2019. október 3., csütörtök

Boldoggá avathatják Wyszyński bíborost


Október 2-án Ferenc pápa audiencián fogadta Angelo Becciu bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát, és jóváhagyta nyolc új dekrétum közzétételét. Ezek között szerepel három csoda, köztük a Stefan Wyszyński bíboros közbenjárásának tulajdonított csoda elismerése, továbbá két Isten szolgája vértanúságának és három Isten szolgája hősies erénygyakorlásának elismerése.

Stefan Wyszyński 1901. augusztus 3-án született a kelet-lengyelországi Zuzela faluban. Gimnáziumi tanulmányait Varsóban és Łomżában végezte. Érettségi után a włocławeki papi szemináriumba felvételizett. 1924. augusztus 3-án szentelték pappá. Ezt követően négy évig a Lublini Katolikus Egyetem Kánonjogi és Társadalomtudományi Tanszékén tanult, majd doktorált. A második világháború idején mint ismert professzor a németek által körözött személyek listáján szerepelt. Különböző közösségek bujtatták.
1946-ban XII. Piusz pápa lublini megyéspüspökké nevezte, ki, majd 1948. október 22-én, Hlond bíboros halála után, Gniezno és Varsó érseke, Lengyelország prímása lett. 1953. január 12-én kreálták bíborossá.
Nyolc hónappal később, 1953. szeptember 25-én letartóztatták, és internálták. Fogsága idején fogalmazta meg a híres nemzeti fogadalom szövegét, amelyet a Jasna Góra-i nemzeti kegyhelyen olvastak fel ünnepélyesen 1956. augusztus 26-án. A prímás két hónappal később, október 26-án tért vissza Varsóba. 1957 és 1965 között, a lengyel kereszténység ezredik évfordulójára (1966) készülve ő vezette a nemzet megújulását célzó nagykilencedet.
A hatvanas években aktívan részt vett a II. vatikáni zsinat munkafolyamatában. Sokak szerint jelentős szerepe volt Karol Wojtyła pápává választásában is.

Negyvenegy év távlatából is megrendítően szép a két lengyel főpásztor különleges találkozása: 1978. október 23-án – II. János Pál beiktatásának másnapján –, amikor Varsó prímás érseke Róma új püspöke elé térdelt, a pápa „felemelte” őt, és szorosan átölelték egymást.
Stefan Wyszyński Varsóban halt meg 1981. május 28-án.
2017 decemberében Wyszyński bíboros boldoggáavatási perének következő lépéseként Ferenc pápa aláírta az erények hősies gyakorlását igazoló dokumentumot.
* * *
Az október 2-án jóváhagyott dekrétumok között szerepel Francesco Mottola olasz egyházmegyés pap (1901–1969) és az ugyancsak olasz Alessandra Sabattini világi hívő (1961–1984) közbenjárásának tulajdonított csodák elismerése.
Elismerték továbbá a katalán Juan Roig y Diggle (1917–1936) és a brazil Benigna Cardoso da Silva világi hívő (1928–1941) vértanúságát, valamint az olasz Augusto Cesare Bertazzoni érsek, Potenza-Marsico egykori püspöke (1876–1972), a francia Jean Luis Querbes rendalapító pap (1793–1859) és a spanyol Maria Natividad Sánchez Villoria klarissza nővér (1905–1991) hősies erénygyakorlását.
Forrás: Vatikáni Rádió; Ekai.pl
Fotó: Ekai.pl
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Magyar Kurír
Fehér Szent Ewald (Évald)     vértanú, † ~695.       


Fekete Szent Ewald (Évald)     vértanú, † ~695.       


BOLDOG FÉLIX MÉDA klarissza (1378-1444)
Milánóban a nemesi Meda családból származott. Szüleitol gazdag örökséget örökölt, de o már ifjú korától az Istennek szentelt életet választotta. Örökségét a szegények javára szétosztotta, majd belépett a milánói Szent Orsolya klarissza zárdába. A Breviárium olvasmánya erényei közül kiemeli imádságos lelkületét (éjjel-nappal imádkozott), önsanyargatását, alázatát: akaratát teljesen alávetette elöljárója akaratának. A gonosz lélek évekig zaklatta, különbözo ijeszto alakban jelent meg elotte, néha nagy üvöltözések és zaj közepette; többször meg is verte. Nem sikerült azonban ot megfélemlíteni, sem buzgóságától eltéríteni, sot a támadások fokozták bátorságát s ellenállását. Amint ez várható volt, a novérek - látva erényeit - apátnové választották több alkalommal is. Mint elöljáró, a többiek szolgája akart lenni, s az alávaló munkákat magának tartotta fenn. Minden kötelességének nagy lelkiismeretességgel igyekezett megfelelni. Szentségének híre messzire terjedt: Sokan keresték fel, hogy tanácsát, segítségét kérjék, elsosorban lelki ügyekben. Bekapcsolódott abba a megújulási mozgalomba, mely a ferences férfi ággal párhozamosan a II. rendben is kibontakozott: visszatérni a Regula eredeti szigorúságához. Az itáliai megújulásnak egyik jelentos központja volt a milánói Szent Orsolya kolostor. Egyébként Sienai Szent Bernardin, az obszerváns mozgalom nagy apostola 1417-42-ig többször is járt Milánóban, egész biztosan kapcsolatban állt a klarisszákkal. 1420-ban a mantuai hercegno, Paola Malatesta, pápai megbízással Mantuában és Pesaroban klarissza zárdát alapított (Corpus Domini néven), s ide a milánói klarisszáktól kért novéreket, hogy e két helyen az eredeti Regula szerinti életet meghonosítsák. Milánóból a megújulás két fo képviseloje ment el: Franceschina da Giussano* Mantuába, Félix pedig Pesaroba több fogadalmas novérrel. Félix anya itt négy évig irányította a novéreket nagy okossággal s ferences szellemben. A milánói, mantuai és pesaroi reformkolostorok hatása kisugárzott más zárdákra is (Verona, Vicenza, Pádua, Ferrara). Félix anya 66 éves korában hunyt el Milánóban. Életében s halála után csodákkal tündökölt, egy pestis idején különösen tapasztalták segítségét. VII. Piusz pápa avatta boldoggá.
„Akit megválasztanak (elöljárónak), az fontolja meg, milyen terhet vett magára, és ki elott kell majd számot adnia a rábízott nyájról. Igyekezzék másokat inkább erényeivel és szent erkölcseivel kormányozni, semmint hivatalából fakadó hatalmával.”
Szent Klára Regulájából.

Imádság:
Istenünk, te Boldog Médát meghívtad arra, hogy a tökéletes szeretet útját járja, és így már ebben a világban a te országodat keresse. Add, hogy közbenjárására a szeretet útján mi is örvendezo szívvel elobbre juthassunk. Krisztus, a mi Urunk által.