Miközben az egész világ más hírekkel
foglalkozott, háttérbe szorult a BBC spanyol világszolgálatának hétfői
írása, amely hosszabban foglalkozott Laura anyával, aki hivatalosan
május 12-én lesz Kolumbia első szentje.
Tavaly
december 20-án hozták meg a hivatalos szentszéki döntést, amikor
elismerték egy halálos beteg orvoson tett csodáját, aki 2004-ben a már
boldoggáavatott Laurától kért segítséget.
Bár a María Laura de
Jesús Montoya Upegui néven ismert apácát (1874. május 26. – 1949.
október 21.) ezért avatják szentté, hazájában inkább az indián
lakosokért végzett missziós munkájáért emlékeznek rá szívesen. Az apját
korán elvesztő Laura előbb tanított a szűkebb hazájához, az Antioquía
megyéében fekvő faluhoz, Jericóhoz közeli településeken, aztán 1901 és
1914 között Medellín egyik lányiskolájának igazgatóhelyettese lett,
ahova főleg a jómódú lányok jártak. A leendő új szent egyik
életrajzírója, Claudia Umaña szerint ekkor döntötte el, hogy otthagyja
állását, és egészen az Antioquía tartományban élő indiánok missziós
tevékenységének áldozza további életét.
Saját egyházi vezetése nem
fogadta örömmel Laura anya terveit, ezért magához X. Pius pápához
(1903-1914) írt levelet, amelyben részletesen bemutatta a latin-amerikai
indiánok akkori politikai, társadalmi, gazdasági és vallásos életét.
Szerencséje volt, mert a katolikus egyházfő látványosan, a Lacrimabili
statu kezdetű enciklikával adott engedélyt missziós tevékenységére,
amelyet így már nem utasítottak el Kolumbiában.
Meg is alapította
öt segítőjével két rendjét – a Szeplőtelen Mária, illetve a Sienai Szent
Katalin Missziós Testvéreit -, amely már Európa, Amerika és Afrika 21
országában tevékenykedik. Laura anya harminc könyvet írt, többek között
önéletrajzát is, és sírja ma már kegyhelynek számít Medellín városában
Belencito (Kis Betlehem) kolostorában, amelyet naponta százak keresnek
fel.
ST/Magyar Kurír