Kevéssé ismert tény, de Boldog II. János Pál pápát nem csupán egyszer
próbálták megölni. Ráadásul a második támadást maga egy pap hajtotta
végre, aki megkéselte a Szentatyát. A Vatikán a sebesülést néhány évvel
ezelőttig titkolta.
Az összeesküvés-elméletek szerelmeseinek a legérdekesebb modern kori
pápa I. János Pál, aki trónra kerülése után rögtön kijelentette, hogy
megreformálja a Vatikáni Bankot és több változtatást is tervez az
egyházi struktúrában. 33 napos pápaság után váratlanul meghalt. Mivel a
pápák testének boncolásához nem járul hozzá a Vatikán, még ma is tartja
magát az elképzelés, hogy valaki megmérgezte a Szentatyát. A konteó
szerint a bíborosi testületben kell keresni a felbujtókat.
I. János Pál azt mondta, hogy a következő pápa az lesz, aki előtte
ült a konklávé alatt. Látomása valósággá vált: egy szinte ismeretlen, de
mindenképpen aligha papabilisnek tartott lengyel papot választottak
pápává, aki elődje tiszteletére a II. János Pál nevet vette föl. I.
János Pál esete különleges, hiszen a Vatikában eleve nem kerül az I-es
jelzés olyan pápák neve elé, akik először viselik az adott pápai
megnevezést. Ferenc pápa sem I. Ferenc, mégis I. János Pál megválasztása
után maga kérte az I-est a neve elé, mintha tudta volna, hogy rövid
uralkodás vár rá, amelyet egy másik János Pál fog folytatni.
Őszentsége Boldog II. János Pál pápa valóban beteljesített elég sokat
elődje célkitűzései közül. 25 éves pápasága alatt a világ
végignézhette, hogyan viseli az agg kor szenvedéseit (s talán épp emiatt
mondhatott le XVI. Benedek emeritus pápa jó lelkiismerettel, hiszen már
nem adott volna semmit a világnak, ha ezt megismétli). De a többség
mégsem erről emlékszik meg róla: II. János Pál sokat tett a kommunista
ideológia térnyerése ellen és példátlanul sok fiatalt nyert meg az
egyháznak nyílt szívű, szeretetteljes és bölcs uralkodása során.
Aki a pápa életére tört: nem volt egyedül
1981. május 13-án egy török fanatikus, Mehmet Ali Ağca a Szent
Péter-téren lelövi a pápát. A golyó talál. A rendőrfőnök a pápára veti
magát, így őt is éri lövés. Visszaemlékezett rá, hogy a súlyosan sérült
Szentatya gyengén, alig hallhatóan, de mosollyal köszönte meg neki már
ott, a helyszínen az önfeláldozást. Aznap veszítette életét, mikor Ağcát szabadon engedték...
A pápa súlyosan megsérült, a szélsőjobboldali csoportokhoz
köthető török férfit pedig életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.
Az Egyház határozott kérésére végül 2000-ben amnesztiával szabadult, de
egy korábbi törökországi gyilkossága miatt ezután török börtönbe került.
Végül 2010-ben, harmincévnyi börtönélet után került szabadlábra.
A merénylet után, mihelyt fölépült, II. János Pál meglátogatta
merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Médiatörténeti pillanat
volt a találkozás, mely során Ağca elnézést kért és katolikus hitre tért.
Volt azonban még egy titkos merénylet
Amiről viszont kevesebben tudnak, hogy közvetlenül ezután
még egy merényletet élt túl a szent pápa. Az életére ráadásul egy
spanyol papja tört, aki bajonettel támadt a fátimai zarándokhelyen
pápájára!
Magáról
a támadásról hírt adott a Vatikán, de azt titokban tartotta, hogy a
Szentatya sérülést szenvedett. Stanislaw Dziwisz bíboros 2008-ban
megjelent könyvében azonban részletesen leírja, mi történt.
II. János Pál pápa azért látogatott a híres jelenés
fátimai helyszínére, hogy hálát adjon, amiért túlélte a pisztolyos
merényletet. Egy pap, Juan María Fernández y Krohn ekkor támadta meg,
igyekezett megkéselni a pápát, és sikeresen meg is vágta. Az elkövetkező
napok programja ugyanúgy zajlott tovább, a pápa nem beszélt a
sérüléséről.
A megtébolyodott pap azt mondta, azért próbálta megölni a
pápát, mert az szerinte a Szovjetunió kommunista ügynöke volt. Krohn a
II. Vatikáni Zsinatot elutasító, tradicionalista Szent X. Pius Papi
Testvériség tagja volt, de még annak vezetőjét Lefebvre érseket is túl
gyengének tartotta.
Tettéért hat év börtönbüntetést kapott a polgári
foglalkozása szerint egyébként ügyvéd férfi, ebből három évet kellett
letöltenie. Jelenleg Belgiumban és Spanyolországban él, a papságból
pedig kiközösítették. 2000-ben ismét elítélték, akkor négy hónapot
kapott, mert igyekezett bemászni a belgiumi királyi udvarba az elleni
tiltakozásul, mert állítása szerint a spanyol király a trónért megölte
testvérét.
(katekéta, apologetika.blog.hu) 