2011. december 20., kedd

Huszonhárom spanyol vértanút avattak boldoggá

December 17-én a Madrid szívében lévő Santa María la Real de la Almudena-székesegyházban ünnepi szentmise keretében boldoggá avattak 23 spanyol vértanút, akiket a polgárháborúban (1936–1939) a milicisták a hit elleni gyűlöletből öltek meg.
A szertartást Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási ügyek Kongregációjának prefektusa vezette, aki egyben XVI. Benedek pápát képviselte.
A klérus- és vallásgyűlölet 23 áldozata: Francisco Esteban Lacal és 21 társa a Szeplőtelen Szűzanya Oblátus Misszionáriusai Kongregációjából, valamint egy családapa, Cándido Castán San José. A szentmisén részt vett a kongregáció általános elöljárója és számos rendtársa, Antonio María Rouco Varela bíboros, madridi érsek, továbbá külföldről – többek között Paraguayból és az Egyesült Államokból – érkezett püspökök.
Éppen ebben az évben van a kongregáció alapítója halálának 150. évfordulója. Charles-Joseph-Eugène de Mazenod (1782-1861) alapítót II. János Pál 1995-ben avatta szentté – írja a Zenit.
Magyar Kurír

2011. szeptember 26., hétfő

Boldoggá avatták a magyar Bernadeta nővért

Szarajevóban Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa a boldogok közé iktatta az öt drinai vértanú szerzetesnőt, az Isteni Szeretet Leányai Kongregációjának tagjait, közöttük Bernadeta Banja magyar nővért. A szertartáson koncelebrált Udvardy György pécsi megyéspüspök is.
Öt szerzetesnő boldoggáavatása történt meg szeptember 24-én, akik 1941. december 15-én haltak vértanúhalált: Jula Ivanisević horvát házfőnöknő, született 1893-ban; Berchmana Leidenix nővér, született 1865-ben, osztrák származású; Krizina Bojanc nővér, született 1885-ben, szlovén származású; Antonija Fabjan nővér, született 1907-ben, szlovén származású; és Bernadeta Banja nővér, született 1912-ben, magyar származású.

Kovács Piroska Mária nővér, az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció magyarországi tartományfőnöknője még az ünnepélyes avatás előtti napokban beszélt a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásában Bernadeta nővér életéről.

Banja Terez 1912. június 17-én született mélyen hívő, katolikus családban, szülei tizenkettedik gyermekeként. Szülei harmadrendi ferencesek voltak, gyakran gyűltek össze náluk közös imára a környéken lakók. Az állatok legeltetése közben szívesen imádkozta a rózsafüzért. Csöndes, szégyenlős kislány volt. Nem szeretett társaságba menni.

Már gyerekkorában vágyott a szerzetesi életre, azt mondta, hogy ha nem engedik el, megszökik. Édesapja azt válaszolta: „elengedlek, ha megnősz”. 1929-ben, 17 évesen édesapja elkísérte az Isteni Szeretet Leányai zárdájába. Ez év decemberében Szarajevóba helyezték, ami akkor idegen föld volt a számára, itt kezdte meg a noviciátust közvetlenül előkészítő jelöltidőt. 1930. augusztus 5-én öltötte magára az isteni Szeretet Leányai ruháját, kezdte meg a noviciátust. Mindenütt kitűnt szorgalmával, munkabírásával, és azzal, hogy válogatás nélkül minden munkát lelkiismeretesen végzett el.

A zsolozsma imádkozása akkor még latin nyelven történt, ez elég nehéz volt neki. Azt írják róla, „inkább szívvel imádkozott, mint ésszel.” Egyik nővértársa így emlékezik rá: „Bernadetten látszott, hogy örömmel vállalja a szerzetesi életet, ezt az életformát, az áldozatot és szilenciumot. Csendes volt és kiegyensúlyozott. Arcán mindig ott volt a mosoly.”

1938 végén, Bernadett édesapja súlyosan megbetegedett. Utolsó kívánsága az volt, hogy láthassa szerzetesnő lányát. Megkérdezte tőle: „Te boldog vagy?” Bernadett válasza: „Boldog vagyok, édesapám! Hát nem látod, hogy végtelenül boldog vagyok!”

1941 áprilisában fejvesztve menekült a jugoszláv kormány a lebombázott Belgrádból. A kis Bernadett nővér nem zavartatta magát, amikor öt napig kellett etetnie a halálra rémült minisztereket, feleségeiket és gyerekeiket. Amikor kitört a II. világháború, Pale visszhangzott a lövöldözésektől. Két ilyen éjszaka után és tíz nappal a nővérek elfogatása előtt Bernadett nővér összetett kezekkel kérte Apolónia nővért, hogy helyettesítse és maradjon Paléban. Nagyon félt és szeretett volna Szarajevóba menekülni.

1941. december 11-én szerb félkatonai alakulatok mind az öt szerzetesnőt elfogták és Goražde irányába hurcolták. Kirabolták és felgyújtották Paléban a Mária Otthont. Ekkor kezdődött a nővérek négy napos keresztútja: hidegben és hóban, megfelelő ruházat nélkül Sjetlináig hurcolták a kihallgatásoktól meggyötört szerzetesnőket. Társaitól elválasztva itt vették őrizetbe az út fáradalmaitól legyengült 76 éves Berchmana nővért.

A többi négy nővért tovább vitték Goraždéba, és december 15-én, egy kaszárnya második emeleti helyiségében zár alatt tartották őket. Még aznap éjjel rájuk törtek. A nővérekre vetették magukat, akik, hogy emberi méltóságukat és tisztasági fogadalmukat megőrizzék, minden erővel védekeztek. Hogy támadóik kezéből megszabaduljanak, a második emeleti ablakból a mélybe vetették magukat. Támadóik döbbenten utánuk eredtek és az erősen sebesült, de még élő nővéreket késszúrásokkal halálra döfték, holttestüket a közeli Drina folyó partján hagyták.

A bátor szerzetesnők mártírhaláláról szóló hír nagyon gyorsan elterjedt. A boldoggáavatáshoz szükséges egyházmegyei eljárást 1999-ben Szarajevóban megindították és három év múltán eredményesen lezárták. A teljes dokumentációt ezután Rómába, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjába vitték. 2011. január 14-én írta alá XVI. Benedek pápa a boldoggáavatási dekrétumot.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

2011. augusztus 27., szombat

A reménytelen helyzetek szentjeként ismert Casciai Szent Ritának állít emléket ez a megindító film. A kalandos történetben egyszerre jelenik meg a szenvedélyes szerelem, az értelmetlen tragédiák sora, valamint az őszinte megbocsájtás és a rendíthetetlen hit ereje. A XIV. századi Itáliában, Umbriában játszódó történetben Rita, a gyönyörű lány férjhez megy egy lovaghoz és ezzel lovagi családok háborújának kellős közepében találja magát. Rita fegyvere a hit, az imádság és a feltétel nélküli szeretet, melyekkel mindenkit megváltoztat maga körül. Alázatos és szelíd lényének mindent átalakító erejét mutatja be ez az izgalmasan megjelenített történet.

2011. augusztus 4., csütörtök

Vianney Szent János, a szent Ars-i plébános titokzatos lélekbe látásáról, látomásairól és jövendöléseiról: hiteles tanúk beszámolója.
Rövid életrajza: http://www.katolikus.hu/szentek/0804.html

2011. július 4., hétfő

Fr. Csilik János: BOGDÁNFFY SZILÁRD PÜSPÖK ÉS VÉRTANÚ

A titokban szentelt nagyváradi püspök, Bogdánffy Szilárd vértanúságáról.
ISTEN SZOLGÁJA Dr. BOGDÁNFFY SZILÁRD PÜSPÖK  ÉS VÉRTANÚ (1911-1953)
Mikor és hol lesz Szilárd Püspök és Vértanú boldoggá avatása?  Erre a rendkívüli ünnepségre a nagyváradi Római Katolikus Bazilikában kerül sor 2010 október 30-án. 2010 március 27-én XVI. Benedek pápa jóváhagyta a titokban szentelt nagyváradi püspök, Bogdánffy Szilárd vértanúságát elismerő dokumentumot. 2010 május 4-6. között Böcskei László, nagyváradi megyéspüspök, Rómában megköszönte személyesen XVI. Benedek pápának a boldoggá avatás jóváhagyását. A Szentatya kihangsúlyozta, hogy Bogdánffy püspök személyében kiváló példaképet és közbenjárót kapott nemcsak a nagyváradi egyházmegye, hanem az egész világegyház. A boldoggá avatásra, Nagyváradra jön Angelo Amato érsek, a Szentté Avatási Kongregáció prefektusa, aki majd a pápai dekrétum felolvasására és bemutatására kap megbízást. A boldoggá avatáskor a szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros – érsek lesz a nagyváradi főpásztor felkérése által.
Isten Szolgája Dr. Bogdánffy Szilárd 1911 február 21-én született a Torontál vármegyei Crna Bara – Feketetó nagyközségben (Jugoszlávia). A temesvári Piarista Főgimnáziumban érettségizett, utána a nagyváradi Papnevelő Intézetbe jelentkezett. Mayer Antal apostoli kormányzó a budapesti Pázmány Péter Katolikus Tudomány Egyetemre küldte. 1934 június 29-én szentelte pappá Fiedler István Szatmár – Nagyvárad-i Püspök az újonnan épített és azon a napon megáldott Váradőssi Lisieux-i Szent Teréz templomban. Teológiai és gimnáziumi tanárként Nagyvárad magyar és román tannyelvű iskoláiban egyaránt tisztelt, szeretett és nagyrabecsült nevelő volt. 1947-ben Isten Szolgája Dr. Scheffler János, szatmári püspök, nagyváradi apostoli kormányzó áthelyezte Szatmárra, hogy az Egyház kormányzásban segítségére legyen. 1949 február 14-én Bukarestben, titokban szentelte püspökké Gerard Patrik O’Hara nuncius. Ugyan ezen év április 5-én letartóztatták és az ország különböző börtöneiben raboskodott. 1953 október 2-án a nagyenyedi börtönben vértanúhalált halt. 1993 október 2-án kezdődött el a boldoggá avatási eljárás egyházmegyei szinten Tempfli József püspök úr kérésére. 1192 február 2-án volt utoljára szenttéavatás Nagyváradon, amikor Egyházmegyénk alapító Védőszentjét Szent László királyt avatták szentté. Ennyi évszázad után ismét részünk lesz egy ilyen magasztos történelmi és szent eseményben.
Dr. Bogdánffy Szilárd Püspök az Egyházhoz való hűség vértanúja. Nem volt hajlandó egy olyan egyházi közösség élére állni, amilyet a kommunista vezetők akartak Romániában létrehozni, és amely nem ismerte el a Római Pápát a Katolikus Egyház fejének. Inkább a vértanúság útját választotta.
Miért avatja boldoggá az Egyház Szilárd Püspköt és Vértanút?
·         Pappá szentelése után, az első ünnepélyes szentmiséjét Temesváron mutatta be 1934 július 1-én. Mottója a Szűzanya Magnifikátjának első mondata volt, amelynek szellemében élt: „Magasztalja az én lelkem az Urat!” (Lk.1,46)
·          Az első misés emlékképén Assisi Szent Ferenc a keresztről hozzá lehajló Krisztust átöleli. A kép hátoldalára ezt írta: „Szeretet kereszt nélkül lehetetlen! Kereszt szeretet nélkül elviselhetetlen!”
·         Egykori növendékei így nyilatkoztak róla: „nem tett külömbséget a különböző vallásúak között! Mindenkit egyformán szeretett, segített! Soha senkit nem bántott meg a legkisebb mértékben sem, a szegényeket különösképpen szerette, segítette! Számunkra példakép volt. Naiv, gyermeki lelkülettel rendelkezett. Bízott az emberekben, akkor is, ha ezzel visszaéltek! Mi is szerettük őt kivétel nélkül. Nagy szavak nélkül, ő valóban szent volt!”
·         1949 április 5-én történt letartóztatása után szinte mindene elveszett, csupán a doktori értekezésének egy gépelt másolata, egy monogrammos ezüst zsebórája és egy fehér színű miseruhája maradt meg. Mégis a legfontosabb, ami mindannyiunkra maradt a világ végéig világító élete!
·         A nuncius, aki püspökké szentelte azt mondta neki: „téged, Szilárd testvérem a vértanúságra szentellek.” Ő, ezt Jézusi lelkülettel, bátran vállalta.
·         Imája volt: „Istenem beleteszem a Te Szent Kezedbe az én miértekkel küzdő rövíd életemet! Te, jó vagy! Te tudod mit, miért engedsz meg! Uram, legyen meg a Te, Szent Akaratod!”
·         Rabtársai a következőket mondták róla: Szilárd rendkívül figyelmes, udvarias, alázatos ember volt! Mindenkibe erőt öntött, bátorított és imádkozott velük. Nyelvórákat és történelmi leckéket adott nekünk. Mindig bizakodó, jókedvű volt. Mindig tudott örömet szerezni nekünk. Egyik püspök társának azt mondta bizalmasan: „Egész éjjel ütöttek! A talpamon eltörtek egy seprűnyelet. Teljesen összetörtek!” Úgy kínozták, hogy csigára húzták és közben kérdezgették: akarja-e még a kapcsolatot a római Pápával? Ő minden kínzás ellenére is hűséges maradt a meggyőződéséhez, a Pápához!
·         Szent József kilencede előtt ezt imádkozta: „Úristen, aki Szent Péter bilincseit csodálatosan megoldottad és őt sértetlenűl kivezetted börtönéből, vezess ki minket is ebből a nagy és nehéz börtönből.”
Amikor a gonoszok diadalt ültek halála felett, nem tudták, hogy ő már Isten örök szeretetében és békéjében van! Gondolkozzunk el azon, a kínzó gonosz emberek és a megkínzott vértanúi lelkek már Isten ítélőszéke elé kerültek. Vajon, halálunk után kinek a helyében szeretnénk lenni? Isten végtelen Irgalmát kérjük azon alvilági emberek részére, akik engedték, hogy földi életükben birtokba vegye és használja őket a Gonosz Lélek!!!
Mi engesztelők, jövőnk Isten Akarata szerinti alakulásáért, minden nap kérjük Isten Szolgája, Bogdánffy Szilárd Püspök és Vértanú égi közbenjárását! 

2011. június 17., péntek

Hatvan emlékezik a hatvanegy éve történtekre

Az 1944 és 1954 között mártíromságot szenvedett hét magyar ferences szerzetes boldoggá avatásáért áprilisban imasorozat indult, melynek egyes állomásai a vértanúk életéhez kötődő települések. Gyékényes és Gyöngyös után a harmadik állomás június 19-én az új-hatvani templom lesz, ahol a kilenc órai szentmise keretében emlékeznek meg Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael egykori itteni házfőnökökről, akik mindketten vértanúk lettek.
A hatvani eseményt azért tartják e napon – tájékoztatta a Ferences Sajtóközpontot Szekeres Mihály plébános –, mert hatvanegy éve június 19-én fojtotta vérbe az ÁVÓ a szerzetesek elhurcolását megakadályozni szándékozó spontán tömegmegmozdulást, és százakat internáltak a Hortobágyra; a ferences szerzeteseket pedig, miután agyba-főbe verték, az Andrássy út 60-ba szállították. Kriszten Rafaelt életfogytiglanra ítélték, aki egy évvel később a börtönben halt meg. Lukács Perbált, akit 1946-ban tartóztattak le, szovjet lágerben halt meg 1948-ban. Hatvan számon tartja szeretett és hős lelkipásztorait. Mindkettejüknek emléktáblája van a templomban, az elmúlt évben pedig a templom előtti tér felvette a Szent Ferenc nevet.
Az imakilenced következő állomása a budai ferences templom lesz szeptember 15-én. Szeptember 18-án Nagyatádon tartanak megemlékezést, ahol Hajnal Zénó ferences gvárdián sokakat bújtatott az ostrom alatt. Többek között a később a ferences rendbe lépő, majd esztergomi érseki rangra emelkedő Paskai Lászlót és testvérét is, akik leventék voltak, s az SS-be sorozás elől menekültek. A ferences házfőnöknél húzták meg magukat a legnehezebb napokban. Ő gyékényesen lett vértanú.
A hatodik és hetedik állomás főszereplői Körösztös Krizosztom és Kovács Kristóf újvidéki vértanúk. November 4-én 18 órakor az újvidéki ferences templomban, november 27-én 13 órakor pedig a budapesti Szent István-bazilikában mondanak szentmisét a boldoggáavatásukért.
Az kilenced nyolcadik állomása december 10-én 14 órakor a sopronkőhidai börtön, ugyanis 1946-ban itt és e napon végezték ki a Gyöngyösön letartóztatott Kiss Szalézt.
A ferences vértanúk boldoggáavatásáért meghirdetett sorozat utolsó állomása a pasaréti ferences templom lesz, ahol letartóztatása előtt házfőnök volt Károlyi Bernát, a híres kínai misszionárius, aki az ostrom idején és a háború utáni időszakban kecskeméti házfőnökként az üldözöttek és a menekülők őrangyala volt. Az esemény időpontját akkor határozzák meg, amikor a boldoggáavatási per egyházmegyei szintű megindításához megérkezik a szentszéki engedély.
A boldoggá avatás hivatalosan jóváhagyott imádsága: Erős és Igaz Istenünk! Te Bernát szolgád és társai életében csodálatosan kibontakoztattad a kereszt misztériumát, amikor áldozatvállalásuk által a diktatúrák sötétségében is felragyogtattad a hit világosságát. Kérünk, dicsőítsd meg szolgáidat szent egyházadban, hogy hitvalló életük és vértanúságuk példája ma is bátorító erőforrásunk legyen a szegény és alázatos Krisztus követésében. Aki él és uralkodik, mindörökkön örökké.
Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

2011. május 23., hétfő

Maria Clara nővér lesz a 14. portugál boldogok sorában

A portugál katolikus egyház Klára Anya boldoggá avatására készül, aki a Szeplőtelen Fogantatás nővérek ispotályos ferences szerzetes rendjét (CONFHIC) alapította meg, jelentette be a portugál katolikus hírügynökség, az Agencia Ecclesia. Libânia do Carmo Galvão Meixa de Moura Telles e Albuquerque a ma Lisszabonhoz tartozó Amadorában született 1843. június 15-én egy kisnemesi családban. Szülei pestisben haltak meg, ezért egy olyan intézetbe került, ahol az elárvult kisnemesi gyermekeket fogadták be. A Portugal Diário hírportálja bemutatta az olvasóinak a leendő boldog nővért fontosabb életrajzi adatainak kiegészítésével. Amikor 1869-ben belépett a kapucinus rendbe, a Maria Clara do Menino Jesús nevet vette fel. 1870 februárjában Calais-ba küldték a noviciátus idejére, és már akkor arra készült, hogy új gyülekezetet alapít és a Szentszék 1876. március 26-án beleegyezését is adta hozzá. Amikor visszatért hazájába, meg is alapította rendjét, majd elhunyt 1899. december elsején. Földi maradványai a lisszaboni Queijas negyedben található Linda-a-Pastorában nyugszanak, a gyülekezet székházának kriptájában. A boldoggá avatás folyamata 1995-ben kezdődött, de csak egy 2003-ban bekövetkezett csoda elismerésével kapott új lendületet. XVI. Benedek pápa 2010 decemberében elfogadta a csodatételről szóló dekrétumot, és megkezdődhetett a hivatalos eljárás is. A ceremóniát május 21-én tartják a lisszaboni Restelo stadionban, José Policarpo bíboros, Lisszabon pátriárkájának celebrálásával és Angelo Amato, a Szent Ügyek Kongregációját vezető prefektus jelenlétében, aki a Pápát képviseli. A szertartáson részt vesz a galíciai születésű Georgina Troncoso Monteagudo is, aki 1998-ban ellátogatott Maria Clara sírjához, és közbenjárását kérte, hogy meggyógyuljon súlyos fekélyes bőrbetegsége (pioderma gangrenos). 2003 novemberében ez be is következett, amikor Georgina teljesen meggyógyult, és felgyorsította a boldoggá avatás folyamatát. Maria Clara már az 14. portugál boldog lesz, rajta kívül már 11 szentet is tisztelnek a portugálok.

(Magyar Kurír)

Kis Szent Teréz csodái

Amikor először utaztam vissza az óhazába, nagy vágyam volt a karmelita kolostorba elmenni, miután azok visszakapták a kolostort. A mi kertünkben volt egy nagy diófa, ahol fent a magasban volt a kedvenc helyem kiskoromban.
Onnan beláttam a kolostor elhagyott kertjére, melyről apám mindig mesélte, mennyit kapáltak ott a nővérek. Nagyon megható volt látni, hogy csupa fiatal nővérrel van tele a kolostor. Egy hálatelt,felejthetetlen találkozás volt.
A karmelita nővérek búcsúzáskor emlékbe adtak egy képet kis Teréz halálának 100. évfordulója alkalmából. Otthon felállítottam az ágyam melletti kis asztalra. Szúrós tekintettel nézett rám Teréz. Nem bírtam elviselni. Fogtam a képet és befelé fordítottam.

Azon az éjjel borzasztó álmom volt arról, hogy egy fiatal szerzetes pap meghal... Ismertem a fiatal papot, de csak látásból és a nevéről. A részletek nem fontosak, az álom abbamaradt és felriadtam.

Napközben nem gondoltam rá. Két nappal később ugyanott folytatódott az álom, ahol abbamaradt. A pap az oltár előtt volt felravatalozva, sok pap és néhány püspök is jelen volt. A koporsótól három lépcső vezetett fel az Oltáriszentséghez, mely ki volt helyezve.

A magasból hosszú, nehéz bársonyfüggöny lógott. Egyszer csak alulról meggyulladt a függöny, és a lobogó lángokból vézna, fekete, kis ördögök ugráltak ki és körültáncolták a halottat. A halott pap kinyitotta a szemét, majd az ördögök láttán mosolyogni kezdett. Ezek karjukat feléje tárva magukhoz csalogatták, mire ez felült, kiszállt a koporsóból, majd ragyogó arccal elhurcoltatva magát eltűnt a lángok között. Néhány ördög a papok és a püspökök közül is néhányat behúzott a tűzbe, a többiek kétségbeesetten, sírva maradtak.
Újból felriadtam, már nem tudtam tovább aludni.

Visszatérve Svájcba azt éreztem, hogy ez az álom különbözik a többitől. Nem láttam az összefüggést, nem volt nyugtom, míg nem el nem meséltem az egészet a pap elöljárójának - eltelt egy hónap, amíg ezt megtettem.

A pap megdermedt, és megkérdezte: mikor volt ez az álom. Ha nem ugyanazon a napon mentem volna el a karmelitákhoz, nem tudtam volna, de így megmondtam.

Érdekes módon ő is álmot kapott, hogy a pap lelke veszélyben van. Ő már egy tárgyalásra készült, de bizonytalan volt, és így jelet kért Istentől. Azon a napon én hívtam fel telefonon.

Az első álom a pap névnapján volt, a második Mária-Magdaléna napján, mely megmagyarázza, hogy miért volt veszélyben a lelke (a tisztaság védőszentje). A tárgyalás lezajlott, kitudódott, hogy minden igaz volt. Már ott akarta hagyni a rendet mind a két pap. Később azt mondta, hogy kis Szent Teréz küldte nekem ezt a figyelmeztetést, mert ő a papok védőszentje

Ez a kispap ma is ott van a helyén, megtért, ledoktorált és boldogan hirdeti az evangéliumot. Ugyanez a pap később egy igazi csodát kapott Teréztől.

Ő mesélte, mikor ismét Svájcba érkezett most külföldön él), hogy missziós úton jártak Indonéziában, kis Szent Teréz ereklyét is vittek magukkal (nem a nagy koponya ereklyét, hanem egy kisebbet).
Egy kis szigetre röpültek, ahol a repülőtér közvetlenül a tenger mellett volt. Alighogy kiszálltak, elindult a cunami alarm, félóra állt rendelkezésükre, hogy egy magasabb fekvő helyre meneküljenek, de a közelben nem volt magaslat.

A pap erre vitatkozni kezdett Istennel: "Uram, nem hiszem, hogy 12 órát engedsz úton lenni, hogy utána 30 percen belül meghaljak!"

Az ereklyetartót a tenger felé a magasba tartva így kiáltott:
"Szent Teréz, mutasd meg ki az erősebb, Te, vagy a tszunami!"
Aztán csak vártak, vártak egy félórát, egy egészet, kettőt, hármat. Nem jött a cunami? De jött. Másnap itt Európában olvastuk, hogy még halottak is voltak.

Mi történt? Megmagyarázhatatlan módon a cunami a sziget előtt pár kilométerrel szétvált balra és jobbra, és így megkímélte a szigetet. A meteorológusok is mondták, hogy ilyet még nem láttak.

(Köszönet Erikának, aki elküldte a tanúságtételt.)

2011. május 1., vasárnap

Május 1-jén avatják boldoggá II. János Pált

Január 14-én, pénteken XVI. Benedek magánkihallgatáson fogadta Angelo Amato bíborost, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusát. Az audiencia során a pápa felhatalmazta a kongregációt a következő boldoggáavatási dekrétumok kihirdetésére. A boldoggá avatandók között van Isten szolgája II. János Pál, Karol Wojtyla, aki 1920. május 18-án született Wadowicében és Rómában hunyt el 2005. április 2-án.
Még január elején hozták nyilvánosságra, hogy a  Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának orvosi szakértői elismerték a II. János Pál közbenjárásának tulajdonított csoda hitelességét. Az esetet a teológusok is hitelesnek ítélték. A csodás gyógyulás egy francia szerzetesnővel történt, akinél a Parkinson-kór agresszív formáját állapították meg 2001-ben. A rendtársak II. János Pál pápa halála után az ő közbenjárásáért fohászkodtak Marie Simon-Pierre nővér gyógyulása érdekében. Mint beszámoltak róla, a nővér 2005 júniusában egy reggel megmagyarázhatatlan módon teljesen egészségesen ébredt, olyannyira, hogy folytatni tudta szülésznői munkáját.
A boldoggáavatás kitűzött időpontja május 1-je; idén erre a napra esik az Isteni Irgalmasság vasárnapja. Mint ismeretes, ezt az ünnepet éppen II. János Pál pápa vezette be, és az ünnep előestéjén, április 2-án halt meg. Az Isteni Irgalmasság vasárnapja mozgó ünnep, és abban az évben április 3-ra esett.
A Szenttéavatási Ügyek Kongregációja a dokumentum kibocsátásakor hangsúlyozta, hogy a boldoggáavatási eljárás mindenben megfelelt az egyházi előírásoknak.
A kongregáció továbbá az alábbi személyekkel kapcsolatos dekrétumokat hirdette ki:
Isten szolgája Antonia Maria Verna, az Ivreai Szeplőtelen Fogantatás Nővérei Intézet alapítója, aki az olaszországi Rivarolo Canavesében született 1773. június 12-én és ugyanitt halt meg 1838. október 7-én;
Isten szolgája Giuseppe Toniolo világi személy, családapa, aki az olaszországi Trevisóban született 1845. március 7-én és 1918. október 7-én hunyt el Pisában;
A Szentatya továbbá felhatalmazta a kongregációt a következő személyek vértanúhalálára vonatkozó dekrétumok kihirdetésére:
Isten szolgája Mária Júlia (világi nevén: Kata Ivanišević), Mária Bernadetta (Teresia Banja), Mária Krizina (Giuseppa Bojanc), Mária Antonia (Giuseppa Fabjan), Mária Berchmana (Carolina Anna Leidenix) nővérek, az Isteni Szeretet Leányai Intézet tagjai, akiket gyűlöletből öltek meg Bosznia-Hercegovinában 1941. december 15-23. között.
XVI. Benedek felhatalmazta a kongregációt a következő személyek hősies erényeire vonatkozó dekrétumok kihirdetésére:
Isten szolgája Antonio Franco prelátus, aki Nápolyban született 1585. szeptember 26-án és Santa Lucia del Mela településen halt meg 1626. szeptember 2-án;
Isten szolgája Johann Baptist Jordan (szerzetesi nevén Keresztről nevezett Ferenc Mária), pap, az Isteni Üdvözítő Társaságának (Societas Divini Salvatoris) és a Szalvátor Nővérek Kongregációja (Isteni Üdvözítő Nővérei) alapítója, aki a németországi Gurtweilben született 1848. június 16-án és a svájci Tafersben hunyt el 1918. szeptember 8-án;
Isten szolgája Nelson Baker, egyházmegyés pap, aki az Egyesült Államokbeli Buffalóban született 1842. február 16-án és Limestone Hillben hunyt el 1936. július 29-én;
Isten szolgája Faustino Pérez-Manglano Magro, a mariánus atyák növendéke, aki a spanyolországi Valenciában született 1946. augusztus 4-én és ugyanitt halt meg 1963. március 3-án;
Isten szolgája Francesca de Paula de Jesús, ún. "Nhá Chica", világi nő, aki a brazíliai São João del Reiben született 1810-ben és Baependiben halt meg 1895. június 14-én.
Magyar Kurír

2011. április 30., szombat

Egy este II. János Pállal 2011. április 30.

IMÁDSÁG KEGYELMEK ELNYERÉSÉÉRT ISTEN SZOLGÁJA, II. JÁNOS PÁL PÁPA KÖZBENJÁRÁSÁRA

Szentháromság Egyisten, hálát adunk neked, amiért az Egyházat megajándékoztad II. János Pál pápával, és benne felragyogtattad atyai gyöngédségedet, Krisztus keresztjének dicsőségét és a Szeretet Lelkének ragyogását. Ő teljesen a te végtelen irgalmadra és Mária anyai közbenjárására hagyatkozva Jézusnak, a Jó Pásztornak élő képét mutatta nekünk, és a mindennapi keresztény élet magas mércéjéül az életszentséget állította elénk, amely által a veled való örök közösségre juthatunk. Az ő közbenjárására add meg nekünk akaratod szerint a kegyelmeket, amelyekért esdeklünk, abban a reményben, hogy hamarosan szentjeid körében üdvözölhetjük. Amen.

Egyházi engedéllyel CAMILLO RUINI Bíboros Őszentsége Általános Helynöke a Római Főegyházmegyében

© Libreria Editrice Vaticana


♥ ♥ ♥


Boldog János Pál, a mennyek ablakából add ránk áldásodat! Áldd meg az egyházat, amelyet annyira szerettél, amelyet szolgáltál és vezettél. Bátran ösztönözted, hogy haladjon előbbre a világ útjain, hogy elvigye Jézust mindenkihez és mindenkit elvezessen Jézushoz. Áldd meg a fiatalokat, akiket szenvedélyesen szerettél. Eszközöld ki, hogy ismét álmodjanak, hogy ismét feltekintsenek az égre, hogy megtalálják a fényt, amely megvilágítja itt lent az élet ösvényeit.

Áldd meg a családokat, áldj meg minden családot! Te megérezted a sátán támadását ez ellen az értékes és nélkülözhetetlen égi szikra ellen, amelyet Isten gyújtott meg a földön. János Pál, imáiddal oltalmazd a családot!

Imádkozz az egész világért, amelyet még mindig feszültségek, háborúk és igazságtalanságok sújtanak. Te küzdöttél a háború ellen, szorgalmaztad a párbeszédet és elhintetted a szeretet magvait: imádkozz értünk, hogy mi is fáradhatatlanul a béke munkásai lehessünk.

Boldog János Pál, a mennyek ablakából áraszd ránk, mindnyájunkra Isten áldását. Ámen.

Angelo Comastri bíboros
a pápa vatikánvárosi helynöke

zarandok.hu

A Fokoláre Mozgalom II. János Pál boldoggáavatásáról

Maria Voce, a Fokoláre Mozgalom elnöke kifejezte a lelkiségi mozgalom tagjainak örömét II. János Pál boldoggáavatása alkalmából.
Nagy örömmel és hálával tölt el bennünket a közelgő esemény, amely során elismerésre kerül e nagy pápa életszentsége, aki egész életét az utolsó pillanatig Istenért és az emberekért áldozta. Továbbra is elkápráztat tanításának rendkívüli gazdagsága és a szeretetről tett tanúságtételének elismerése keresztények, más vallásúak és nem hívők között egyaránt – írja Maria Voce.
A többi egyházi mozgalommal együtt megtapasztaltuk II. János Pál különleges szeretetét e közösségek egyházbeli szerepének elismerésében. Megnyitva a kapukat a Szentlélek által előidézett újdonságok előtt, az egyházi mozgalmakkal és új közösségekkel rendezett történelmi találkozója során 1998 pünkösdjének vigíliáján a Szent Péter téren Wojtyła pápa elismerte, hogy ezek a mozgalmak alapvetően fontosak az egyház szervezetében, és hozzájárulnak az egyház életéhez, megújulásához, Isten népe megszentelődéséhez.
Chiara Lubich, a Fokoláre Mozgalom alapítója személyesen is mélyen kötődött e nagy pápához. Számos magánkihallgatásra, ebédre kapott meghívást. II. János Pál részt vett a közösség sok programján, személyes leveleket küldött, és telefonbeszélgetésekre is sor került a különleges évfordulók alkalmából. Utazásai során is elismeréssel szólt a mozgalom tagjairól, akiktől támogatást kapott. Chiara és II. János Pál lelki összhangjának egyik megnyilvánulását láthatjuk abban, hogy az egyházat szeretetközösségként, Isten emberek iránti szeretetének kifejeződéseként élték meg. Innen származik az a javaslat, amelyet Wojtyła pápa Novo millennio ineunte kezdetű apostoli levelében fogalmazott meg: a szeretetközösséget kell megélni, hogy a feltámadt Jézust elvigyük a világ szívébe. Most, amikor nagy örömmel ünnepeljük II. János Pál boldoggá avatását, még erősebben érezzük a felhívást, hogy teljességében éljük meg azt a lelkiséget, amelyet Isten ajándékozott nekünk – zárul Maria Voce, a Fokoláre Mozgalom elnöke nyilatkozata II. János Pál boldoggáavatása alkalmából.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír


Háromszorosan teljesült II. János Pál boldoggá válásának feltétele

A legismertebb lengyel, a XX. század történetének egyik legnagyobb alakja, minden idők harmadik leghosszabb ideig trónoló katolikus egyházfője, az „utazó pápa” – a sor hosszan folytatható. A szentté avatás legfőbb megelőző lépcsőjeként vasárnap boldoggá avatják a vatikáni Szent Péter téren II. János Pált, az eseményt a budapesti bazilika előtt kivetítőn is követni lehet. Karol Józef Wojtyla 1978-tól 2005-ig állt az egyház élén, a május 1-jei ünnepség létrejöttéhez három bizonyítható csoda szolgált alapul


A lengyel Karol Wojtyla nagyságához kétség sem férhet, órákig lehetne sorolni fiatalként, aztán püspökként és pápaként tett cselekedeteit. De mindezen történések – a boldoggá válás szempontjából nézve – „csak” kísérői annak a három csodálatos gyógyulásnak, amiért a római egyház május elsején a boldogok sorába fogadja. Tudvalévő: olyan személyek esetében indulhat meg a boldoggá, majd szentté avatási eljárás, akikhez haláluk után legalább egy bizonyítható csodajelenség kötődik. II. János Pál esetében először egy, a közbenjárásáért imádkozó francia szerzetesnővér orvosilag nem megmagyarázható gyógyulását látta bizonyítottnak a Szentek Ügyeinek Kongregációja – ráadásul éppen a Parkinson-kórból, amely a pápát haláláig kísérte. Tavalyelőtt egy, a pápa sírját felkereső rákos fiú, valamint egy amerikai fegyveres támadásban megsérült férfi gyógyulásának eseményét tulajdonították a pápa közbenjárásának. Az eljárást Joseph Ratzinger bíboros, vagyis XVI. Benedek pápa indította meg, alig két hónappal, kivételesen rövid idővel az egyházfő halálát követően. Érdekesség még, hogy ezer év után ez lesz az első eset, hogy egy pápát az utódja avatja boldoggá.
Megjövendölték, hogy pápa lesz

De ki volt ez az ember? 91 esztendeje született a Krakkóhoz közeli Wadowicéban, édesapja monarchiánk katonatisztje, édesanyja tanítónő volt. 21 éves volt, mikorra elveszítette két testvérét és szüleit is, de a mélyen hívő családban felnőtt Karol nem hagyta el magát. A Jagelló-egyetem mellett színjátszó körbe járt, álnéven verseket publikált, focizott, sízett, túrázott, kajakozott is. 1942-ben az illegalitásban működő krakkói papnöveldébe jelentkezett, négy évre rá pappá szentelték. Ezt követően Rómába küldték, doktoranduszi ideje alatt pedig elzarándokolt a stigmatizált Pio atyához, aki megjövendölte, hogy Karol pápa lesz… Két római év után hazatért, tíz évvel később pedig püspökké szentelték a még mindig csak 38 esztendős Wojtylát. 1964-ben lett krakkói érsek, 1967-ben pedig bíboros, és részt vett az egyházi reformfolyamatban, a II. vatikáni zsinaton is (1962–1965). 1978-ban tagja volt az I. János Pált megválasztó konklávénak, majd a pápa váratlan és rejtélyes halálát követően ő lett Szent Péter 263. utóda. 455 éve az első nem olasz pápa volt, valamint a történelemben az első szláv.

Pápaságát végigkísérte az egyházak és népek közötti béketeremtés, bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért (a protestánsoktól, a nőktől, a zsidóktól, az inkvizícióért, a keresztes háborúk kegyetlenségeiért…). Erkölcsi alapállásában konzervatív volt, amiért a világ liberálisai folyamatosan támadták. Legnagyobb megütközést az óvszer és az AIDS viszonylatában kialakított álláspontja váltotta ki (az AIDS terjedésének a monogám kapcsolat, a hűség és az önmegtartóztatás vet gátat), de érvrendszerét a világ legnagyobb életvédő szervezete, a Human Life International számokkal is igazolta. Számtalanszor követelte a háborúskodás beszüntetését, és követelte a diktatúrák békés felszámolását, valamint hogy kapjon helyet az EU alkotmányában a keresztény gyökerekre való utalás. Többször is meg akarták ölni. Legközelebb ehhez Mehmet Ali Agca állt 1981 májusában, a bolgár titkosszolgálatok, illetve a Szovjetunió ügynökét felépülése után a pápa meglátogatta és megbocsátott neki, az ő közbenjárására kapott kegyelmet a merénylő 2000-ben.

Nem csak kétszer járt nálunk
Száznál is több útja volt külföldre (hazánkban kétszer is járt a 90-es években), emiatt megkapta a sajtótól az „utazó pápa” titulust. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté (köztük Kingát, IV. Béla lányát, valamint Hedviget, Nagy Lajos gyermekét). Egyik magyarországi látogatása alkalmával felkereste a máriapócsi templomot, és bejegyzést is írt abba a vendégkönyvbe, amelybe néhány évtizeddel korábban diákként is…

Halálos betegségét 1991-ben diagnosztizálták, de lemondása 2005-ben bekövetkezett haláláig az erről szóló mendemondák ellenére szóba sem került. Kevésbé ismert róla, hogy rendszeresen böjtölt, ’98-ban róla nevezték el a krakkói repteret, illetve a Pogányt Péccsel összekötő utat is. Életrajzírója feljegyzése szerint, ha csak egyetlen mondatot választhatott volna a Szentírásból, ezt választotta volna: „Az igazság szabaddá tesz titeket” (János evangéliuma).

Síléc, bélyegző, templom
Két látogatása után hazánkban is igen népszerű lett II. János Pál. Halálakor Budapesten hívők ezrei vonultak utcára gyertyákkal, némán végigvonulva a szentatya által is megjárt helyszíneken. 2008-ban, Rákoshegyen felavatták első, egészalakos szobrát. 2009-ben Egy pápa arcai címmel kiállítás nyílt a VAM Design Centerben, ahol többek között Wojtyla sílécét is megcsodálhatták az érdeklődők. Idén tavasszal új harangokat kapott a budavári Mátyás-templom, melyek közül egy 1500 kilogrammos, 117 centiméter átmérőjű II. János Pál nevét kapta, zenei egyvonalas esz hangon szól. Pár napja egy budai plazában megnyílt a pápa „emberségét” bemutató rajzkiállítás, a Magyar Posta pedig díszbélyegzővel és -borítékkal tiszteleg a boldoggá avatandó Karol Wojtyla előtt. Végül: Pátyon épül egy katolikus templom, amelyet szintén II. János Pál oltalmába ajánl az egyházközség.

A május elsejei római eseményt itthon is bárki figyelemmel követheti, a közmédiumok ugyanis élő közvetítést sugároznak, a katolikus egyház szervezésében pedig a fővárosi Szent István-bazilika előtti téren nagy kivetítőn lesznek láthatóak a vatikáni események, már reggel 9 órától. Talán jelképes is, hogy a szentté avatás felé a magyar–lengyel uniós elnökség évében történik egy ekkora lépés…

(mno.hu)




Új honlap II. János Pál boldoggáavatására

A Vatikán internetes oldalt hoz létre www.giovannipaoloii.va címmel Wojtyła pápa boldoggáavatásának alkalmából azzal a céllal, hogy május 1-én bemutassa a pápa életének és péteri szolgálatának legfontosabb pillanatait. Az új internetes kezdeményezést mintegy 500 fotó, 30 videofelvétel és 400 idézet gazdagítja, amelyeket hat nyelven lehet majd elolvasni.
A pápa életének, szolgálatának legfontosabb eseményei, pillanatai témakörök szerint vannak felosztva (fiatalok, pápaválasztás, merénylet, jubileumi év stb.). A témákhoz kapcsolódó képek könyv formájában jelennek meg egy-egy idézettel együtt, amelyeket az internet segítségével virtuális módon lehet majd „lapozgatni”. II. János Pál pápaságának eseményeit videofelvételek mutatják be, a boldoggá avatás eseményét pedig élő közvetítésben lehet megtekinteni a „streaming media”-nak köszönhetően.
A honlap megjeleníthető mindenféle kommunikációs eszköz segítségével, így hordozható és asztali számítógépen, smartphone-on, iPhone-on és iPad-en stb., amely nagyban segíti és tovább gazdagítja a Rómában tartózkodó hívek zarándoklatát is.
A kezdeményezésben számos vatikáni intézmény részt vesz, köztük a vatikáni internetes szolgálat, a tömegtájékoztatási igazgatóság, a Vatikáni Rádió, a Vatikáni Televíziós Központ, a Vatikáni Könyvkiadó, a Szentszék Sajtóterme, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa, a Zarándoklatok Római Műve és a Népek Evangelizálása Kongregáció.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

„A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam" - II. János Pál pápaságának főbb eseményei

II. János Pál pápa 27 éven keresztül jó pásztorként vezette az egyházat. Szolgálata nyomán a világban és az egyházban döntő változások mentek végbe. Összeállításunkban II. János Pál pápa több mint 26 esztendős pontifikátusának főbb eseményeiről olvashatnak.
II. János Pál pápa életének állomásai pápává választásáig
1920. május 18-án született Wadowicében. 1938-ban érettségizik Krakkóban, és ugyanitt kezdi meg egyetemi tanulmányait a Jagello Egyetemen 1940-től 1944-ig. Lengyelország német megszállása alatt egy mészkőbányában, majd a Solvey vegyigyárban munkásként dolgozik. 1946 november 1-jén szentelik pappá. Szentelése után Rómában folytatja tanulmányait. 1948-ban tér vissza Krakkóba. 1953-tól morálteológiai professzorként tanít, 1955-ben habilitál a lublini katolikus egyetemen. 1958-tól krakkói segédpüspök, 1964-től krakkói érsek. 1967-ben VI. Pál pápa a bíborosi kollégium tagjai közé nevezi ki.
1978. október 16-án este a konklávé megválasztja az egyház 264. pápáját, Karol Wojtyla bíboros, krakkói érsek személyében. II. János Pál beiktatási miséjére 1978. október 22-én kerül sor.
1979 január 25–február 1. – A Szentatya első külföldi apostoli útja Dominikába és Mexikóba vezet.
Március 4. – Megjelenik II. János Pál pápa első, Redemptor hominis (Az ember Megváltója) kezdetű enciklikája.
Június: a Szentatya első látogatása hazájában, Lengyelországban.
Szeptember–október: apostoli látogatás Írországban és az Amerikai Egyesült Államokban.
November: apostoli látogatás Törökországban.
1980 május: a Szentatya Afrikába utazik, felkeresi Zairét, Kongót, Felső-Voltát, Kenyát, Ghánát, Elefántcsontpartot.
Ugyancsak 1980 májusában a Szentatya útiállomása Franciaország.
Június: látogatás Brazíliában.
Novemberben a pápa az NSZK-t keresi fel.
Decemberben megjelenik II. János Pál pápa második, Isten irgalmasságáról (Dives in misericordia) szóló enciklikája.
1981 február: látogatás a Fülöp-szigeteken és Japánban.
Május 13: Szűz Mária fatimai jelenésének 64. évfordulóján Ali Agca török terrorista a Szent Péter téren fegyveres merényletet kísérel meg a Szentatya ellen, több lövéssel súlyosan megsebesíti a pápát. A Szentatya több hónapos gyógykezelés után felépül sérüléseiből.
Szeptember: megjelenik a Szentatya munkáról és munkásokról szóló, Laborem exercens kezdetű enciklikája.
1982 február: a Szentatya ismét Afrikába utazik. Ezúttal Nigériát, Benint, Gabont és Egyenlítő-Guineát keresi fel.
Május: apostoli látogatás Portugáliában, majd Nagy-Britanniában.
Júniusban a Szentatya Svájcba és Argentínába látogat.
Novemberben a pápa Spanyolországba utazik.
E hónap 26. napján a pápa meghirdeti a szentévet.
1983 január: közzéteszik II. János Pál pápa Aperite portas Redemptori kezdetű bulláját, amely hivatalosan meghirdeti a megváltás 1950. évfordulójára a szentévet.
Március: apostoli út Közép-Amerikában, a Szentatya felkeresi Costa Ricát, Nicaraguát, Panamát, El Salvadort, Guatemalát, Hondurast, Belizét és Haitit.
Március 25-én a pápa megnyitja a rendkívüli szentévet.
Június: a Szentatya másodszor is ellátogat szülőhazájába, Lengyelországba.
Szeptember: apostoli látogatás Ausztriában.
1984 februárjában a pápa apostoli levelet ad ki a szenvedés keresztény értelméről.
Április: megjelenik a Szentatya Redemptionis Donum kezdetű apostoli buzdítása a férfi és női szerzetesekhez.
Május: a pápa távol-keleti útra indul. Ellátogat Dél-Koreába, Pápua-Új-Guineába, a Salamon-szigetekre és Thaiföldre.
Júniusban a Szentatya Svájcba utazik.
Szeptemberben apostoli látogatás Kanadában.
Október: újabb látogatás Közép-Amerikában. A Szentatya Dominikát és Puerto Ricót keresi fel.
1985 január: a Szentatya ismét Latin-Amerikába látogat. Útjának állomásai ezúttal Venezuela, Ecuador, Peru, valamint Trinidad és Tobago.
Májusban a pápa a Benelux államokba látogat.
Júniusban megjelenik a Szentatya újabb, Slavorum apostoli (A szlávok apostolai) kezdetű enciklikája Cirillről és Metódról a püspökökhöz, papokhoz, vallásos családokhoz, minden keresztény hívőhöz.
Augusztusban a pápa harmadszor is Afrikába utazik. A Szentatya ezúttal Togót, Kamerunt, Zairét, Kenyát, Elefántcsontpartot és a Közép-afrikai Köztársaságot keresi fel.
Szeptemberben a pápa villámlátogatást tesz Liechtensteinben.
1986 január: a Szentatya béke-imanap tartására tesz javaslatot Assisiben, s erre nem csupán a keresztény egyházakat hívja meg, hanem a világvallásokat is. Az első imatalálkozóra 1986 októberében kerül sor Assisiben.
Január–február: a Szentatya Indiába látogat.
Április: II. János Pál látogatást tesz a római zsinagógában, ahol találkozik Elio Toaff főrabbival.
Május: megjelenik a Szentatya újabb, Dominum et vivificantem kezdetű enciklikája a Szentlélekről.
Júliusban a pápa Kolumbiába látogat.
Október: apostoli látogatás Franciaországban.
November–december: apostoli látogatás Ausztráliában, Új-Zélandon, a Fidzsi-szigeteken, Bangladesben, Szingapúrban és Malaysiában.
1987 március: bemutatják a Szentatya legújabb, Redemptoris Mater (A Megváltó édesanyja) kezdetű Mária-enciklikáját.
Április: a pápa Uruguayba, Chilébe és Argentínába utazik.
Szintén áprilisban az NSZK-ba is ellátogat.
Júniusban a Szentatya ismét szülőhazájába, Lengyelországba látogat.
Szeptemberben apostoli látogatás az Amerikai Egyesült Államokban.
1988 február: bemutatják a pápa új, Sollicitudo rei socialis kezdetű enciklikáját.
Május: újabb latin-amerikai körút, a célállomás Uruguay, Bolívia, Peru és Paraguay.
Június: a Szentatya ismét Ausztriába látogat.
Augusztusában megjelenik a Szentatya Mulieris dignitatem kezdetű apostoli levele a nő méltóságáról és hivatásáról.
Szeptember: a Szentatya ismét Afrikába látogat, felkeresi a Dél-afrikai Köztársaságot, Botswanát, Lesothót és Mozambikot.
Október: a Szentatya negyedszer látogat Franciaországba.
1989 február: megjelenik a Christifideles laici kezdetű apostoli buzdítás a világi hívek méltóságáról és küldetéséről az egyház misztériumában.
Április-május: újabb látogatás Afrikában, a Szentatya ezúttal Madagaszkárt, Réuniont, Zambiát és Malawit keresi fel.
Június: a Szentatya Skandináviába látogat, felkeresi Norvégiát, Dániát, Svédországot, Finnországot és Izlandot.
Augusztusban a pápa Spanyolországba látogat.
Októberben Délkelet-Ázsiába utazik, felkeresi Dél-Koreát, Indonéziát és Mauritius-szigetét.
1990 januárjában a pápa a Zöldfoki-szigetekre, Bissau-Guineába, Maliba, Burkina Fasóba és Csádba látogat.
Áprilisban az apostoli látogatás úticélja Csehszlovákia.
Májusában a pápa Mexikóba látogat.
Szintén májusban a Szentatya Málta szigetére is elutazik.
Szeptemberben a pápa hetedszer látogat Afrikába, ezúttal Tanzániát, Burundit, Ruandát és Elefántcsoportot keresi fel.
1991 január: megjelenik a Szentatya nyolcadik, misszióról szóló, Redemptoris missio kezdetű enciklikája.
Májusban bemutatják a Szentatya Centesimus annus kezdetű szociális enciklikáját, a Rerum novarum enciklika megjelenésének 100. évfordulóján.
Szintén május havában a Szentatya Portugáliát keresi fel.
Júniusban, majd augusztusban a pápa ismét Lengyelországba látogat.
Augusztus 16–20.: a Szentatya ötnapos látogatást tesz Magyarországon.
Októberben a Szentatya Brazíliát keresi fel.
1992 február: újabb pápai körút Afrikában; a Szentatya ezúttal Szenegált, Gambiát és Guineát keresi fel.
Júniusban a Szentatya ismét a fekete kontinensre utazik: Angolába, valamint a Sao Tomé és Principe szigetcsoportra.
Júliusban a pápa emésztőszervi problémák miatt befekszik a Gemelli Kórházba, kivizsgálásra. A Szentatyán műtétet hajtanak végre, amiből néhány hetes kezelés után felgyógyul.
Októberben a pápa a Dominikai Köztársaságba látogat.
1993 februárjában a Szentatya három afrikai országba látogat: Beninbe, Ugandába és Szudánba.
Áprilisban a Szentatya apostoli látogatást tesz Albániában.
Júniusban a pápa ismét Spanyolországba zarándokol.
Augusztus: a pápa Jamaicába, Mexikóba és az Egyesült Államokba látogat.
Szeptemberben a pápa látogatást tesz a három balti államban, Litvániában, Lettországban és Észtországban.
Októberben megjelenik a Szentatya legújabb, Veritatis splendor (Az igazság ragyogása) kezdetű enciklikája.
Novemberben a pápa elesik és megsérül a vállán: négy hétig félmerev gipszkötést kénytelen viselni.
1994 április: a Szentatya bejelenti, hogy a 2000. szent évben békeimára hívja meg a zsidókat, a muzulmánokat és a keresztényeket a Sínai-hegyre, ahol Isten átadta Mózesnek a törvénytáblákat.
Április végén a Szentatya elcsúszik a fürdőszobájában, és combnyaktörést szenved. Sérüléséből néhány hét alatt felépül.
Szeptemberében a Szentatya Horvátországba látogat.
Novemberben közzéteszik a Szentatya új, Tertio millennio adveniente – A harmadik évezred küszöbén kezdetű enciklikáját, amelyben meghirdeti a szentévet.
1995 januárjában a Szentatya a Fülöp-szigetekre, Pápua Új-Guineába, Ausztráliába és Srí Lankára látogat.
Márciusban jelenik meg a Szentatya új, Evangelium vitae kezdetű enciklikája.
Május: a Szentatya Csehországba és Lengyelországba is ellátogat.
Szintén májusban megjelenik az Ut unum sint kezdetű enciklika az ökumenizmusról.
Júniusban a Szentatya Szlovákiába utazik.
Szeptember: pápai vizit Kamerunban, a Dél-afrikai Köztársaságban és Kenyában.
Októberben a pápa az Egyesült Államokba látogat.
1996 február: apostoli látogatás Guatemalában, Nicaraguában, Salvadorban és Venezuelában.
Áprilisban a pápa Tunéziába látogat.
Szeptember 6–7.: a Szentatya másodszor is hazánkba látogat.
Néhány nappal magyarországi látogatását követően a pápa Franciaországba látogat.
Októberben a római Gemelli Klinikán sikeres vakbélműtétet hajtanak végre a Szentatyán.
1997 április: a Szentatya Bosznia-Hercegovinába utazik.
Ugyanebben a hónapban a pápa Csehországba is ellátogat.
Májusban a Szentatya Libanont keresi fel.
Május-június: a pápa hatodszor látogat szülőhazájába, Lengyelországba.
Június: a Vatikánban Angelo Sodano bíboros, államtitkár és Horn Gyula magyar miniszterelnök aláírják a Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti megállapodást.
Augusztusban a pápa Franciaországba látogat. A Szentatya Párizsban bocsánatot kér a protestánsoktól, amiért 1572. augusztus 24-én, Szent Bertalan-éjszakáján a katolikusok többezer protestánst gyilkoltak le.
Októberben a pápa Brazíliába utazik.
November 9-én a Szentatya boldoggá avatja a vértanúhalált halt Apor Vilmos győri megyéspüspököt.
1998 januárjában a Szentatya Fidel Castro Kubájába látogat.
Március: látogatás Nigériában.
Ugyanebben a hónapban a pápa kiadja Emlékezünk: megfontolások a holokausztról dokumentumát, amelyben megemlékezik a zsidóság II. világháborús szenvedéseiről, és felszólítja az egyház tagjait a bűnbocsánatra.
Júniusban a pápa harmadszor látogat Ausztriába.
Októberben a Szentatya Horvátországot keresi fel.
Ugyanebben a hónapban megjelenik a pápa legújabb, Fides et ratio (Hit és értelem) kezdetű enciklikája.
1999 januárjában a pápa negyedszer is Mexikóba látogat. A Szentatya az Amerikai Egyesült Államokat is felkeresi.
Májusban apostoli vizit Romániában.
Júniusban a pápa hetedszer keresi fel szülőhazáját, Lengyelországot. Szentté avatja Boldog Kinga Árpád-házi királylányt, lengyel királynét.
Szeptemberben a pápa Szlovéniába látogat.
Október 31-én Augsburgban Közös Evangélikus-Katolikus Nyilatkozatot írnak alá a megigazulásról.
Novemberben apostoli látogatás Indiában és Grúziában.
December 24-én éjfélkor a pápa megnyitja a S z e nt Péter-bazilika szent kapuját, és ezzel a jubileumi,  2000-es szentévet.
2000 februárjában a Szentatya Egyiptomba látogat.
Március 12-én a Szentatya a Szent Péter téren bemutatott szentmisén ünnepélyesen bocsánatot kér mindazoktól, akik ellen a keresztények a történelem során bűnöket követtek el.
Ugyanebben a hónapban a pápa apostoli látogatást tesz a Szentföldön, a látogatás színhelyei Jordánia, Izrael és a Palesztin Autonóm Terület voltak. A Szentatya a Jad Vasem mauzóleumban, a holokauszt áldozatainak emlékére emelt urnák előtt ismételten megköveti a zsidóságot az ellenük elkövetett bűnök miatt.
Májusban a Colosseumnál ökumenikus megemlékezésre kerül sor a XX. század tanúságtevő keresztényeiről.
Szintén májusban a pápa Fatimába látogat és boldoggá avatja a két, már elhunyt látnokot, Ferencet és Jácintát. A harmadik látnok, a 93 éves Lucia karmelita nővér jelen van a szertartáson. A pápa elrendeli a harmadik fatimai titok nyilvánosságra hozatalát.
Augusztusban kerül sor Rómában a szentév egyik legnagyobb rendezvényére, az Ifjúsági Világtalálkozóra.
Szeptemberben megjelenik a Hittani Kongregáció Dominus Iesus (Jézus az Úr) című dokumentuma.
Szintén augusztusban a Szentatya ismét Lengyelországba látogat.
2001 január 6-án a pápa aláírja a jubileumi szentévet lezáró apostoli levelét, melynek kezdőszavai: Novo millennio ineunte (Az új millenniumba lépve)
Májusban a Szentatya Görögországba, Szíriába és Máltára látogat.
Szintén májusban a Szentatya összehívja a rendkívüli konzisztóriumot, hogy a következő évtizedekre szóló pasztorális tervről, valamint a péteri elsőbbség fontos kérdéséről tanácskozzanak, a Novo millennio ineunte fényében.
Júniusban a pápa apostoli látogatást tesz Ukrajnában. Boldoggá avatja a vértanúhalált halt Romzsa Tódor görög katolikus püspököt.
Szeptemberben a pápa Örményországot és Kazahsztánt keresi fel.
2002 januárjában a Szentatya kezdeményezésére Assisiben imádkoznak a világ vallási vezetői a békéért.
Májusban a pápa Azerbajdzsánba és Bulgáriába látogat.
Július végén és augusztusának elején a Szentatya Kanadába, Guatemalába és Mexikóba utazik.
Augusztusban a Szentatya nyolcadszor látogatja meg szülőhazáját, Lengyelországot.
Októberben megjelenik a Szentatya új, Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli levele a Rózsafüzérről.
Novemberben a Szentatya személyében először látogat el egy pápa az olasz képviselőházba. Beszédének hatására egy hírhedt és hosszú ideje körözött maffiózó önként feladja magát.
December: a Szentatya elfogadja a 75. életévét betöltött Paskai László bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek lemondását. Utódául Erdő Péter püspököt nevezi ki.
2003 március 23-án a Szentatya boldoggá avatja Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények orvosát.
Április 17-én, nagycsütörtökön írja alá a Szentatya legújabb enciklikáját: Fohász a Szűzanyához a háborús konfliktusok áldozataiért
Májusban a Szentatya Spanyolországba látogat.
Júniusban apostoli látogatás Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában.
Szeptemberben a Szentatya Szlovákiába látogat. A pozsonyi repülőtéren légzési problémák miatt csak a szöveg elejét és végét tudja elmondani. Ezt leszámítva a látogatás további részében végig ő vezeti a szertartásokat.
Szeptember 24-én a Szentatya bélproblémák miatt nem tudja megtartani az általános kihallgatást. Bár ezt követőn több egyházi és világi személyt is fogad – köztük Rowan Williams új canterbury érseket, október 4-én –, szentmiséket mutat be, a sajtóban felerősödnek a találgatások arról, hogy immár nem képes ellátni feladatát, sőt, többen közeli halálát jósolják.
Szeptember 28-án a Szentatya 31 új bíborost – köztük Erdő Péter prímást, esztergom–budapesti érseket – nevez ki, egyúttal bejelenti, hogy október 21-ére bíborosi konzisztóriumot hív össze.
Október 7-én, Rózsafüzér Királynője ünnepén a Szentatya Pompejibe látogat, s a Mária-szentély előtt lezárja a Rózsafüzér-évét.
2004 június 5-6: Svájcba látogat
Június 10-én, Úrnapján a lateráni Szent János-bazilika előtt hirdeti meg az Eucharisztia Évét
Augusztus 14-én kezdte meg kétnapos lourdes-i zarándokútját. II. János Pálnak ez a volt az utolsó, 104. külföldi utazása.
Október 8-án mutatták be Mane nobiscum Domine kezdetű apostoli levelét.
2005 január 18: történelmi eseményre kerül sor a Vatikánban: a pápa magánkihallgatáson fogad 160 rabbit, akik a világ különböző tájairól érkeztek.
február 1-jén szállítják a Gemelli klinikára, ahonnan február 10-én tér vissza a Vatikánba
Február 24-én ismét kórházba kell szállítani, ahol gégemetszést hajtanak végre rajta.
február 22: Bemutatják Emlékezet és identitás című könyvét.

Joaquín Navarro-Valls emlékei II. János Pálról

A már 74 éves orvos-pszichiáter és újságíró, esszéíró spanyol Joaquín Navarro-Valls, aki 22 éven át volt előbb II. János Pál pápa, majd XVI. Benedek szóvivője exkluzív interjút adott a spanyol ABC-nek a vasárnap boldoggá avatandó lengyel pápáról.
Rajta kívül csak Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek ismerte jobban, mert 40 évig volt személyi titkára. II. János Pál 1984-ben azzal az indokkal kérette magához, hogy néhány tanácsot kérjen tőle, azt hitte, csak egy órát lesz nála, de 22 év lett belőle.
A több nyelven beszélő, és több egyetem díszdoktori címével is büszkélkedő orvos-esszéíró az utolsó, szótlan emléket érzi a legintenzívebbnek. Nem sokkal halála előtt szobájában volt, mert tájékoztatnia kellett állapotáról. Mélyen egymás szemébe néztek - a pápa akkor már nem tudott beszélni -, de nem volt szükség szavakra, enélkül is megértették, ez a csendes búcsú. Ugyancsak szemtanúja volt halála pillanatában, hogy a szobában nem imába fogtak a jelenlevők, hanem a hálaadó éneket, a Te Deumot kezdték énekelni, amely gazdag életútjáért adott hálát
A riporter kérdésére, hogy igaz-e, hogy amikor egyedül volt, a pápa a padlón fekve is imádkozott, Navarro-Valls így válaszolt:
Igen, amikor egyszer azt hitte, hogy egyedül van magánkápolnájában, láttam és hallottam, hogy énekel a szentély előtt és nem liturgiákat, hanem lengyel népballadákat. És igen, néhányszor valóban úgy is láttam imádkozni.
Arra a kérdésre, hogy mi volt az elhunyt Szentatya  kommunikációjának titka, a volt szóvivő elmondta: mondandója mindig azért volt hatásos, mert arra figyelt, hogy mit mond és nem arra, hogy hogyan. Mondatainak igazsága kitűnt kifejezésmódjából is.
1987-ben, az Egyesült Államokban egyik útja alkalmából a The New York Times újságírója megjegyezte, hogy a pápa úgy uralja a televíziót, hogy egyszerűen nem vesz tudomást róla. Nem készítette elő a beszélgetéseket, nem volt hajlandó sminkeltetni magát, nem nézett a kamerákba, és a jupiterlámpákba, csak az emberekre figyelt. Az emberekre, akik az ő szemében konkrét személyek voltak a többieken kívül.
II.János Pál megbízott az őt körülvevők szakértelmében – mondta Navarro-Valls. Például 1991-ben részletesen elmagyarázta nekem, hogy az orvosok megállapították, rosszindulatú vastagbéldaganata van. Az Úrangyala imádság után akarta bejelenteni röviden, néhány napra kórházba kell mennie, hogy majd imádkozzanak érte. De hozzátette, hogy mivel én jobban ismerem a részleteket, rám bízza, mit tartok belőle közölhetőnek. Ennyire tudta, hogy megbízhat valamennyiünk ítélőképességében. A 22 év során nem emlékszem egyetlen olyan esetre sem, amikor egy-egy téma alapos átbeszélése után azt mondta volna, „de ezt csak Önnek mondom, és erről ne nyilatkozzon”.
Navarro Valls  sokszor elkísérte a pápát, amikor titokban kiszökött a közeli római hegyekbe imádkozni. Arra hogy milyen volt az ilyen kirándulásokon, a szóvivő így emlékezett:
Kár, hogy nem kirándultunk többet, de óriási volt a munka terhe és a nyolcvanas évek feszült világáért érzett felelőssége. Esténként egy teljesen hétköznapi autóba ültünk, átvágtuk magunkat a rettenetes római csúcsforgalmon, és az autópályán a hegyekben rejtőző kis házikó felé vettük az utunkat. Ott aludtunk, és másnap reggel síelt néhány órát vagy csak sétált. És nem ismerte föl senki, mert el nem tudták volna képzelni a pápát, amint éppen síliftre vár. Csak néhány óra felüdülés volt, de nagyon jólesett neki.
A néhai Szentatya szóvivúje elkísérte őt 160 országot érintő útjaira. Ezeknek az utaknak az előkészítése tovább tartott, mint maguk az utazások – mondta Joaquin Navarro-Valls. Egészen beleásta magát a felkeresendő országok helyzetébe, történelmébe, földrajzába, nyelveibe stb. Hetekig-hónapokig tanulta nyelvüket, még a legnehezebbekét is. Emlékszem, hogy Japánban minden beszédét japánul mondta, még a szentbeszédeket is. Egyszer elmagyarázta nekem, miért utazik annyit: „Azelőtt az emberek mentek a plébániára. Most a plébánosnak kell az emberekhez mennie”.
Hogy melyik volt a legfontosabb útja? Sok fontos út volt, például a lengyelországi. De engem leginkább azerbajdzsáni útja fogott meg. Akkor járt ebben a kaukázusi, volt szovjet köztársaságban, amikor már alig tudott járni és beszélni, elmúlt már 80 éves is, de menni akart. Szerinte ennek a maroknyi, mindössze alig 200 hívőnek is joga van rá, hogy a pápával legyen.
A legveszélyesebb útja valószínűleg a szarajevói volt, mert többször csúszott, és nagyon nehéz volt előkészíteni biztonsági szempontból. Odaérkezés előtt közölték velünk, hogy nem használhatja a pápamobilt, helyette helikopteren kellene a repülőtérről a városközpontba menni, mert az ENSZ-csapatok nem sokkal korábban fedeztek föl nagy mennyiségű robbanóanyagot az egyik hídon. Én megmondtam a pápának, mire ő csak annyit kérdezett: sokan várnak az útvonalon? Az igenlő válaszra közölte, hogy „akkor az eredeti terv szerint megyünk”.
Magyar Kurír

2011. április 6., szerda

Boldoggá avatják a francia forradalom és a spanyol polgárháború mártírjait

A spanyol polgárháború 22 mártírját és egy, a francia forradalom alatt lefejezett papot fog boldoggá avatni az egyház a következő hónapokban.
XVI. Benedek április 2-án találkozott Angelo Amatoval, a Szenttéavatási Ügyek Kongregáció prefektusával, és 28 boldoggáavatási ügyet hagyott jóvá, valamint hat szenttéavatásra jelölt személy hősi erényeit ismerte el (köztük van Thomas Kurialacherry, az indiai Changanacherry első püspöke; Theophanius-Leo Chatillon kanadai szerzetes; és egy 14 éves német gyermek, Bernhard Lehner, aki 1944-ben halt bele betegségébe).
Francisco Esteban Lacalt (a képen balról) és 21 társát, köztük Candido Castan San Josét, aki nem volt pap, az 1936-38 közti spanyol polgárháborúban végezték ki a lelkipásztori munkájuk végzése miatt. A polgárháborúban a becslések szerint hétezer papot és hívőt, köztük 12 püspököt végeztek ki hitük miatt a köztársaságiak oldalán, ahol sok kommunista harcolt, többek közt a Szovjetunió támogatásával, például a később a Rákosi-rendszer egyik prominens figurájává vált magyar kommunista, Gerő Ernő.
Peter Adrian Toulorge-t, egy premontrei szerzetest pedig a francia forradalomban fejeztek le guillotine-nal, Coutances-ben, 1793-ban. Boldoggáavatási ügyét még 1922-ben indították el 56 normandiai társával együtt.
Ezzel együtt a Vatikán elismerte két pap és három nővér (olaszok és spanyolok) közbenjárását, ami megnyitotta az utat szenttéavatásukhoz. Egyikük Clemente Vismara (a képen jobbra), a Pápai Missziós Művek papja volt, aki 1988-ban 91 évesen halt meg. Mianmarban dolgozott, ahol egy tíz éves fiú, aki elesett, beütötte a fejét és kómába került, három nap után minden különösebb károsodás nélkül ébredt fel a kómából – írja a CNA.
Magyar Kurír

2011. március 28., hétfő

Szentmisét mutattak be Bódi Magdi vértanú emlékére

Az idén is zarándokok sokasága érkezett a Veszprémi Egyházmegye kicsiny településére, Litérre, ahol ünnepi szentmisét mutatott be Paskai László bíboros a 66 esztendeje vértanúságot szenvedett gyári munkáslány, a falu egykori lakója, Bódi Mária Magdolna emlékezetére és boldoggá avatásának előmozdítására.
Az emlékezés a falu temetőjében kezdődött Bódi Magdi sírjánál, ahol az egybegyűltek imával fordultak Istenhez a vértanú leány boldoggá avatásáért, majd miután a nyughelyen elhelyezték az emlékezés virágait, a dicsőséges rózsafüzért imádkozva zarándokmenetben indultak Bódi Magdi vértanúságának helyszínére, a mai iskolaudvarra, ahol 2006-ban szobrot állítottak tiszteletére. A szobor melletti megemlékezés és koszorúzás után vette kezdetét a szentmise, melyet a bíboros Seregély István nyugalmazott érsekkel, Márfi Gyula veszprémi érsekkel és az egyházmegye egybegyűlt papságával koncelebrálva mutatott be.
Magdi emléke, lelki példaadása, életének tisztasága, vértanú halála máig  példát adhat mindannyiunknak a hűségre, a helytállásra, a lelki értékek követésére, mutatott rá szentbeszédében Paskai bíboros. Az áldozatkész szeretet mozgatta minden tevékenységében, Urunk Jézus Krisztus kegyelme dolgozott benne, s ő lélekben mindig készségesen nyitott volt a Megváltó felé rövid életútján. Kiemelte a főpásztor az Oltáriszentség iránti tiszteletét. Életrajzában olvashatjuk, hogy elsőáldozása előtt állandóan az Úr Jézusról beszélt odahaza és telve volt lelkesedéssel. S ez jellemezte később is szentáldozásait, melyet mindig mélységes találkozásként élt meg az Eucharisztiában a megtestesült Jézussal, az Élő Kenyérrel. Ezért tudott annyit imádkozni is, mint ahogy feljegyezték róla, mondta a bíboros. A szentmise, a szentáldozás forrása volt az életének. Hétköznapokon mindig a munkába állás előtt vett részt szentmisén, ebből merítette az erőt, a boldogságot, a kiegyensúlyozottságot munkájához, egész napjához. 1942-ben lett kongreganista és a szívgárdásokkal foglalkozott, s gyermekek, fiatalok körében végzett hitoktatást. „Minden könnyű, amit Krisztusért és lelkekért vállal az ember” – szokta mondani. Szeretett volna szerzetesnő lenni, de az akkori körülmények között ez nem volt lehetséges. Ám sosem elégedetlenkedett emiatt, hanem abban a körülményben, amelyben tehette, hűségesen követte Jézus Krisztust, s boldogan tett tisztasági fogadalmat is. Vértanú halála fényt adhat ma is, amikor az emberek beállítottsága és a köz véleménye pontosan az ellenkezőjét kínálja és ajánlja a világban, zárta gondolatait a főpásztor.
A szentmise végén Márfi Gyula érsek elmondta, a Bódi Magdi boldoggá avatásáért folyó előkészületek folyamatban vannak, sikerült egy papot felszabadítani a lelkipásztori teendők alól, s megbízniuk az egyházmegyei eljárás bonyolításával, amelyet jövő év végére terveznek befejezni. Ezután elküldik az anyagot Rómába, hogy az ottani hatóságok folytassák a boldoggá avatás előkészítését.
Toldi Éva/Magyar Kurír

2011. február 4., péntek

Szalézi világ a számok tükrében

A világ egyik legnépesebb férfi szerzetesrendjének, a Don Bosco Szalézi Társaságnak, vagyis a szaléziaknak jelenléte a 2010-es számadatok tükrében.
A beérkezett számadatok szerint 2010. december 31-én világszerte 15 763 szalézi szerzetes élt és dolgozott a rend alapítója, Bosco Szent János szellemében a fiatalokért. Közülük 2374-en ideiglenes fogadalmasok, 12 789-en örökfogadalmasok. A 15 163 fogadalmas szerzetes mellett van 481 novícius és 119 püspök illetve bíboros; (ehhez a számhoz még hozzá kell adni két nemrég kinevezett püspököt, Savio Hon Tai-Fait és Mauro Maria Morfinót).
A szalézi szerzetesek közül 10 507 pap, 1915 pedig testvér. Don Bosco fiai a világ 130 országában vannak jelen mind az öt kontinensen. A tartományok és vizitatóriák száma 89.
Egyes régiókban a szerzetesek száma csökkent: Olaszország és Közel-Kelet régióban 2356 (-78), Észak-Európa régióban 2459 (-24), Nyugat-Európa régióban 1502 (-52), Észak- és Közép-Amerika régióban 1569 (-71). Növekedett viszont Afrika-Madagaszkár régióban 1432 (+35), Kelet Ázsia-Óceánia régióban 1438 (+30) és Dél-Ázsiában 2584 (+12). A rendfőnökségen és a Pápai Szalézi Egyetemen (UPS) 213 szalézi van.
A legtöbb szerzetes Val d'Aosta (ICP) tartományban van (537), a legkevesebb pedig Magyarországon (39). A legtöbb novícius (38) Vietnamban készül a szerzetesi életre. India az az ország, ahol a legtöbb szalézi szerzetes és a legtöbb szalézi mű található. A tíz indiai tartományban 2504 szalézi él (2378 fogadalmas és 126 novícius), akik 337 szalézi házban működnek (ezekből 53 még nincs kánonjogilag bejegyezve). Ami a fogadalmas szerzeteseket illeti, itt Olaszország vezet: a hat olasz tartományban 2395 szalézi szerzetes és 16 újonc követi Don Boscót.
Lengyel Erzsébet szalézi sajtóreferens/Magyar Kurír