Apor Vilmos a szent

A kommunizmus mártír főpapjai a reményt hordozták

A kommunista rendszer idején egyházukért, nemzetükért bátran kiálló és emiatt üldöztetést szenvedő katolikus főpapok a remény hordozói voltak, nemcsak a hívőknek mutatnak példát, hanem egyetemes emberi értékeket is képviselnek – jelentette ki Varga Lajos váci segédpüspök egy szerdai budapesti konferencián.

A Márton Áron Társaság és elnöke, Soós Károly által kezdeményezett, Remény a reménytelenségben – főpásztorok a kelet-közép-európai diktatúrákban című tanácskozáson a kommunizmus időszakának négy kiemelkedő katolikus főpapja, Márton Áron gyulafehérvári püspök, Mindszenty József hercegprímás, Stefan Wyszynski bíboros, lengyel prímás és Karol Wojtyla krakkói bíboros érsek, a későbbi II. János Pál pápa munkásságáról Alberto Bottari de Castello, a Szentszék magyarországi nagykövete, Varga Lajos váci segédpüspök és a téma avatott egyházi és civil szakértői beszéltek, köztük két erdélyi magyar szakember.

A budapesti lengyel nagykövetségen rendezett konferencián Roman Kowalski lengyel nagykövet hangsúlyozta, a remény az a motívum, amely ezt a négy személyiséget összeköti. A legnehezebb időkben szavaikkal, tetteikkel, emberi tartásukkal ébresztettek reményt, irányt mutattak, mintát adtak hívőknek és nem hívőknek egyaránt. Kitartásukért, következetes kiállásukért nagy árat kellett fizetniük.

A főpapok emléke kapcsán

Emlékük felidézésének külön aktualitást ad, hogy Lengyelországban jövőre ünneplik a szabadság visszaszerzésének 25. évfordulóját – 2014-et Bronislaw Komorowski államfő a szabadság évének nyilvánította. A szabadság kivívásában megkérdőjelezhetetlen szerepe volt a lengyel egyháznak, a diktatúra idején biztosította a tradíció és a kultúra folytonosságát. Ez olyan tekintélyt kölcsönzött neki, amely a mai napig fennáll – mutatott rá.

Alberto Bottari de Castello azt mondta: a kommunizmus egyik legfőbb célja az egyház lerombolása volt. A főpapok sokszor hasonló, máskor eltérő stratégiákat választottak, de a diktatúrával vívott háborút végül az egyház nyerte meg.

A konferencia előadásait a tervek szerint kötetben is megjelentetik.

Néhány hete virtuálisan Rómába repült a hét magyar 20. századi vértanú ferences szerzetes boldoggá avatási ügye. Könnyen lehet, hogy hamarosan szentként is tisztelheti őket a keresztény világ.

(mno.hu)

A pap, aki II. János Pál életére tört

Kevéssé ismert tény, de Boldog II. János Pál pápát nem csupán egyszer próbálták megölni. Ráadásul a második támadást maga egy pap hajtotta végre, aki megkéselte a Szentatyát. A Vatikán a sebesülést néhány évvel ezelőttig titkolta.

Az összeesküvés-elméletek szerelmeseinek a legérdekesebb modern kori pápa I. János Pál, aki trónra kerülése után rögtön kijelentette, hogy megreformálja a Vatikáni Bankot és több változtatást is tervez az egyházi struktúrában. 33 napos pápaság után váratlanul meghalt. Mivel a pápák testének boncolásához nem járul hozzá a Vatikán, még ma is tartja magát az elképzelés, hogy valaki megmérgezte a Szentatyát. A konteó szerint a bíborosi testületben kell keresni a felbujtókat.

I. János Pál azt mondta, hogy a következő pápa az lesz, aki előtte ült a konklávé alatt. Látomása valósággá vált: egy szinte ismeretlen, de mindenképpen aligha papabilisnek tartott lengyel papot választottak pápává, aki elődje tiszteletére a II. János Pál nevet vette föl. I. János Pál esete különleges, hiszen a Vatikában eleve nem kerül az I-es jelzés olyan pápák neve elé, akik először viselik az adott pápai megnevezést. Ferenc pápa sem I. Ferenc, mégis I. János Pál megválasztása után maga kérte az I-est a neve elé, mintha tudta volna, hogy rövid uralkodás vár rá, amelyet egy másik János Pál fog folytatni.

Őszentsége Boldog II. János Pál pápa valóban beteljesített elég sokat elődje célkitűzései közül. 25 éves pápasága alatt a világ végignézhette, hogyan viseli az agg kor szenvedéseit (s talán épp emiatt mondhatott le XVI. Benedek emeritus pápa jó lelkiismerettel, hiszen már nem adott volna semmit a világnak, ha ezt megismétli). De a többség mégsem erről emlékszik meg róla: II. János Pál sokat tett a kommunista ideológia térnyerése ellen és példátlanul sok fiatalt nyert meg az egyháznak nyílt szívű, szeretetteljes és bölcs uralkodása során.

Aki a pápa életére tört: nem volt egyedül

1981. május 13-án egy török fanatikus, Mehmet Ali Ağca a Szent Péter-téren lelövi a pápát. A golyó talál. A rendőrfőnök a pápára veti magát, így őt is éri lövés. Visszaemlékezett rá, hogy a súlyosan sérült Szentatya gyengén, alig hallhatóan, de mosollyal köszönte meg neki már ott, a helyszínen az önfeláldozást. Aznap veszítette életét, mikor Ağcát szabadon engedték...

A pápa súlyosan megsérült, a szélsőjobboldali csoportokhoz köthető török férfit pedig életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Az Egyház határozott kérésére végül 2000-ben amnesztiával szabadult, de egy korábbi törökországi gyilkossága miatt ezután török börtönbe került. Végül 2010-ben, harmincévnyi börtönélet után került szabadlábra.

A merénylet után, mihelyt fölépült, II. János Pál meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Médiatörténeti pillanat volt a találkozás, mely során Ağca elnézést kért és katolikus hitre tért.

Volt azonban még egy titkos merénylet

Amiről viszont kevesebben tudnak, hogy közvetlenül ezután még egy merényletet élt túl a szent pápa. Az életére ráadásul egy spanyol papja tört, aki bajonettel támadt a fátimai zarándokhelyen pápájára!

Magáról a támadásról hírt adott a Vatikán, de azt titokban tartotta, hogy a Szentatya sérülést szenvedett. Stanislaw Dziwisz bíboros 2008-ban megjelent könyvében azonban részletesen leírja, mi történt.

II. János Pál pápa azért látogatott a híres jelenés fátimai helyszínére, hogy hálát adjon, amiért túlélte a pisztolyos merényletet. Egy pap, Juan María Fernández y Krohn ekkor támadta meg, igyekezett megkéselni a pápát, és sikeresen meg is vágta. Az elkövetkező napok programja ugyanúgy zajlott tovább, a pápa nem beszélt a sérüléséről.

A megtébolyodott pap azt mondta, azért próbálta megölni a pápát, mert az szerinte a Szovjetunió kommunista ügynöke volt. Krohn a II. Vatikáni Zsinatot elutasító, tradicionalista Szent X. Pius Papi Testvériség tagja volt, de még annak vezetőjét Lefebvre érseket is túl gyengének tartotta.

Tettéért hat év börtönbüntetést kapott a polgári foglalkozása szerint egyébként ügyvéd férfi, ebből három évet kellett letöltenie. Jelenleg Belgiumban és Spanyolországban él, a papságból pedig kiközösítették. 2000-ben ismét elítélték, akkor négy hónapot kapott, mert igyekezett bemászni a belgiumi királyi udvarba az elleni tiltakozásul, mert állítása szerint a spanyol király a trónért megölte testvérét.

(katekéta, apologetika.blog.hu)