Bobola Szent András
Szent Godrik hitvalló, † 1170.
Szent Hospiciusz hitvalló, † 581.
Szent Konstantin és Ilona társapostolok
Konstantin, Konstancius Chlorus római császár és Ilona fia volt. Atyja halála után ő lett az utóda. Kitűnt értelmével, testi szépségével és erejével. Alattvalóit bölcsességgel kormányozta, a keresztényeket nem üldözte. A birodalom másik részében az emberek kegyetlen uralkodók igája alatt éltek, A rómaiak kérték, hogy szabadítsa meg őket Maxencius uralmától, 312-ben, miután az égen látta a kereszt jelét megjelenni, szembeszállt Maxenciussal és a milviuszi ütközetben legyőzte őt, így az egész birodalom egyeduralkodója lett, miután 323-ban Liciniust is legyőzte. Konstantin Krisztusban hivővé lett, de a keresztséget halálos ágyáig halasztotta. Mindenképpen arra törekedett, hogy a pogányságot visszaszorítsa és a keresztény vallást tegye uralkodóvá. Templomokat épített, a keresztény papságnak jogokat adott és javakat és hogy az ariánus tévtanítástól felzaklatott Egyházban békét teremtsen, összehívta az I. egyetemes zsinatot Nikaiába, 325-ben. 65 eves korában hunyt el Nikomédiában, 387-ben.
Szent Ilona Bithiniában született, alacsony sorban, családja vendéglős volt. Konstancius Shlorus római hadvezér feleségül vette, így anyja lett Konstantin császárnak, aki a kereszténységnek a 300 éves üldözés után szabadságot adott. Férje elvált tőle, hogy előkelőbbet vegyen el, Konstantin azonban fiúhoz illően megbecsülte. Udvarába fogadta, császárné címmel tüntette ki. Mint keresztény, sok Jótéteménnyel ékesítette fel életét. Szeretett templomokat építeni. Fiának anyagi segítségével ásatásokat végeztetett a szent helyeken. Megtalálta ez Üdvözítő elrejtett keresztjét, eltávolította a pogány emlékek maradványait. Templomokat épített Betlehemben, az Olajfák hegyén és más szent helyeken. Elhunyt 80 éves korában, 327-ben.
Szent Godrik hitvalló, † 1170.
Szent Hospiciusz hitvalló, † 581.
Szent Konstantin és Ilona társapostolok
Konstantin, Konstancius Chlorus római császár és Ilona fia volt. Atyja halála után ő lett az utóda. Kitűnt értelmével, testi szépségével és erejével. Alattvalóit bölcsességgel kormányozta, a keresztényeket nem üldözte. A birodalom másik részében az emberek kegyetlen uralkodók igája alatt éltek, A rómaiak kérték, hogy szabadítsa meg őket Maxencius uralmától, 312-ben, miután az égen látta a kereszt jelét megjelenni, szembeszállt Maxenciussal és a milviuszi ütközetben legyőzte őt, így az egész birodalom egyeduralkodója lett, miután 323-ban Liciniust is legyőzte. Konstantin Krisztusban hivővé lett, de a keresztséget halálos ágyáig halasztotta. Mindenképpen arra törekedett, hogy a pogányságot visszaszorítsa és a keresztény vallást tegye uralkodóvá. Templomokat épített, a keresztény papságnak jogokat adott és javakat és hogy az ariánus tévtanítástól felzaklatott Egyházban békét teremtsen, összehívta az I. egyetemes zsinatot Nikaiába, 325-ben. 65 eves korában hunyt el Nikomédiában, 387-ben.
Szent Ilona Bithiniában született, alacsony sorban, családja vendéglős volt. Konstancius Shlorus római hadvezér feleségül vette, így anyja lett Konstantin császárnak, aki a kereszténységnek a 300 éves üldözés után szabadságot adott. Férje elvált tőle, hogy előkelőbbet vegyen el, Konstantin azonban fiúhoz illően megbecsülte. Udvarába fogadta, császárné címmel tüntette ki. Mint keresztény, sok Jótéteménnyel ékesítette fel életét. Szeretett templomokat építeni. Fiának anyagi segítségével ásatásokat végeztetett a szent helyeken. Megtalálta ez Üdvözítő elrejtett keresztjét, eltávolította a pogány emlékek maradványait. Templomokat épített Betlehemben, az Olajfák hegyén és más szent helyeken. Elhunyt 80 éves korában, 327-ben.
Magallán
Kristófot és huszonnégy társát, akik 1915 és 1937 között, a súlyos
keresztényüldözés idején adták életüket Krisztusért Mexikóban, II.
János Pál pápa 2000. május 21-én avatta szentté. Mexikó vértanúi –
papok és világiak – utolsó szavaikkal Krisztus királyt dicsőítették.

A
huszadik században a keresztényüldözés Közép-Amerikát sem kerülte el;
1915-ben keresztényüldözés tört ki Mexikóban is. A templomokat
bezáratták, a papokat és a szerzeteseket letartóztatták. Az állam és az
Egyház szétválasztása ürügyén a mexikói egyházat igyekeztek elszakítani
a pápától. Akik ennek ellenére megmaradtak hitükben és
egyházhűségükben, azokat kivégezték. Amikor bezárták a guadalajarai
szemináriumot, Kristóf a plébániáján titokban szemináriumot nyitott
azoknak a fiataloknak, akik az üldözés ellenére papi hivatásra
készültek. Kristófot és huszonnégy papnövendékét leleplezték.
1927.
május 21-én, káplánjával, Caloca Ágostonnal szenvedett vértanúhalált,
akit a kivégzőosztag előtt így bátorított: „Állj csak nyugodtan, fiam,
egy pillanat, s azután az égben leszünk”.
Majd
a kivégzőosztaghoz fordulva kiáltotta: „Ártatlanul halok meg, és kérem
Istent, hogy vérem szolgálja mexikói testvéreim egységét!”

II. János Pál pápa 2000. május 21-én emelte a huszonöt mexikó vértanút a szentek sorába.
Magyar KurírVITERBOI SZENT KRISZPIN kapucinus (1668-1750)
Viterboban
iparos szüloktol született, Fioretti Péternek hívták. Édesanyja az
ötéves Pétert elvitte a Szuzanya egy közeli kegyhelyére. A kegyképre
mutatva így szólt: „O a te édesanyád. Neki szentellek téged. Szeresd ot
mindig tiszta szívvel és tiszteld mint úrnodet.” Anyja szavait a fiú
egész életére megjegyezte: nagy buzgósággal tisztelte Szuz Máriát. Az
alsófokú iskolák után néhány középiskolai osztályt is járt, de a
szegénység miatt mesterségre adták: cipészinas lett. Éveken át
érlelodött benne a szerzetesi hivatás, míg egyszer egy körmeneten
meglátta a kapucinus novíciusokat, s azok áhítata, összeszedettsége oly
hatással volt rá, hogy elhatározta, o is közéjük áll. Nem kis nehézségek
leküzdése után 25 éves korában megkezdte újoncévét a közeli Palanzana
rendházában. Újoncmestere nagyon kemény próbáknak vetette alá
novíciusait, úgyhogy a nyolc közül csak ketto jutott el a fogadalomig.
Kriszpin több kolostorban muködött ezután mint szakács, kertész,
betegápoló és alamizsnagyujto. Égett a munka a keze alatt. Mindenhol kis
oltárt állított a Szuzanya képével, feldíszítette virágokkal, s itt
végezte áhitatgyakorlatait. Legtovább (kb. 37 évig) Orvietoban volt mint
alamizsnagyujto. Cipelte zsákját a kapott kenyér s egyéb alamizsnával.
Borszaporítási csodák is elofordultak útjain. Sok betegen segített
különös módon: elöljárója engedélyével egy kosarat megtöltött
olajbogyóval vagy fügével, gesztenyével, aszalt gyümölcscsel. A kosarat a
Mária-kép elé helyezte s kérte: „Szentséges Szuz, áldd meg ezeket a
gyümölcsöket. Add, hogy ezek használjanak a betegeknek.” Ahol ezeket
hittel és a Szent Szuz iránti bizalommal fogadták, ott bekövetkezett a
gyógyulás. Híre járt, hogy Kriszpin testvér gyümölcsei többet érnek,
mint az orvosok orvosságai. De sokan nem tudták mennyi imádság,
önsanyargatás a gyógyulások ára. 80 éves korában már annyira gyenge
lett, hogy elöljárói mint beteget a római rendházba helyezték. Két évig
gyengélkedett itt, s 1750. máj. 19-én e szavakkal fejezte be életét:
„Édes jó anyám, rád bízom magamat!” VII. Piusz avatta boldoggá, II.
János Pál pápa pedig 1982-ben szentté. Épségben maradt testét a szentté
avatás után Viterboba vitték. A védoszer: az engedelmesség. Amikor az
egyik kolostorban járvány (pestis) ütötte fel a fejét, Kriszpin ápolónak
ajánlkozott. „Ha akar, elmehet” mondta házfonöke. Erre Kriszpin: „Ha
akarok? Amikor a rendbe beléptem, otthon hagytam az akaratomat”. - Mikor
a veszélyre figyelmeztették, azt felelte: „Nem tesz semmit! Van egy
védoszerem, amit Szent Ferenc talált fel: az engedelmesség.” Nem is
kapta el a ragályt, egészségesen tért vissza.
Imádság:
Istenünk,
te huséges szolgádat Szent Kriszpint az örvendezés útján vezetted az
evangéliumi tökéletesség magaslatára. Közbenjárására és példájára add
meg nekünk, hogy állhatatosan gyakoroljuk az erényeket, amelyek megígért
jutalma a mennyei boldogság. A mi Urunk Jézus Krisztus által.
Boldog Rica özvegy, † 1063.