2012. március 30., péntek

Egésznapos ima Mindszenty József boldoggáavatásáért

A csehimindszenti hívek kezdeményezésére minden hónap 29-én, születésnapján Mindszenty József tisztelői imádkoznak mielőbbi boldoggáavatásáért.
Mint az közismert, Mindszenty József bíboros, hercegprímás 1892. március 29-én született a Hegyhát keleti dombjai között fekvő Csehimindszenten. A világon számtalan embernek adott példát kitartásával és megalkuvást nem tűrő, elveihez való ragaszkodásával, amellyel sokak elismerését és tiszteletét kivívta. Ehhez a tisztelethez csatlakoztak szülőfaluja hívei is, akik elhatározták, hogy minden hónap 29-én, a bíboros születésnapján imádkoznak mielőbbi boldoggáavatásáért.
Az első alkalommal még csak a szülőfalu hívei jöttek el, de a későbbiek folyamán nemcsak a plébánia hat falujából várják a bíborost tisztelőket, hanem Szombathelytől Zalaegerszegig és az ország minden részéről, hiszen az a terv, hogy minden hónap 29-én 0-24 óráig imádkozzanak a csehimindszenti templomban a Mindszenty-tisztelők.
Szombathelyi Egyházmegye/Magyar Kurír

2012. március 29., csütörtök

120 éve született Mindszenty bíboros

Mindszenty József bíboros, hercegprímás születésének százhuszadik évfordulója alkalmából számos egyházi ünnepségre és megemlékezésre kerül sor országszerte és a határon túl is 2012-ben. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Bizottsága a jubileum kapcsán körlevelet adott ki:
Isten szolgája, Mindszenty József bíboros százhúsz éve, 1892. március 29-én született. Mindenki elismeri, hogy bátor, szókimondó, sőt – mint VI. Pál pápa mondta róla halála után – rettenthetetlen volt. Nagyon szerette Egyházát és hazáját. Védte népét, védte a hitet, az emberséget egy olyan korban, amikor elemi történelmi erők pusztították az országot és a világot. A földi hatalmak mércéjével mérve gyenge volt, de az igazság ereje sugárzott belőle. Ezért féltek tőle.
Alakja, tisztelete ma is lelkünk mélyét érinti. Boldoggá avatási ügye Rómában folyik évek óta. 2006-ban Püspöki Karunk is belépett a perbe: mi magunk is hivatalosan kérjük boldoggá és szentté avatását. Azért tesszük ezt, mert szentnek tartjuk őt.
Milyen lélekkel emlékezünk rá most, születésének 120. évfordulóján? Nem láthatunk benne pusztán politikust. Bár sok megnyilatkozása olyan kérdésekről szólt, amelyeket előtérbe állított a politika, személyes állásfoglalásai mégis katolikus hitéből fakadtak. Amikor felemelte szavát a rasszizmus és a zsidóüldözés ellen, amikor – egyesek szerint naivul, de prófétai módon – azt követelte, hogy a nácik és a nyilasok adják fel harc nélkül a Dunántúlt, és ne folytassák az értelmetlen pusztítást, akkor nem taktikázott. Egész életére jellemző volt, hogy politikai rendszertől függetlenül rendíthetetlenül kitartott az igazság mellett. Isten képmását, az embert védte, az emberi életet, a „Ne ölj!” parancsának örök igazságát. Amikor a háború után a svábok kitelepítése ellen és a Csehszlovákiából elűzött magyarok érdekében szólt, ugyanez a hívő meggyőződés vezette. Népéért és Egyházáért aggódott, amikor ellenállt a sztálinista diktatúra vallást és kultúrát pusztító nyomásának.
Személye jelképpé magasodott: a magyar katolikus közösség és az egész megkínzott és elnyomott magyar nép jelképévé. Mindszenty bíborost a börtönben lélektanilag és fizikailag is meg akarták törni. Kegyetlenség és főleg keserű tévedés lenne azon megütközni, hogy hosszas kínzás után – még elítélése előtt – maga is elhitte: ki akarják szabadítani őt. Akkor és ott ez puszta lejáratási kísérlet volt. 1956-ban azonban tényleg kiszabadították. Érte jöttek. Nem maga akarta elhagyni a fogságot. Ugyancsak a lényeget tévesztenénk szem elől, ha csak azt kérdeznénk, mennyire reálisan látta a politikai helyzetet annyi év elszigeteltség után. A mélyebb történelmi igazságot, az isteni gondviselés és a valóság rendíthetetlen erejét nagyon is élesen látta.
Születésére emlékezve hajoljunk meg nagysága előtt. Akkor lesz hozzá méltó az ünneplésünk, ha ma is tiszteljük történelmünk teljes igazságát, ha Krisztus fényében szemléljük az embert és a világot. Ha nem egy-egy érdekcsoport elfogultságával, hanem a mindenkit elfogadni és mindenkivel kiengesztelődni kész szeretet bátorságával nézzük múltunkat és jelenünket. Ha hitünk elszántságával utasítunk el minden rasszizmust és nemzetiségi gyűlölködést. Ha úgy szeretjük népünket, hogy közben mindenki másban is megbecsüljük Isten képmását és a Teremtő kultúrákat alkotó bölcsességét. 
Mindszenty bíborosról szokás néha úgy is beszélni – ismét csak politikai szintre szállítva le alakját –, hogy élesen szembeállítják őt a katolikus világegyház és a magyarországi egyház többi vezetőjével. Pedig ő elsősorban hívő ember volt. Látta a többi püspökök, papok, szerzetesek, világiak szenvedését és helytállását. Tudott szeretettel és megértéssel szólni azokról is, akiket megtört az üldözés. Szent Péter utóda iránt pedig mindig engedelmes volt. Akkor is, amikor ez lelkileg nehezére esett.
József bíboros sírján Esztergomban ez olvasható: „Devictus vincit” – legyőzetve győz. Legyen az isteni igazság, amit életében szolgálni akart, ma is éltető erő, lelki megújulás, megbékélés és bizalom forrása mindannyiunk számára!
Egyházi ünnepségek és megemlékezések az idei évforduló kapcsán:
– teológiai kongresszus Mindszenty bíboros életszentségéről: Mindszenty József és kortársai: vértanú és hitvalló püspökeink
– 2012. március 31. 10.30: hálaadó szentmise a szombathelyi székesegyházban. Főcelebráns: Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek. Koncelebrálnak: Veres András szombathelyi püspök és a Püspöki Kar tagjai
– 2012. május 5. 10.30: szentmise és országos könyörgő imádság Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért az esztergomi bazilikában. Felkért szónok: Carlo Caffarra bolognai bíboros érsek. Koncelebrálnak a Püspöki Kar tagjai
– kiállítás Bécsben Mindszenty József bíboros életéről
Az MKPK Állandó Tanácsa: Erdő Péter bíboros, Ternyák Csaba érsek, Bábel Balázs érsek, Veres András püspök

Budapest, 2012. január
Magyar Kurír

2012. március 21., szerda

Bémer László, 1849 vértanú püspöke

Születésének 120. évfordulója, valamint az 1956-os forradalomban vállalt szerepe kapcsán manapság többet beszélünk Mindszenty bíborosról. Kevesen tudják azonban, hogy száz évvel Mindszenty vértanúsága előtt, az 1848–49-es szabadságharc utáni rémuralom is mártírokat adott a magyar katolikus egyháznak. Legalább háromszázra lehet tenni a szabadságharc után bebörtönzött vagy meghurcolt papok számát, a megtorlás nem tett kivételt a püspökökkel sem. Öt főpap került börtönbe, közülük a legszomorúbb sors Bémer Lászlóra, a nagyváradi püspökre várt.

Bémer László püspök (forrás: hu.wikipedia.org)
Báró Bémer László 1784 ápr. 8-án született a Szabolcs megyei Kisbákán. Tanulmányait Egerben végezte, pappá 1811-ben szentelték. Rövid gyöngyösi káplánság után, 1812-ben került a kunszentmártoni plébánia élére, ahol tanúbizonyságot tett jó szervezőkészségéről és bölcsességéről. Négy év elmúltával felcserélte javadalmát a fényeslitkei plébániával, hogy a családi birtokot közelebbről tudja igazgatni. 1830-ban Egerbe került, ahol kanonoki és kispréposti címet kapott, valamint választották a hétszemélyes tábla ülnökévé is. [1] 1843-as nagyváradi püspöki kinevezését kiváló munkájával és lelkipásztori tehetségével szolgálta meg.
Bémer László, mint arisztokrata és főpap, tagja volt az országgyűlés főrendi házának, így vett részt az utolsó rendi országgyűlésen, majd az 1848-as pesti országgyűlésen is. 1849. január 5-én, amikor az osztrák hadsereg Windisch-Grätz vezetésével bevonult Pestre, a magyar katolikus püspöki karból csak ketten – Horváth Mihály csanádi püspök és Bémer László váradi püspök – követték a Debrecenbe vonuló országgyűlést és politikai vezetést. Bémer László első jelentős szereplése Debrecenben, 1849. március 15-én volt, amikor március idusának évfordulóját ünnepelte a város. Ekkor szentmisét tartottak a Szent Anna templomban, amelyet Bémer László püspök celebrált. A mise után Lázár Miklós helyi káplán ünnepi beszédet tartott. A szentmisében részt vett az akkori politikai és katonai vezetés, a városban tartózkodó képviselők, hivatalnokok és a nép, reformátusok és katolikusok egyaránt. Innen indultak a Református Nagytemplomba, a főutcán a Debrecenben tartózkodó katonai alakulatok álltak díszőrséget a nagytemplom felé tartó tömegnek. A református templomban Könyves Tóth Mihály, híres helyi református lelkész és Szoboszlai Papp István szuperintendens tartottak beszédet, istentiszteletet. 1848–49 így hozta össze a vallásokat, kovácsolta össze a nemzetet, ahogyan szép példája volt ez a szentmise, valamint istentisztelet az ökumenizmusnak.
Bémer püspök a szabadságharc alatt végig a nemzeti oldalon állt. A honvéd csapatokat pénzzel és élelmiszerrel látta el, és 1849 áprilisában egy Várad környéki erdőt is átengedett a kormánynak lőszergyártás céljaira. Részt vett a trónfosztó országgyűlésen is, és ő maga is a szószékből hirdette ki a trónfosztást és az ország függetlenségét, körlevélben parancsba adta az egyházmegyéje papjainak, hogy ők is hirdessék ki azt. Amikor az oroszok betörtek Magyarországra elrendelte, hogy tartsanak körmeneteket és Istenhez könyörögjenek az ország védelméért.
A detronizáció kihirdetése, a hálaadó istentiszteletek tartása és az erősen politikai tartalmú könyörgés elimádkozása a szabadságharc leverése után sok pap számára keserves megpróbáltatást hozott. Az alsópapság tagjai közül öt lelkészt kivégeztetett az osztrák vérbíróság. Ezen kívül tizenhatot halálra ítéltek, és miközben a siralomházban készültek a halálra, hetek múlva kegyelmeztek meg nekik. A megtorlás során azokat a papokat, akikről megtudták, hogy honvédként harcoltak a szabadságharcban, besorozták a császári hadseregbe, és távoli tartományokba vezérelték őket. A „katolikus” Habsburg udvar haragja elől a püspöki kar sem menekülhetett. Görgey Világosnál még le sem tette a fegyvert, Ferenc József már a forradalom pártjára állt püspökök elmozdítását vette fontolóra. 1849. július 3-án jelentette be Alexander Bach belügyminiszter, hogy a magyar egyházat meg kell tisztítani minden olyan elemtől, akik veszedelmesek államra és egyházra egyaránt. [2] Súlyos vádakkal illette a magyar kormány és V. Ferdinánd által kinevezett püspököket is, elsősorban Hám Jánost, s mivel a kinevezett püspökök pápai megerősítése még nem történt meg, Ferenc József valamennyiük kinevezését visszavonta. Haynau rémuralma alatt elsőként Rudnyánszky József besztercebányai püspök került börtönbe, hatévi vasban történő várfogságra ítélték. Hasonló sorsra jutott Jekelfalusy Vince szepesi püspök, Leményi János fogarasi görög katolikus püspök és Lonovics József kinevezett egri érsek is. A bécsi pápai nuncius közbenjárására azonban a börtönből kiszabadultak, de életük végéig különböző ausztriai kolostorokban töltötték száműzetésüket. Püspöki jogkörük gyakorlásától természetesen mindegyiküket megfosztották.
Haynau báró legkegyetlenebbül Bémer Lászlóval bánt el. Elfogatásának közvetlen oka az volt, hogy a békésszentandrási káplán védekezésül püspökére hivatkozott. A káplán a szabadságharc alatt honvédlelkész volt, a trónfosztás után pedig hálaadó istentiszteletet tartott. Kihallgatásakor azt állította, hogy beszédét Bémer püspök körlevele és a magyar kormányhoz intézett üdvözlő felirata alapján készítette. A káplán vallomása arra indította a hadbírót, ha a fiatal pap bűnt követett el, püspöke még inkább. Bémer Lászlót 1849 decemberében fogták el, és a haditörvényszék felségsértés miatt kötél általi halálra ítélte, majd ítéletét „kegyelemből” húszévi várfogságra változtatta. Bémer meghurcoltatása a közvéleményben óriási felháborodást keltett. Ennek is tulajdonítható, hogy a várfogságból hamarosan megszabadult, püspöki székét azonban nem foglalhatta el. Különböző ausztriai kolostorokban, így Maria-Enzersdorfban és a neustifti bencés monostorban töltötte a száműzetés éveit. A számkivetettség idején írta meg elmélkedéseit és imádságait tartalmazó Lelki Vezér című könyvét, melyet névtelen tisztelői adattak ki Bécsben 1851-ben. 1859-ben, rendkívül megromlott egészségi állapotban, teljesen megvakulva engedték haza Magyarországra. Ungváron halt meg 1862-ben. Utódának, Szaniszló Ferencnek sikerült kieszközölnie a Helytartótanácsnál, hogy sokat szenvedett elődjét a nagyváradi püspöki sírboltba temesse.
Bémer László vértanúságát kevesen ismerik, ennek ellenére sokan tisztelik azokon a településeken, ahova kötődik. Ungváron már 1911-ben emléktáblát állítottak a ház falán, ahol utolsó éveit töltötte – a táblát 1991-ben állíttatta helyre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári szervezete – Debrecenben pedig 2011. március 14-én avatták fel Bémer László emléktábláját a Szent József Gimnázium épületében.
Jegyzetek
  1. Józsa László: Báró Bémer László, a szabadsághős váradi püspök. Honismeret, 1987/4. sz. 20. []
  2. Adriányi Gábor: A Bach-korszak egyházpolitikája. Kairosz, Bp., 2009. 18. []
Benkéné Jenőffy Zsuzsanna

2012. március 20., kedd

Megvan a csoda Márton Áron boldoggáavatásához?

A Keresztalja erdélyi római katolikus hetilap közlése szerint egy brassói fiatalember orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulása lehet a bizonyíték arra, hogy csoda történt Márton Áron közbenjárására, és a Szentszék boldoggá avathatja a püspököt.
Jelentős előrelépés történhet Márton Áron püspök boldoggáavatási ügyében, ha a brassói Bara Zsolt teljes gyógyulását megállapítják a szakorvosok. A ma 26 éves fiatalembert 2010-ben hererákkal diagnosztizálták, azóta a kemoterápiás kezelésen kívül több műtéten is átesett, az egyik operáció során a vékonybelének kétharmadát ki kellett metszeni – írja a Keresztalja erdélyi katolikus lap. Édesanyjának és plébánosának meggyőződésük, hogy a fiú Márton Áron püspök közbenjárásának köszönheti a felépülést, akinek segítségéért a betegség idején kitartóan imádkoztak.
Mint a lap írja: fokozta a gondot „a szervezet védekezéséért felelős fehérvérsejtek számának drasztikus csökkenése, így az orvosok teljességgel lemondtak arról, hogy Bara Zsolt valaha is felépülhet. A műtét után az egyik asszisztens hívta fel a kórházból Nagy-György Attila brassói plébánost, arra kérve őt, sürgősen szolgáltassa ki Zsoltnak a betegek szentségét, mert nem valószínű, hogy megéri a másnapot.”
Ugyanakkor a csodáért imádkozott Zsolt édesanyja és a helyi nőegylet is. Zsoltot Nagy-György Attila brassói plébános is biztatta, hogy forduljon Márton Áronhoz, adott is neki egy, a püspököt ábrázoló képet; továbbá Csiszér Albert-András pápai prelátus kérte a szent emlékezetű főpásztor közbenjárását. „Még szemrehányást is tettem neki, hogy íme, most itt az alkalom, és miért nem akarja, hogy a közbenjárására csoda történjen” – mondta a lap kérdésére a prelátus. 
A műtétet követő két hétben aztán a fiú állapota látványos javulásnak indult, azóta teljesen egészségesnek érzi magát, amit azóta sem tudnak megmagyarázni az orvosok. „Nem tudom, hogy mitől gyógyultam meg, de a kórházi ágyon is azt éreztem, hogy valaki mintha tartana a kezében” – emlékezett vissza a fiatalember. 
A tökéletesnek látszó gyógyulás ellenére Bara Zsolt orvosa szerint öt évre van szükség ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan megállapíthassák a gyógyulás tényét, az öt évből eddig közel másfél év telt el. Az első orvosi vizsgálat eredményei, amelyek a gyógyíthatatlan betegség tényét rögzítik, már Gyulafehérváron vannak az érseki hivatalban, Nagy-György Attila plébános és Csiszér Albert-András prelátus leveleivel együtt.
Noha a köztudatban úgy él, hogy Márton Áron boldoggá avatásával kapcsolatosan már csak a csodát várják a Gyulafehérvári Főegyházmegye hívei, pillanatnyilag még a dokumentáció formai része sem tekinthető teljesnek. A Szenttéavatási Ügyek Kongregációja átvizsgálta a Márton Áron boldoggá avatásával kapcsolatos terjedelmes iratcsomót, de több pontban kiegészítést kért. Annyit tudni lehet, hogy a szükséges kiegészítés jelentős része csupán apróbb magyarázatban áll, viszont néhány pontja nagyobb munkát igényel.
Nehezítette a helyzetet, hogy időközben elhunyt Szőke János szalézi szerzetes is, aki az ügy posztulátora (a szenttéavatási procedúra előkészítésével megbízott személy) volt. Jakubinyi György érsek a kézdivásárhelyi származású Kovács Gergelyt, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetőjét bízta meg a posztulátori feladatok ellátásával, melyet néhány napja hagyott jóvá a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja. Kovács Gergely jelenleg a kongregáció által kínált intenzív posztulátor-képzésen vesz részt, és a közeljövőben lesz lehetősége arra, hogy a Márton Áron perével kapcsolatos, szigorúan titkos dokumentációt áttanulmányozza.
Egyébiránt nem Bara Zsolt az egyetlen, aki elmondhatja magáról, hogy Márton Áron segítette hozzá a gyógyuláshoz – írja a Keresztalja. A nyolc éves csíkszeredai Grosu Lacikát autó ütötte el, így „az addig életvidám kisfiúból egyik percről a másikra egy babakocsiban fekvő, szenvedő élőhalott lett.” Egy hónapon keresztül mélykómás állapotban volt, csak a gépek tartották életben. Nagyon sokan adakoztak azért, hogy külföldön kezelhessék, sokan pedig túlmenően imádkozni kezdtek, mégpedig Márton Áron közbenjárásáért. A csíkszentdomokosi Bíró Ernő meg van győződve arról, hogy Lacika állapota a püspök segítségének köszönhetően javul mind a mai napig. A lap kérdésére, miszerint jelentették-e az esetet Gyulafehérvárnak, Bíró Ernő nemmel válaszolt, de hozzátette: a helyi plébánost már értesítették.
Márton Áron 1896-ban született Csíkszentdomokoson, 1939. február 12-én szentelték föl a Gyulafehérvári főegyházmegye püspökévé. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. 1949-ben a kommunista hatóság letartóztatta, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, 1955-ben azonban nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Márton Áron 1980-ban hunyt el. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a kommunista állammal.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kérésére Boldog II. János Pál pápa 1992-ben engedélyezte a boldoggá avatási per elindítását, ettől kezdve Márton Áron püspöknek kijár az Isten Szolgája cím. 1996-ban átadták a Positiót (az eljáráshoz szükséges iratokat) a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának. Az eljárás azért is ilyen hosszadalmas, mert Márton Áron Scheffler Jánossal és Bogdánffy Szilárddal ellentétben nem vértanúként halt meg, így hitvallóként lehet őt a boldogok sorába iktatni. 
Keresztalja/Magyar Kurír

2012. március 14., szerda

A magyar szentek himnusza/ Hymn for the Hungarian Saints

Isten, hazánkért térdelünk elődbe.
Rút bűneinket jóságoddal född be!
Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,
Érdemét idézzed!

István királynak szíve gazdagságát,
Szent Imre herceg kemény tisztaságát,
László királynak vitéz lovagságát:
Ó, ha csak ezt látnád!

Szent Erzsébetből hős szeretet árad,
Margit imái vezekelve szállnak,
Minket hiába, Uram, ne sirasson
Áldott Boldogasszony!

Ránk, bűnösökre minden verés ránkfér,
De könyörögnek ők tépett hazánkért.
Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek:
Hazánkat így mentsd meg!

http://habosvilla.blog.hu/2010/11/06/magyar_szentek_a_hotel_citadellaban
http://www.citadella.hu/szentek_hun.htm

A magyarság szentjei

Szent István és Szent Imre életének bemutatásával indul a Magyarság szentjei című dokumentumfilm-sorozat. Államalapító királyunk, Szent István rendkívüli diplomáciai és politikai képességei révén történelmünk egyik legnagyobb személyisége lett. A magyar állam megszervezésével, mely által a magyar nép eggyé válását és fennmaradását biztosította, valamint Magyarország Máriának való felajánlásával népünk kiemelkedő alakjává vált. Szent Imre herceg, István király és Gizella királyné gyermeke, a magyar fiatalság példaképe, magában hordozta a szentség ismérveit. Életének 24 éve során példamutató és a krisztusi mintát követő életet élt. Korai és váratlan halála az egész nemzetet szomorúságba döntötte. A legendák szerint szentsége jeleinek a pecsétei csak 30 nappal Imre herceg halála után nyittattak fel. Ekkor indultak el – Imre herceghez imádkozva – a csodatételek, valamint a csodálatos gyógyulások. Imre herceg a magyar keresztény szentek egyik legismertebb alakja.Az Árpád-házi Szent Erzsébet és Árpád-házi Szent Margit életét bemutató részekkel folytatódik a magyar szentek életét bemutató dokumentumfilm-sorozat. Árpád-házi Szent Erzsébet, a XIII. század kiemelkedő női szentje, élete folyamán az egymással legnagyobb ellentétben álló körülményeket és adottságokat is képes volt ötvözni. E „Szent Asszony” egyetemes példaképpé vált minden kor minden embere számára. Élete csodák sorozata. Már gyermekként szentként viselkedett: kis barátnőit templomba csalogató, köténykéjében a szegényeknek táplálékot vivő, játék helyett imakönyveket nézegető leány volt. Felnőttként is minden cselekedete az égi akarat követésén alapult. Tevékeny szeretete egy pillanatra sem hagyta őt nyugodni. Árpád-házi Szent Margit – Árpád-házi IV. Béla leánya – szülei fogadalmát megtartva magát Istennek ajánlotta. Születése után rögtön zárdába vitték. Kora gyermekkorától kezdődően Istennek szentelt, vezeklő, másokat szolgáló életet folytatott. Tökéletes engedelmességgel, az evangélium szellemében szolgálta a betegeket és az egészségeseket egyaránt. Élete nagy részét a róla elnevezett Margitszigeten töltötte.Szent László magyar király, a kor lovageszményének megtestesítője. Egyik legszebb jellemvonása a megbocsátás. Feladatát kiváló uralkodói képességgel végezte; kivezette a magyarságot a belső veszedelmek örvényéből, és megmentette a külső ellenségek pusztító támadásaitól. Uralkodásának 18 éve alatt Magyarország felvirágzott. Imáinak hatásossága az alakját körülfonó legendákban maradt fenn. Boldog Özséb, az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend, a római katolikus pálos rend alapítója, húsz éven keresztül szervezte, irányította rendjét a Pilisben. Ezen szerzetesrend vallási és kulturális téren egyaránt jelentős szerepet játszott hazánk, valamint a szomszédos népek történetében. A pálosok – bár remeteként éltek – rendszeresen kimentek az emberek közé, hogy testi-lelki gyógyírt vigyenek nekik. A fehér ruhában járó pálosok élete virrasztásokkal, vezeklésekkel és imádságokkal volt átszőve. A pálos rend - számtalan viszontagság közepette - napjainkig fönnmaradt.
Grafikák: Prokop Péter ( Kiadó: Szent István Társulat)