A hit éve első új boldogjai

Négyszáz évvel ezelőtt, 1611-ben tizennégy ferencest a hit iránti gyűlöletből öltek meg Prágában. Boldoggáavatási dekrétumukat 2012 májusában írta alá XVI. Benedek pápa. A szertartást október 13-án, a hit éve megnyitását követően két nappal a prágai Szent Vitus-székesegyházban Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa végzi.

Az olasz, német, holland és spanyol származású szerzetesek 1604-ben érkeztek Prágába, a II. Rudolf által alapított Havas Boldogasszony ferences kolostorba. Feljegyezték róluk, hogy valamennyien kiválóan megtanultak csehül. Akkoriban nagy feszültségek voltak Európa-szerte, de különösen Csehországban a katolikusok és a protestánsok között, amely a császári családon belüli hatalmi harccal is párosult. A huszita „cseh testvérek” és a kálvinisták régóta vártak az alkalomra, hogy a katolikus vallás képviselőin elégtételt vegyenek az őket ért korábbi sérelmekért. Különösen szálka volt a szemükben a prágai ferences kolostor.

Feldühödött protestáns tömeg támadta meg 1611. február 15-én a város katolikus templomait. A Havas Boldogasszony-templomba és kolostorba is behatoltak. Az egyik spanyol ferences menteni akarta az Oltáriszentséget. Karddal levágták a kezét, mire leesett a cibórium és a szentostyák szétgurultak. Szörnyű káromkodások közt taposták szét a protestánsok a szentostyákat. A szerzetes ezt meg akarta akadályozni, erre leütötték a fejét. Aztán sor került a kolostor többi lakójára is. Három papot szíven szúrtak. Három másik szerzetest felkergettek a templom tetejére, hogy ott lőjék le őket, élvezve, mint esnek le sebesülten a földre. Többeket kardokkal, bárdokkal ízekre szabdaltak. A vértanúk tetemét csak harmadnap merte néhány katolikus összeszedni s egy kápolnába elvinni.

Isten számos csodával dicsőítette meg hű szolgáit. A cseh püspökök a ferences vértanúk boldoggáavatásával kapcsolatban rámutatnak, hogy az 1611-ben történt kegyetlen vérontás figyelmeztetésként szolgálhat a mai ember számára is. Jézus azt tanította, hogy nincs nagyobb szeretet annál, mint aki életét áldozza embertársaiért. A tizennégy prágai vértanú erről a szeretetről tett tanúbizonyságot. A püspökök kiemelik továbbá a szolidaritás fontosságát, amelynek valódi értékekre kell épülnie.

A magyar egyház hét ferences vértanújának (Károlyi Bernát, Kiss Szaléz és társaik) boldoggáavatási pere egyházmegyei szakaszban van.  Ők szintén a hit iránti gyűlölet áldozatai, 1944 és 1954 között szenvedtek vértanúhalált.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

Október 13-án boldoggá avattak Prágában 14 ferences szerzetest, akiket 400 évvel ezelőtt, a XVII. század elején árulónak minősítettek a prágaiak, és emiatt megkínozták, majd meggyilkolták őket.

XVI. Benedek pápa májusban hagyta jóvá azt a dekrétumot, amelynek alapján a hradzsini Szent Vitus-székesegyházban szombaton megtartott egyházi ceremónia keretében felvették a boldogok jegyzékébe az 1611. február 15-én meggyilkolt, döntően nyugat-európai országokból származású ferences szerzeteseket. A boldoggáavatásról szóló pápai dekrétum szerint a meggyilkolt szerzetesek vértanúnak minősülnek.
Az ünnepi szentmisét Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja prefektusa mutatta be. A prágai egyházmegye történetében ez az első boldoggáavatás.
A ferenceseket a prágai Szűz Mária kolostor templomában kínozták halálra.
A külföldi szerzeteseket 1604-ben a katolikus egyház hívta Prágába, hogy a döntően protestáns városban miséket tartsanak, terjesszék a katolikus hitet és életükkel példát mutassanak az embereknek. Prága többnyire protestáns lakosságának – cseheknek és németeknek egyaránt – azonban nem tetszett a szerzetesek tevékenysége, ellenségnek tekintették, gyakran támadták, megalázták őket. Miután 1611 elején Habsburg Leopold zsoldos hadserege megszállta Prágát, az ellenséges viszony tovább mérgesedett. A prágaiak az ellenség embereinek, kollaboránsoknak tartották a ferenceseket. 1611 februárjában a Szűz Mária kolostorban élő szerzeteseket összegyűjtötték, és a rendház templomában halálra kínozták őket.
A múltban már több kísérlet is történt a 14 mártír ferences szerzetes boldoggáavatására, de egyik sem végződött sikerrel. A rendszerváltás után, 1992-ben a Cseh Püspöki Konferencia újra napirendre tűzte az ügyet, és beadvánnyal fordult II. János Pál pápához a boldoggáavatásuk érdekében.
A Cseh Püspöki Konferencia október elején pásztorlevélben arra szólította fel a katolikus hívőket és a lakosságot, hogy a vérontás legyen mementó napjainkban is, amely tanúságot ad a hitről, segít a katolikusok és más felekezetek együttélését érintő történelmi sérelmek megértésében. A püspökök felhívták a figyelmet arra, hogy a világban valódi szolidaritásra van szükség, amely a mélyebb értékekre épül.
MTI/Magyar Kurír