2017. október 7., szombat

RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJE

1571-ben Lepantónál - egy tengeri ütközettel - megkezdődött a török hatalom hanyatlása.

V. Szent Piusz pápa a csatát segítendő a rózsafüzért imádkozta, közben látomása volt, mégpedig a győzelmet látta. Valóban, délben a szél megfordult, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek.

A pápa a győzelem tiszteletére engedélyezte az ünnepet. 1716-ban Péterváradnál is a rózsafüzér imádkozása segített győzelemre. XIII. Gergely pápa elrendelte az ünnepet, XI. Kelemen pápa az egész egyházra kiterjesztette.

Ismerd meg, és imádkozd a Szentolvasót.

Vigyázz!
    Imádságos lelkület nélkül nem élhetsz teljes értékű életet!



Szent Apulejusz     vértanú       


Szent Julianus és Keszarius vértanúk.

Klaudius római császár uralkodása idején (41-54.), aki anyját is megölette, mert titokban keresztény volt, Tarracinába jött egy Keszarius nevű diakónus. Látva a pogány istenek szobrait és az áldozatokat, összetörte a szobrokat. Ezért börtönbe vetették. Három nap múlva kezeit hátra kötve Apolló temploma felé vonszolták a városparancsnok kocsija előtt. Keszarius imájára a templom összedőlt, maga alá temetve a benne levőket. Ezt látva egy Leontius nevű magas rangú főember a diakónus lábai elé borult és hitt Krisztusban. Egy Juliánus nevű keresztény pap nyíltan megkeresztelte és Krisztus Titkaiban részesítette. Leontius ezután rögtön kiadta lelkét. A városparancsnok elrendelte, hogy mindkét szent vértanút dobják a tengerbe. Isten akaratából a szent pap és diakónus holttestét a víz partra vetette. A keresztények pedig a város mellett tisztelettel eltemették őket.


Szent Marcellusz     vértanú       


Chappuis Boldog Mária Szalézia † 1875.       


Szent Márk     pápa és hitvalló       


Szent Pacifikusz     hitvalló, † 1721.       


XII. PIUS pápa, III. r.(1876-1958)
Rómában született, apja jogász volt. Fiatal pap korában Gasparri államtitkár mellett, mint annak benso munkatársa, tett szert a diplomáciában való jártasságra. 1917-29 között Münchenben volt pápai nuncius. A németek barátja lett, de nem folytatott „németbarát” politikát pápa korában sem. 1930 óta bíboros- államtitkár volt, akit XI. Pius legesélyesebb utódjának tartottak. 1939- ben rövid konklávé után meg is választották pápának. Páratlan szellemi képességei, nagy muveltsége, nyelvtudása, feddhetetlen élete, az Egyház ügyeiben való jártassága ajánlották ot az Egyház vezetojéül. Minden erejével törekedett a béke megmentésére. „A békével nem veszett még el semmi, a háborúval azonban minden elveszhet” - hangoztatta. Karácsonyi beszédei mindig a béke ügyét szolgálták. Bátran kiállt az üldözöttek védelmében is. Egyesek alaptalanul és rosszindulatúan vádolták kollaborálással, gyávasággal. Rómát bátor fellépése mentette meg a bombázásoktól s attól, hogy hadszíntérré váljon. Jelmondata: Az igazságosság muve a béke. VI. Pál így jellemezte elodjét: „Úgy kell emlékeznünk XII. Piusra, mint eros és szereto szívu emberre, aki tevékeny volt az igazság és a béke ügyében, akinek gondja volt minden emberi szerencsétlenségre, amelybol volt épp elég a háború idején.” Jelentosebb körleveleiben a szentírás korszeru értelmezésével, a liturgia megújításával s egyes tévtanok helyreigazításával foglalkozott. 1943-ban szentté avatta Árpádházi Boldog Margitot. 1950. nov. 1-én kihirdette Mária mennybevitelének dogmáját. Intézkedéseket tett az egyházi élet korszerusítése terén, ezzel a II. Vatikáni Zsinat útját egyengette. Elodeihez hasonlóan o is a ferences III. rend tagja volt. Életszentsége miatt boldoggá avatási eljárása folyamatban van. Lelki nagyságát Végrendelete bevezeto mondatai mutatják: „Könyörülj rajtam, Istenem, a te nagy irgalmasságod szerint! Ezeket a szavakat, melyeket fogyatékosságom tudatában megválasztásom feletti rémületemben mondtam ki, most, amikor a hosszú pápaságom alatt oly nehéz idoben elkövetett hanyagságaim, gyarlóságaim és hibáim legélesebben szemem elott lebegnek, még jogosabban ismétlem meg.”

Imádság:
Istenünk, te boldogemléku XII. Piusz pápát egész Egyházad pásztorává rendelted, és az erényes élet és bölcs tanítás fényével övezted. Add meg nekünk, hogy jótetteink világoskodjanak az emberek elott, szeretetünk pedig szüntelenül elotted égjen. A mi Urunk Jézus Krisztus által.


Szent Polichronius vértanú.

Szentünk egy földműves gyermeke volt. Atyja keresztény hitben nevelte és még a Szentírás könyveinek olvasására, de arra is, hogy amit olvasott, azt kövesse is. Amikor felnőtt, Konstantinápolyba költözött és ott szőlőműveléssel foglalkozott. Részt vett később az I. egyetemes zsinaton mint felolvasó, aztán majd áldozópap. Nagy Szent Konstantin császár halála után, amikor Arius tanítása megerősödött és sokakat tévelygésbe vitt, az ariánusok az istentisztelet végzése közben rátámadtak és megölték. Ez a IV .század első felének vége felé történt.


Szent Szergiusz és Bakkhusz vértanúk.

Mindketten Rómából származtak. Keresztények voltak, de hitüket egy darabig titokban tartották. Maximián császár előtt ugyanis mindketten nagy becsben állottak és rangos hivatalt viseltek. Ezért irigyeik is akadtak. Jelentették a császárnak, hogy Szergiusz és Bakkhusz keresztény emberek. A császár először nem hitt a feljelentőknek, de egy alkalommal próbára akarta tenni őket. Mivel egy pogány ünnepen nem látta őket az ünneplők között, megparancsolta, hogy erővel vezessék őket a császár elé. Mivel keresztények voltak és ezt bátran megvallották, nem akartak áldozatot bemutatni a pogány isteneknek. A császár átadta őket a népnek, hogy gúnyolják ki őket. Ezután hízelgésekkel próbálta őket arra rábírni, hogy tagadják meg Krisztust. Állhatatosságukat látva, a császár nem akarta személyesen kínozni kedves embereit, hanem a keleti Antioch parancsnohoz küldte, hogy ő bírja őket hittagadásra, vagy ellenkező esetben kínokkal gyötörje. Antioch, aki sokat köszönhetett a két főembernek, kedvesen akarta őket hittagadásra bírni. Mivel ez nem sikerült, megparancsolta, hogy irgalom nélkül verjék meg a két embert. Bakkhusz a kínzások között meghalt. Holttestét kidobták a vadak és madarak ételéül. A keresztények azonban titokban elvitték és eltemették. Azon az éjszakán Bakkhusz álmában megjelent Szergiusznak és megerősítette a bátor kitartásra. Másnap Szergiusz lábát éles szegekkel kivert cipőbe tették, és arra kényszerítették, hogy így menjen Antioch után városról városra, ahol neki hivatalos ügyei voltak. A szíriai Rozáta városában, bár új kínzások alá vetették, bátran elviselve azokat, zsoltárokat énekelt és imádságokat mondott. Végül, karddal fejezték le 290-303 között.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése