Samassa József bíboros, egri
érsek halálának 100. évfordulója alkalmából számos megemlékezést
tartottak az elmúlt évben. Egerben érseki szentmisével tisztelegtek a
bíboros emléke előtt, Nyíregyházán pedig teret neveztek el a Magyarok
Nagyasszonya templomot, a mai társszékesegyházat építtető főpásztorról. A
centenárium alkalmával rendezett kéthónapos ünnepségsorozat részét
képezte 2012. október 5-én Komiszár Dénes helytörténész Egernek ősz galambja című könyvének bemutatása, mely a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Főplébánia kiadásában jelent meg.
Magyarok Nagyasszonya társszékesegyház, Nyíregyháza
A kötet főként Samassa bíboros Nyíregyházához való kötődését mutatja
be, azt, ahogyan különbségtétel nélkül gondoskodott az érseki
székhelytől távol eső nyírségi hívekről is, akiket egy katedrálissal
ajándékozott meg. „Már akkor látta azt, ami később beigazolódott – írja
Komiszár Dénes – Egyes plébániák annyira távol voltak egymástól és
Egertől, hogy ez már a kormányozhatóság határát súrolta. Ezért
építtetett Nyíregyházának ekkora templomot, hogy az majdan egy önálló
vagy társegyházmegye székesegyháza legyen.” Figyelemre méltó, hogy a
főpásztor ennyire a szívén viselte a Nyírség sorsát, pedig érseksége
előtt semmi sem kötötte a vidékhez. Samassa József a felvidéki
Aranyosmaróton született 1828. szeptember 30-án. Iskoláit Nyitrán, Léván
és Esztergomban végezte, majd 1843-ban papi pályára lépett. A pozsonyi
Emericaneumban eltöltött egy év után a nagyszombati papnevelő intézetben
tanult, majd a kimagasló képességű fiatal a bécsi Pázmáneumban
folytathatta tanulmányait. 1852. július 23-án szentelték pappá, első
állását a nagyszombati gimnáziumban kapta, ahol klasszikus nyelveket
tanított. 1854-ben a budapesti Központi Szeminárium tanulmányi
felügyelője lett, majd Esztergomban és Pesten tanított teológiát.
Tudományos munkássága mellett nem hanyagolta el a közéletet sem: a
Deák-párthoz csatlakozott, Nyitra körzete 1869-ben választotta
országgyűlési képviselővé. Samassa tevékenységét Ferenc József császár
azzal honorálta, hogy 1871-ben szepesi püspökké nevezte ki, ám a
felvidéki egyházmegye élén mindössze két évet töltött. Egri székét
1873-ban foglalta el, érsekségének közel negyven éve alatt
felvirágoztatta az egyházmegyét. Samassa Józsefet gyakran megítélik
amiatt, hogy túlzott aggodalommal figyelte rokona, Prohászka Ottokár
püspök működését, sőt közrejátszott abban, hogy az újító főpap három
műve 1911-ben indexre kerüljön. Prohászka ellenfeleivel ellentétben
Samassát nem kicsinyes áskálódás vezette: nyolcvankét éves érsek már nem
tudott lépést tartani a fiatalabb papi generációk által képviselt
elvekkel, az új kihívásokkal. A bíboros egyszerű életet élt, és
kortársai visszaemlékezése szerint igyekezett mindenkihez egyformán
előzékeny és kegyes lenni. Drávai János papköltő Emléklomb a nyíregyházi
Samassa-templom fölszentelésére című versében Eger ősz galambjának
nevezte az érseket, ezt a jelzőt választotta könyve címének Komiszár
Dénes. „A bíboros idős kora, kis termete és ősz haja miatt leginkább egy
hófehér galambhoz hasonlított – indokolja címadását a szerző – amely a
Szentlelket szimbolizálja, és amely főpapi címerállata is volt. Ez a
galamb sokszor megcsípte azokat, akik megérdemelték, de tudott velük
nagyon szelíd is lenni.”
Komiszár Dénes közel másfél évtizednyi helytörténeti kutatómunkájának
eredményét tárja könyvében a nagyközönség elé, melyről bátran
állítható, hogy hiányt pótol. Az elmúlt rendszer történetírásában csak
negatív kontextusban ismerhettük meg a korszak egyházi méltóságait,
azonban az Egernek ősz galambját olvasva egy egészen más kép bontakozik
ki előttünk Samassa érsekről. A könyv gazdagon illusztrált, a
történettudományban kevésbé járatosak számára is élvezhető, közérthető,
olvasmányos stílusban íródott. Négy fejezetében, melyből az első az
érsek életútját, a második a kortárs Szabolcs vármegyei méltóságok
visszaemlékezéseit, a harmadik a főpásztor és a megye viszonyát, a
negyedik pedig a templom építésének történetét tárja az olvasó elé, egy
olyan főpap alakja bontakozik ki, aki példamutatóan gondoskodott
egyházmegyéjéről, és annak minden hívéről. „Samassa József ragyogó
szónoklataival, elmélkedéseivel, tanításaival, bőkezű adományaival,
alapítványaival – vallásfelekezeti különbségtétel nélkül – elérte azt,
hogy róla a legnagyobb tisztelettel beszéltek, a legmélyebb hódolatot
tanúsítottak iránta a megye és a város nagyrészt protestáns vezetői. A
szimbolikus jelentőségű templomépítés olyan gesztus volt a megyének és
székhelyének, amit minden katolikus és protestáns, de még a zsidók is
örömmel fogadtak, átérezték annak jelentőségét.” – írja bevezetőjében a
szerző.
A Egernek ősz galambja című könyv a nyíregyházi plébánián vásárolható meg (42/409-691).