Szent Fotiosz és Anikétász vértanúk

Anicét vértanú Nikomédiában volt egy sereg katona vezére. Amikor kitört Dioklécián császár keresztényüldözése, Anicét bátran elment a császárhoz, kereszténynek vallotta magát, megrótta a császárt a bálványok tisztelete miatt, és hogy ártatlan keresztény embereknek ontja ki vérét. A haragvó császár megverette, úgy, hogy kilátszottak csontjai. Azután a vadállatok elé dobatta, de azok nem nyúltak hozzá, ő eközben imádkozott. Imádsága alatt földrengés támadt, a bálványtemplom, és a város falainak egy része sok pogányt megölve leomlott. A császár ezek után megparancsolta, hogy fejezzék le a vértanút. A hóhér, aki kihúzta kardját, érzéketlenül földre esett. Ezután próbálták Anicétot égetni, de a tűz kialudt, beledobták olajba, de az meghűlt. Ekkor Anicét unokaöccse Fotiosz üdvözölte őt, és bátran megszégyenítette a császárt. Akkor Fotioszt megkötözték, a hóhér feléje emelte kardját, de a hóhért ölte az meg. Eközben nagy kemencét építettek, hogy abba dobják a vértanúkat. Elsőnek Fotiosz és Anicét mentek bele, utána több más keresztény is. Imádsággal az ajkukon mindnyájan meghaltak 306 körül.

Szent Hilariusz (Hilária),     † 366           


SZENT JONES* JÁNOS és SZENT WALL* JÁNOS vértanúk

Angliában VIII. Henrik után törvénytelen leánya, I. Erzsébet királyno alatt (1558-1603) szigorú törvények sújtották a katolikusokat: Felségsértés vádja érte azt, aki papi szolgálatot végzett vagy aki ilyet elfogadott vagy aki papoknak szállást adott. Emiatt kb. 124 pap és 61 laikus szenvedett vértanúságot hitéért.

Ezek között van Szent Jones János, aki Grenwich*-ben lett ferences, szerzetesi neve: Gottfrid. Hamarosan számkivetésbe kellett mennie. Egy ideig Franciaországban, majd Rómában élt, de 1592-ben titokban visszatért Angliába, hogy katolikus honfitársainak segítségére legyen. 1596-ban felfedezték kilétét s bebörtönözték. Kétévi fogság után ítélték halálra, felségsértés vádjával. O elismerte, hogy mint katolikus pap a lelkek üdvéért tevékenykedett s örömmel vállalta a vértanúhalált. 1598. júl. 22-én halt meg, felakasztották. XI. Piusz avatta boldoggá, majd XII. Piusz szentté.

Szent Wall János 1620-ban született Angliában, de Rómában tanult és itt szentelték pappá. Szerzetesi neve: Szent Annáról nev. Joachim volt. 1655-ben újra angol földre lépett és húsz évig tudott honfitársai között titokban mint pap muködni. 1678-ban, II. Károly király alatt újabb katolikusüldözés tört ki. Akkor elfogták s bebörtönözték. Halálra ítélték. Halála elott megjövendölte, hogy ez az utolsó üldözés, melyet megélnek az angol katolikusok. „Remélem - mondta -, Isten megadja mindenkinek a kegyelmet, s nekem is, hogy mindvégig kitartsanak. Isten akarata teljesüljön a földön és a mennyben is, ahova kísérjen az O kegyelme.” Ot is felakasztották 1679. aug. 22-én. XI. Piusz 1929-ben boldoggá, VI. Pál 1970-ben szentté avatta oket. Egyébként XI. Piusz 137 angol vértanút avatott boldoggá II. János Pál pedig 1987-ben újabb 85-öt. Ezek közt öt ferences pap vértanú van:

1. John Woodcock (+1646-ban), felakasztották, kegyetlenül megkínozták;

2. Thomas Bullaker (+1642-ben), felakasztották, élve kibelezték, lefejezték Londonban;

3. Henry Heath (+1643), Londonban felakasztották;

4. Arthur Bell (+1643), Londonban felakasztották;

5. Charles Mechen (+1679), Ruthinben felakasztották.

Szent Wall János szavai:

„Aki helyesen gondolkodik a földi dolgokról, elonybe helyezi a börtönt a palotával szemben, és a hit miatti bebörtönzést jobban becsüli, mint a szabadságot. Mindenesetre boldog vagyok, csak az Úr kegyelmet adjon és a hívek imája kísérjen.”

Imádság:

Istenünk, te boldog vértanúidat a katolikus hit kiváló védoivé tetted. Közbenjárásukra kérünk, hogy azok a népek, akiket szintén kereszténynek neveznek, az igaz hit egységére jussanak. A mi Urunk Jézus Krisztus által.

AVIANOI Boldog MÁRK kapucinus (1631-1699)

17 éves korában lép be a kapucinus rendbe a velencei rendtartományban. 24 éves korában pappá szentelik ugyan, de az igehirdetésre és gyóntatásra nem kap engedélyt, csak 11 év múlva, miután a teológiát sikeresen elvégezte. A hosszú várakozás (próbatétel) után nagy erovel lát az igehirdetéshez. Az emberek életének megjobbítása és a vallásosság elmélyítése terén nagy eredményeket ér el. Többször megismétlodik a Schio-i eset: a beszéd végén sírt a hallgatóság, az emberek mellüket verve könyörögtek Isten irgalmáért. 1676- ban Páduában a 13 éve ágyban fekvo Vicenza novér Márk atya áldására gyorsan meggyógyul. Ettol kezdve áldása sokszor bizonyul csodás erejunek. Velencei missziójáról a házfonök azt írja: „Ha Márk atya beszél és áldást ad, tömve a templom. Ha a városban jár, vagy egy házba betér, körülözönlik a segélykérok. Két hét alatt mozgásba jött egész Velence.” De Márk atya a lényegesre törekszik. Többre tartja az emberek megtérését, mint a gyógyulását. A szentségek (gyónás, áldozás) feltétele annak, hogy valaki méltó legyen a gyógyulás elnyerésére. Sokszor beszél a bun súlyosságáról (errol könyvecskét is ír), hasonlóképpen a tökéletes bánatról. (Az inkvizíció azonban gyanúsnak tartja a dolgokat. Megtiltják Márk atyának, hogy nyilvánosan áldást adjon. A tilalom nem sokáig marad érvényben, mert maguk az orvosok veszik az atyát védelmükbe, igazolva, hogy a gyógyulások természetes okokkal nem magyarázhatók.) A törökveszély árnyékában missziókat tart Észak-Olaszországban, Dél- Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Svájcban. (Franciaországból a Napkirály, XIV. Lajos kitiltja, mert Márk atya muködése számára nemkívánatos.) Mikor a török sereg már Bécshez közeledik, XI. Ince pápa ot bízza meg, hogy szövetségbe tömörítse a keresztény uralkodókat. Ez sikerül is. I. Lipót császár, Sobjeski János lengyel király, a bajor és környékbeli hercegek mintegy 60 ezres serege 1683. szept. 12-én Bécs mellett dönto gyozelmet arat a túleroben lévo (200 ezres) török sereg fölött. A következo években felszabadítják Budát (1686), majd csaknem az egész országot (1699). Mindebben elvitathatatlan érdeme van Avianoi Márk atyának. Bécsben halt meg szentség hírében 1699. aug. 13-án. Ott is van eltemetve a kapucinusok kriptájában. Boldoggá avatási eljárása 1912-ben kezdodött el, s 2002-ben fejezodött be. A tökéletes bánat. (A gyónás alkalmával vagy életveszély esetén kell felindítani.) Teljes szívembol bánom minden bunömet, mert azokkal jó és szeretetreméltó Istenemet megbántottam. Erosen fogadom, hogy többé nem vétkezem, és a bunre vezeto alkalmakat elkerülöm.

Imádság:

Istenünk, te boldogemléku Márk atyát néped javára sokféle karizmával tuntetted ki s a kereszténység eros védelmezojévé tetted; segíts minket, hogy lelkünk javát és felebarátaink megsegítését mindig tevékenyen szolgáljuk. A mi Urunk Jézus Krisztus által.

Szent Pamfil és Kapiton vértanúk

Krisztus hitének megvallásáért karddal lefejezve nyerték el a vértanúságot. Haláluk ideje nem ismert.

Szent Porkáriusz és ötszáz társa     vértanúk, † ~ 732


Szent Sándor felszentelt vértanú

Sándor vértanú Kománé városában élt Neocezáreában. Először mint egyszerű szénégető élt, ezzel a foglalkozással szerezte meg kenyerét. Fekete alakja és egyszerű ruházata miatt egyszerű, tudatlan embernek tartották. Pedig nem így volt. A munkák szünetében talált magának időt, hogy művelje és gazdagítsa elméjét hasznos elfoglaltságokkal és a Szentírás olvasásával. Szíve tisztaságával felülmúlt mindenkit. Püspökük halála után a város lakói kérték csodatevő szent Gergely püspököt, hogy adjon nekik új püspököt. Sok, látszólag rátermett embert ajánlottak Gergelynek, de ő isteni utasításra várt. A város lakói azt mondták, hogy ha nem figyel rájuk, akkor a szénégető Sándort teszik püspökké. Gergely látni akarta őt, de az emberek kinevették. Gergely titokban kikérdezte Sándort és miután megmosdott és illő ruhába öltözködött, és mindenki meggyőződött okosságáról, Isten akaratát látva benne egyhangúlag választották meg püspökké. Ő mint püspök teljesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Buzgón jótéteményekkel, szelíden és fáradhatatlan munkássággal kormányozta Isten szellemi nyáját. Dioklécián császár üldözése alatt vértanúsággal pecsételte meg hitét.