Kóreában 1836 előtt világi hívek terjesztették a keresztény hitet. Francia misszionáriusok ekkor léptek Korea földjére.
Három
nagy üldözés tört ki ellenük, 1839., 1846. és 1866-ban. 103-an
szenvedtek ekkor vértanúságot: Kim Taegon András lelkes pap és
lelkipásztor volt, Csong Haszang Pál pedig kiváló világi apostol.
Legtöbben a többiek közül világi hívők voltak, férfiak és nők, házasok és fiatalok, idősek és gyermekek is.
Példája:
Mindannyiunknak apostoli küldetése van!
XV. BENEDEk pápa, III. r. (1854-1922)
Della
Chiesa* Jakab genovai grófi családból származott. Miután elvégezte a
pápai külügyek akadémiáját, Rampolla államtitkár mellé került, hamarosan
alállamtitkári beosztással. De amikor nem Rampolla lett a pápa, X. Pius
bolognai püspökké nevezte ki (1907-ben). Csak 1914-ben lett bíboros, és
három hónap múlva pápa. Az I. világháború kezdetén körlevelében a béke
mellett szállt síkra. Ugyanígy többi iratban és beszédében is. Elítélte
az értelmetlen háborút, és újra meg újra tárgyalásra szólította fel a
nagyhatalmakat. Békeajánlatot is tett több alkalommal. Törekvései
azonban meghiúsultak a nemkatolikus vagy liberális és militarista
politikusak ellenállásán. A pápa azon is fáradozott, hogy enyhítse a
háború áldozatainak szenvedéseit. Szeretetmuvek támogatásával igen sokat
tett a hadifoglyok, menekültek, sebesültek és eltuntek ügyben mind a
háború alatt, mind utána. Elítélte a legyozött népekre kényszerített
békediktátumokat (amilyen a trianoni békeszerodés is volt). 1882 óta a
ferences III. rend tagja volt. 1921-i körlevelében tekintélyének egész
súlyával ajánlotta a rendet mint gondviselésszeru intézményt. Büszkén
vallotta magát terciáriusnak s hivatkozott rá, hogy annakidején az
Aracoeli bazilikában tette le fogadalmát. Ír arról, mennyi sok jótékony
intézményt hívtak létre a világi rendiek a társadalom nyomorának
enyhítésére (itt a reguláris III. rendi közösségekre is gondol), ne
hiányozzanak a lelki nyomorban élo testvéreik megsegítésében sem - Szent
Péter apostol buzdítása értelmében: „A pogányok... látván jótetteiteket
magasztalják majd Istent látogatása napján” (1 Pét,2)
XV. Benedeknek a Ferences III. Rend 700. jubileumi évében kiadott „Sacra propediem” körlevelébol (1921)
„Hasonlóképpen
kell a ferences terciáriusoknak terjeszteni Krisztus jó illatát a hit
épségében, az élet ártatlanságában, az apostoli lelkesedés buzgalmában,
hogy ez figyelmeztetésül és hivásul szolgáljon a helyes ösvényre az
eltévelyedett testvéreknek, ezt kívánja s ezt várja tolük az Egyház.”
Imádság:
Istenünk,
te háborús idoben adtad Egyházadnak XV. Benedek pápát mint a béke
apostolát, add, hogy Szent Ferenc atyánk és e kiváló pápa példáját
követve mi is azok közé a békességesek közé tartozzunk, akiket boldognak
mond az Úr. Ki él és uralkodik mindökökkön örökké.
Szent Eusztát nagyvértanú és családja.
A
pogány Placidas kitűnt jóságával, igazságosságával és irgalmasságával,
és bár pogány volt, mégis keresztény erények gyakorlásában élte életét.
Nevezetes hadvezére volt Titus és Traján császároknak. Egy alkalommal
vadászás közben látomása volt. Ennek hatására feleségével és
gyermekeivel megkeresztelkedett. Új neve: Eusztát, feleségéé: Teopiszta,
gyermekeié: Agapiosz és Teopisztosz lett. Egy új látomásban meglátta
jövendő nehéz sorsát. Rövid idő múlva a türelmes Jób próféta sorsa érte.
Elvesztette szolgáit, vagyonát. Eusztát menekülni akart a szégyen elől.
Hajóra szállt, hogy Egyiptomban telepedjék le. Az út elején elrabolták
feleségét. Egy kis folyón csónakon átkelve egyik fiát oroszlán, a
másikat farkas rabolta el.
Egy faluban mezei munkát vállalt és 15
évig ott dolgozott. Közben a római birodalmat barbár népek támadták
meg. Traján császárnak nagyon hiányzott régi hadvezére, azért köröztetni
kezdte a birodalomban. A nyomozás eredménnyel járt, Eusztát újra
katonai szolgálatba állt. Ugyanakkor megmentett két fia is katonának
állt be. Mindkettőjüket egy asszonynál szállásolták be. Ott a két fiú
felismerte egymást. A szállásadó asszony szeretett volna visszatérni
Rómába, és a hadsereg parancsnokához fordult segítségért, aki nem volt
más mint férje. A két hitves egymásra ismert. A feleség beszámolt arról,
hogy fiai a közelben vannak. Isten így csodálatosan összehozta a
szétvált családot.
Eusztát seregével győzelmet aratott a barbárok
fölött és diadalmenetben vonult be Rómába. A bevonulása után Hadrián
császár hiányolta az áldozatok bemutatásánál a fővezért. Eusztát
megvallotta keresztény hitét. A császár ezért oroszlánok elé dobatta az
egész családot, de azok nem bántottak senkit. Erre egy megtüzesített
ércökör belsejébe zárták, hadd süljenek meg elevenen. Három nap múlva
teljesen sértetlen holttesteket találtak. Ez a vértanúság 118 körül
történt.
Pozádasz Boldog Ferenc hitvalló † 1713
Szent Fauszta szűz vértanú † ~ 310
Szent Fauszta szűz vértanú † ~ 310
CSONG HASZANG SZENT PÁL
Kóreában 1836 előtt világi hívek terjesztették a keresztény hitet. Francia misszionáriusok ekkor léptek Kórea földjére.
Három
nagy üldözés tört ki ellenük, 1839., 1846. és 1866-ban. 103-an
szenvedtek ekkor vértanúságot: Kim Taegon András lelkes pap és
lelkipásztor volt, Csong Haszang Pál pedig kiváló világi apostol.
Legtöbben a többiek közül világi hívők voltak, férfiak és nők, házasok
és fiatalok, idősek és gyermekek is.
Példájuk:
Világiak is hivatottak nagy feladatokra az Egyházban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése