2011. április 6., szerda

Boldoggá avatják a francia forradalom és a spanyol polgárháború mártírjait

A spanyol polgárháború 22 mártírját és egy, a francia forradalom alatt lefejezett papot fog boldoggá avatni az egyház a következő hónapokban.
XVI. Benedek április 2-án találkozott Angelo Amatoval, a Szenttéavatási Ügyek Kongregáció prefektusával, és 28 boldoggáavatási ügyet hagyott jóvá, valamint hat szenttéavatásra jelölt személy hősi erényeit ismerte el (köztük van Thomas Kurialacherry, az indiai Changanacherry első püspöke; Theophanius-Leo Chatillon kanadai szerzetes; és egy 14 éves német gyermek, Bernhard Lehner, aki 1944-ben halt bele betegségébe).
Francisco Esteban Lacalt (a képen balról) és 21 társát, köztük Candido Castan San Josét, aki nem volt pap, az 1936-38 közti spanyol polgárháborúban végezték ki a lelkipásztori munkájuk végzése miatt. A polgárháborúban a becslések szerint hétezer papot és hívőt, köztük 12 püspököt végeztek ki hitük miatt a köztársaságiak oldalán, ahol sok kommunista harcolt, többek közt a Szovjetunió támogatásával, például a később a Rákosi-rendszer egyik prominens figurájává vált magyar kommunista, Gerő Ernő.
Peter Adrian Toulorge-t, egy premontrei szerzetest pedig a francia forradalomban fejeztek le guillotine-nal, Coutances-ben, 1793-ban. Boldoggáavatási ügyét még 1922-ben indították el 56 normandiai társával együtt.
Ezzel együtt a Vatikán elismerte két pap és három nővér (olaszok és spanyolok) közbenjárását, ami megnyitotta az utat szenttéavatásukhoz. Egyikük Clemente Vismara (a képen jobbra), a Pápai Missziós Művek papja volt, aki 1988-ban 91 évesen halt meg. Mianmarban dolgozott, ahol egy tíz éves fiú, aki elesett, beütötte a fejét és kómába került, három nap után minden különösebb károsodás nélkül ébredt fel a kómából – írja a CNA.
Magyar Kurír