A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA BEMUTATÁSA A TEMPLOMBAN
543-ban szentelték fel a jeruzsálemi templom közelében az Új Mária-templomot, a bemutatás templomát.
Ősi
hagyomány, a Jakab apokrif evangélium leírása, hogy a gyermek Máriát
szülei a templom szolgálatára szentelték, ami Josephus Flavius zsidó
történetíró szerint szüzességi fogadalommal járt együtt. A gyermek Mária
a Szentlélek indítására Istennek ajánlotta magát, akinek kegyelme
eltöltötte őt, szeplőtelen fogantatása pillanatától kezdve.
Keletről
terjedt el, hazánkban a 12. századtól ismert. Az ünnepet XI. Gergely
pápa az avignoni udvarban vezette be a 14. században. 1585-ben V. Sixtus
pápa az egész Egyház számára előírta. Ez az ünnep a bencés obláták
főünnepe, mivel Mária is obláta, vagyis Istennek ajánlott lett.
Példája:
Mária gyermekkorától nagy dolgokra készült.
Isten téged is nagy dologra vár:
az üdvösségre vagy kiválasztva!
Szent I. Gelázius pápa és hitvalló, † 496.
Boldog Károly király (1887-1922)
Boldog Károly király (1887-1922)
Boldog
Károly osztrák császár és magyar apostoli király a Duna-menti
Persenbeuban született 1887. augusztus 17-én. Édesapja a
Habsburg-Lotharingiai dinasztiából származó Ottó Ferenc József főherceg,
édesanyja Mária Jozefa szász főhercegnő volt. Édesanyja egészen kicsi
kora óta mélyen vallásos nevelésben részesítette Károlyt. Apját 1893-ban
Sopronba rendelték, ahová Károly is követte. Itteni hitoktatója külön
feljegyezte, hogy nagyon jószívű, nyílt, jámbor, szerény és
lelkiismeretes. Károly nagyon fiatalon kezdte meg katonai karrierjét:
nem volt még 16 éves, amikor 1903. szeptember 1-jén kinevezték az I.
ulánusezred hadnagyává. 1907-ben nagykorúvá lépett elő, s két saját
szárnysegédet kapott. Ők rendszeresen beszámoltak arról, hogy Károly
főherceg nem vetette bele magát a nagyvilági életbe. Felnőtt férfiként
is rendszeresen az imádkozott és a katolikus vallási ájtatosságokat sem
mulasztotta volna el. 1911. október 21-én Schwarzau várában feleségül
vette Bourbon-Pármai Zita hercegnőt. Házasságukat Isten nyolc gyermekkel
áldotta meg. Károly távol, vidéki helyőrségeken élt egészen a tragikus
1914-es szarajevói merényletig, amikor meggyilkolták Ferenc Ferdinánd
trónörököst és feleségét. Károly szerényen, ugyanakkor nagy komolysággal
fogadta a hírt, amely szerint ő lett a trón várományosa a tragédia
után. Komolyan készült az Osztrák-Magyar Monarchia vezetésére, érezte,
hogy hatalmas az elvárás vele szemben, ezért mindenekelőtt a Monarchia
működésében jelentkező problémák okait igyekezett megkeresni. Ferenc
József császár 1916. november 21-én bekövetkezett halála az I.
világháború kellős közepén érte a 29 esztendős fiatal Károlyt. Saját
elhatározásából tette le a magyar királyok igazságosság és béke esküjét
Budapesten a koronázási ünnepségen, hogy ezzel is jelezze: teljes értékű
magyar, nemzeti király, aki Isten akaratából uralkodik népei felett. Ő
volt az egyedüli a háborús hatalmak államfői közül, aki teljes mértékben
követte XV. Benedek pápa béketörekvéseit. A lelkét átható mély
katolikus hitből fakadó békevágya nem talált meghallgatásra. A front
összeomlása maga után vonta a Monarchia összeomlását is. Károly király
nem mondott le a trónról, hite szerint ugyanis nem mondhatott le, mert
ezt a jogát és kötelességét Istentől kapta, de visszavonult az
uralkodástól meg nem határozott ideig. 1921-ben két ízben megpróbálta
visszaállítani Magyarországon a törvényes királyságot. Második kísérlete
után fogolynak nyilvánították és feleségével együtt Madeira szigetére
száműzték. A nyirkos és hideg lakhely következtében Károly király
tüdőgyulladást kapott, amelyben szíve fölmondta a szolgálatot.
Családtagjai visszaemlékezése szerint a gyors lebetegedésben
közrejátszott az a sokk is, amelyet a restaurációs kísérletek kudarca
okozott. A halálos ágyán igazi nagy, népei iránt felelős uralkodóként
viselte a sorsát; rendszeresen imádkozott és minden ízében a katolikus
vallási doktrínát követte, hogy lelke eggyé váljon a Teremtővel. Utolsó
szavai is erről tanúskodnak: "Megváltóm, legyen meg a Te akaratod. Jézus
szentséges Szíve, benned bízom. Jézus, Mária, József..." 1922. április
1-jén hunyt el, földi maradványait a Hegyi Miasszonyunk szentélyben
helyezték végső nyugalomra. Koporsóját 1994-ben felnyitották, s testét
épen találták. Közbenjárásával csodás gyógyulások következtek be. II.
János Pál pápa 2004. október 3-án Károly király avatta boldoggá Rómában.
SZENT KOLUMBÁN 543 körül született Írországban. Az egyházi és világi tudományokban is jártas volt.
Szerzetes
lett Ulsterben Bangor híres kolostorában. Tizenkét társával 590 körül
evangéliumot és bűnbánatot hirdetett Angliában, majd Galliába (a mai
Franciaország) Bretagneba utazva térített., innen a Rajna völgyébe ment,
majd Lombardiába. Mindenfelé monostorokat alapított, melyeket kemény
kézzel, igen szigorú Regulával vezetett. Szókimondása miatt száműzték,
Itáliában ekkor a bobbiói kolostort alapította, ennek apátjaként halt
meg, 615. november 23-án.
Példája:
Mutass példát, élj bűntelenül, légy következetes.
Szent Olivér
Szent Rufus hitvalló, † ~80.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése