Mindazok, akik
lelkükkel hosszú éveken keresztül még tovább irányították a népüket,
valószínűleg csak ideiglenesen léptek ki a fizikai testükből is, azaz
van tetemük a Földön, ám az romlatlan állapotban nyugszik.
Akinek
a halálát követően nem bomlik fel a teste, azt jelenti, hogy mesteri
szinten képes bánni az egyes elementálokkal, azaz a természeti elemek
szellemeivel. A négy elementál – a Levegő (Szilfek), a Tűz
(Szalamanderek), a Víz (Nimfák) és a Föld (Gnómok) – ugyanis felelős a
halál beálltát követően a test felbomlásáért. A Levegő, amikor a légzés
leáll, a Tűz, amikor a test lehűl, a Víz, amikor a test kiszárad, és
végül a Föld, amitől aztán a test elporlad.
Egyes
beavatottak, akik parancsolni tudtak ezeknek az elementáloknak, ezt a
folyamatot teljesen le is tudták állítani, vagy éppen fordítva: képesek
voltak mindezt néhány mp alatt véghezvinni, úgy hogy az eredmény a
teljesen nyomtalan elbomlás lett. Sok szent távozott így el a Földről
észrevétlenül. Talán a legismertebb ilyen eseteket a Pilis között élő
egykori pálos rendi szerzetesek képviselték. De azt már kevesen tudják,
hogy nem csak a Pilisben vannak pálos rendi szerzeteseknek romlatlan
testei, hanem pl. Pápán és Vácon is.
Paulus
Osirius egy hispániai pap volt, és egyben korának egyik legműveltebb
embere, Szent Ágoston tanítványa volt. Később az észteknél járt, akikről
az alábbiakat jegyezte fel: “Van náluk egy törzs, akik hideget tudnak
csinálni. S ezért van, hogy a halottak sokáig ki vannak terítve, nem
indulnak oszlásnak, mivelhogy hideget hoznak rájuk. Azt is képesek
megcsinálni, hogy ha bevisznek egy teli hordó vizet, vagy sört, az is
befagy, még ha nyár van, akkor is.”
Mongólia
Altájon kurgánokban nagyon sok olyan tetemet találtak, amelyek nem
indultak oszlásnak. Ilyen pl. a paziriki kurgánok leletanyaga is. Ezek a
testek nem mumifikálódtak, tehát nem arról van szó, hogy bebalzsamozták
őket, mint pl. az egyiptomiak, hanem teljes épségben megvannak. Egyesek
a speciális időjárási viszonyokkal próbálják magyarázni ennek az okát,
azonban még soha senki nem tudta ezt rekonstruálni. Ezek az emberek
europidok, antropológialilag belső-ázsiaiak, és amint azt a többi
leletanyagból tudni lehet, több királyi személy van közöttük.
Bizonyos
látó emberek elbeszélése szerint Atilla király sem halt meg, olyan
állapotban él, amelyből elvileg bármikor fel tud kelni, de erre
ténylegesen majd csak akkor kerül sor, ha eljön az ideje. Gyakorlatilag
bármikor testet tud ölteni.
A
Képes Krónika – annak ellenére, hogy elég ellenséges hangvétellel
beszél Aba Sámuelről – mégis megemlíti, hogy mikor néhány évvel a
temetése után felnyitották a sírját, “szemfedőjét és ruházatát épségben,
sebhelyeit begyógyulva találták”. Hiába nem szerették, ez akkora csoda,
hogy csak nem tudták elhallgatni.
Mikor
II. András meghalt nem Fehérváron temették el, hanem koporsóját
Magyarország déli részére, egy Egres nevezetű helyre szállították
(Csanádvár-Nagyvárad). A krónika szerint András holtteste itt látható,
amint boldogan nyugszik, ez pedig azt jelenti, hogy romlatlanul
nyugszik. Olyan erők jelentek meg a királyban, amit az ország más
földrajzi pontjára is elszállítottak azért, hogy ebből a hatalmas
energiából mások is részesüljenek. Ezért nem Fehérváron temették el.
A
Képes krónikában rendre visszatérő kifejezést használnak II. Gézára,
miszerint teste Albában nyugszik. Ezt többnyire úgy fordítják, hogy
Fehérváron nyugszik, holott az alba pusztán fehéret jelent, azaz teste
fehérben, azaz fényben nyugszik. Aludva nyugszik, merthogy az ő teste is
romlatlan állapotban van.
Lourdes-i
Szent Bernadette – szintén romlatlan testtel nyugszik Szent Margit már
életében megmondta előre, hogy teste nem fog majd rossz szagot
árasztani, azaz romlatlan marad. 1270-ben halt meg, arca napokig
fénylett. Finom virágillat áradt belőle. Később hármas koporsóba tették
(fa-vörösmárvány-vas), akárcsak Atillát, vagy Tutenhament. Fél évvel
később még nagyobb illat és füst szállt fel a koporsóból. II. József, a
kalapos uralkodó összetörette a koporsóját, amit a törökök elöl
Pozsonyba menekítettek. Úgy gondolta, hogy ezzel az egész magyarság
lelkét, nyelvét és sorsát meg tudja törni, el tudja pusztítani.
A
trónviszályok során IV. Istvánt megölték az ideig-óráig őt pártfogoló
bizánci katonák és kidobták a várból a várfalán keresztül a
földre. Senki nem nyúlt hozzá, és még egy hónap múlva is ugyanúgy feküdt ott, teljesen épen, nem indult oszlásnak.
II.
Lajos az Arvisura tanúsága szerint nem azért fulladt bele a
Csele-patakba, mert a nehéz páncélja lehúzta, hanem mert bizonyos
jóakarói – Zápolya emberei – előtte teljesen cselekvésképtelenné tették,
s eszméletlen volt, mikor a vízbe dobták. Az ő tetemét is kb.
egy
hónappal később találták meg, mint ahogyan a mohácsi csatában
elvesztette életét. Egy mocsaras területen volt, s egyesek szerint a
mocsár miatt nem indult oszlásnak a tetem, de ez nagy badarság, mert
attól éppen hogy hamarabb kellene rothadásnak indulnia.
Amikor
Mindszenthy József bíboros koporsóját hazahozták és belenéztek, az ő
esetében is megdöbbenve látták, hogy romlatlanul fekszik benne. Jelenleg
Esztergomban van, el is rejtették a kíváncsi szemek elől.
földre. Senki nem nyúlt hozzá, és még egy hónap múlva is ugyanúgy feküdt ott, teljesen épen, nem indult oszlásnak.
jóakarói – Zápolya emberei – előtte teljesen cselekvésképtelenné tették, s eszméletlen volt, mikor a vízbe dobták. Az ő tetemét is kb.
egy hónappal később találták meg, mint ahogyan a mohácsi csatában elvesztette életét. Egy mocsaras területen volt, s egyesek szerint a mocsár miatt nem indult oszlásnak a tetem, de ez nagy badarság, mert attól éppen hogy hamarabb kellene rothadásnak indulnia.