2023. november 14., kedd

Reutei Szent Erzsébet     szűz, † 1420.           


Szent Fülöp apostol

A Galileai tenger mellett terült el Betszaida városa. Ez a helység három apostolt adott az Egyháznak. Két testvér: András és Péter halászok voltak, Fülöp pedig tanulmányokat folytatott. Buzgósággal foglalkozott a szent könyvekkel és a messiási jövendölésekkel. Jézus meghívta őt apostolának. Fülöp tovább adta az örömhírt, hogy megtalálta a Messiást. Natánaelnek mondta el, és Jézushoz vezette. (Jn. 1, 43) Neve néhányszor még előfordul az evangéliumokban, legutoljára a Titkos Vacsoránál. A Szentlélek leszállása után ő is hithirdető körútra ment. További életéről semmi pontosat nem tudunk. A hagyomány szerint először Galileában, aztán Görögországban, Arábiában, Etiópiában, Szíriában és Kis-Ázsiában hirdette az evangéliumot. Igehirdetését sok csodával erősítette meg. Domécián császár uralkodása alatt Barnabás apostollal elfogták, az utcákon át hurcolták, majd börtönbe vetették. Végül Hierapoliszban vértanúi halállal fejezte be életét 9o-ben, 87 éves korában.


Szent Jusztinián császár és Teodora

Jusztinián szláv származású volt. Jusztinián nevezetes császár volt abban, hogy szerencsés és győzelmes háborúkat vívott a birodalom ellenségeivel szemben. Igyekezett aztán a pogányságot visszaszorítani, és a keresztény hitet terjeszteni. Abban is nagy volt, hogy jó törvényeket hozott világi és egyházi ügyekben. A Jusztinián-kódex az ő műve. Sok templomot és kórházat épített. Buzgólkodása folytán gyűlt össze az V. egyetemes zsinat 553-ban a nesztoriánusok ellen. Neki tulajdonítják, hogy az „Istennek egyszülött Fia” éneket bevezette az istentiszteletekbe. 565ben hunyt el.

Felesége Teodora először bűnös életet élt. Házasságában azonban a császárnak hűséges felesége lett. A monofizita eretnekség ellen az igaz hit védelmezője volt. Életét 548-ban fejezte be.


TAVELICS SZENT MIKLÓS és társai vértanúk (1391)
Miklós Dalmáciában (Sibenik) született nemesi családból. 12 évig Deodatusz (Akvitániából) testvérrel Boszniában az elszakadt orthodoxok és az eretnek patarénusok között hirdette Isten igéjét, majd a Szentföldi misszióba ment. Sok imával és az arab nyelv tanulásával készült az apostoli munkára. Még két rendtársa, az olasz István és a francia Narbonni Péter volt velük szoros lelki kapcsolatban. István azelott nyolc évig Korzikában, Péter pedig Trinci Pálnak, az obszervancia egyik nagy képviselojének társaságában muködött több éven át Olaszországban. Mind a négyen kituntek a szerzetesi erények gyakorlásában. Az a gondolat foglalkoztatta oket, hogyan szolgálhatnák a legalkalmasabban azoknak üdvét, akiket a gonosz lélek tart hatalmában (itt a jeruzsálemi mohamedánokra gondoltak), s arra az elhatározásra jutottak, hogy nyíltan meghirdetik az evangélium fo igazságait a város vezeto embereinek, vállalva a vértanúságot is. Miután a dolgot megbeszélték elöljárójukkal, a közelben lévo teológusokkal, leírták olaszul és arabul azt a szöveget (hitvallást), amit magukkal vive jelentkeztek a kádinál. Ott több vezeto embert is találtak. Felolvasták hitvallásukat, melyben többek közt az is volt, hogyha nem hisznek Jézus tanításának, elkárhoznak, s hogy Mohamed egy kéjvágyó, eszem-iszom ember, gyilkos volt, aki Krisztussal ellentétes tanítást hirdetett, nem lehetett az Isten igaz prófétája. A Mohamed ellen mondottak nagy haragja lobbantották a kádit és a jelenlévoket: miután többször is felszólították oket, vonják vissza szavaikat, rettenetesen megkínozták oket s harmadnapra a halálos ítéletet végrehajották rajtuk Jeruzsálem egyik terén, kitéve oket a tömeg bosszújának: annyira szátszabdalták testüket, hogy csak csont és húsdarabok maradtak belolük, ezeket máglyán elégették. De a még megmaradt csontokat is eldugták a keresztények elol. (Azoknak mégis sikerült ereklyét szerezni.) Vértanúságuk híre hamarosan bejárta Európát is. Tavelics Miklós tisztelete különösen szülovárosában volt élo, ennek hatására XIII. Leó pápa ot boldoggá avatta. Amikor a szenttéavatásra került sor, 1970-ben, VI. Pál pápa három vértanútársát is szentté avatta. A francianyelvu rendtörténet (Histoire de l’Ordre de S. Fr.) megállapítja, hogy ezeknek a vértanúknak fellépése egészen más volt, mint Szent Ferencé, aki Kamil szultán elott hirdette Jézus tanítását, de nem mondott Mohamedre sérto szavakat. Ezek a testvérek ezt nem tanulták meg Szent Ferenctol. Másrészt a keresztények amúgyis nehéz helyzetét a Szentföldön még nehezebbé tették. Jóhiszemuségük mentségükre írható.

Imádság:
Istenünk, te Szent Miklóst és társait a hitterjesztés buzgalmával megdicsoítetted. Kérünk, add meg nekünk, hogy példájuk és közbenjárásuk által parancsaid útján járva elnyerhessük az örök élet jutalmát. A mi Urunk Jézus Krisztus által.


Szent Szerápion     vértanú, † 1240.   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése