Hamarosan boldoggá avatják a Szalézi Szent Ferenc Oblátusok és Obláták alapítóját

Szeptember 22-én boldoggá avatják Louis Brissont, a Szalézi Szent Ferenc Oblátusok és Obláták alapítóját. Az egyházmegye papjai több mint négyezer embert várnak a franciaországi Troyes-ba egy háromnapos rendezvénysorozatra, mellyel e nem mindennapi ember boldoggá avatását kívánják megünnepelni.

Brisson atya, aki nem csak pap, de egyben tanár és újító is volt, számos iskolát és gyermekvédő egyesületet hozott létre, valamint megalapította Szalézi Szent Ferenc Oblátusainak és Szalézi Szent Ferenc Oblátáinak rendjét. E két tanító és missziós rend szerte a világon jelen van, többek között Dél-Afrikában is, ahol Brisson atya 1882-ben létrehozta a Namakwaland missziót.

A francia püspöki kar párizsi székházában megtartott, augusztus 29-i sajtótájékoztatón Marc Stenger, Troyes püspöke azt mondta, hogy Brisson atya boldoggá avatása elsősorban a papnak, és csak másodsorban a rendalapítónak szól.

A boldoggá avatást megünneplő eseménysorozatot szeptember 21. és 23. között rendezik meg Troyes-ban és Plancy l’Abbaye-ban, melyen a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa, Angelo Amato bíboros elnököl majd, aki XVI. Benedek pápa képviseletében lesz jelen.

Ebből az alkalomból az egyházmegye számos programot szervez, köztük egy virrasztást szeptember 21-én este 20 órai kezdettel a troyes-i katedrálisban, melynek során a közös imádságok között Brisson atya életének részleteit elevenítik fel énekek és élő előadás formájában. Szeptember 22-én ünnepi estet rendeznek „Brisson atya: egy szív, amely Isten órája szerint ver” címmel. Végül, szeptember 23-án gyermekkórus ad koncertet az oblátusok rendjéhez közelálló énekes, zeneszerző, Laurent Grzybowski közreműködésével.

„Több mint négyezer embert várunk erre a háromnapos ünnepre – mondja Stenger atya – jóval többet annál, mint ahányan a katedrálisba beférnek”. A püspök elmondta azt is, hogy megragadja az alkalmat, és a rendezvény során is buzdítani fogja a fiatalokat a 2013-as riói ifjúsági világtalálkozón való részvételre.

Louis Brisson Plancyban született 1817. június 23-án. Mélyen vallásos szülei szilárd keresztény nevelésben részesítették. 1831-ben beiratkozott a troyes-i kisszemináriumba, ahol hamar kitűnt „buzgó vallásosságával és kiemelkedő intelligenciájával” – mondta el Stenger atya.

1836. és 1840. között kiemelkedő eredménnyel végezte tanulmányait a nagyszemináriumban, ahol még 1940. december 9-i pappá szentelése előtt tanárrá nevezték ki. 1841-ben gyóntatói és tanári felkérést kapott a vizitációs apácák troyes-i iskolájába, majd 1843-ban a Közösség lelki vezetője lett. Így történt, hogy a kolostor akkori főnöknője, Chappuis Maria Salesia anya segítő ösztönzése mellett Brisson atya 40 éven keresztül szívta magába Szalézi Szent Ferenc lelkiségét.

1857-ben Pierre-Louis Cœur, Troyes akkori érseke megalapította a Szalézi Szent Ferenc Katolikus Egyesületet. A szervezet célja az elvilágiasodás elleni küzdelem, a hit újjáélesztése és a vallási szertartásokhoz való visszatérés volt, és 1884-ig Brisson atya állt a szervezet élén.

Ebben az időben a város egyre nagyobb mértékű iparosodása az erkölcs hanyatlását idézte elő. Ennek elsőszámú áldozatai a fiatal lányok voltak, akik zömmel a textiliparban kaptak munkát, rendkívül alacsony bérezéssel. Brisson atya, aki odafigyelt a felmerülő társadalmi igényekre, elhatározta, hogy otthonokat és műhelyeket alapít a fiatal munkásnőknek, és így próbálja megóvni őket a lezüllés veszélyétől.

1866-ban ezek irányítását a vizitációs apácák két volt növendékére, Léonie Aviat-ra és Lucie Canuet-ra bízta, és ez volt az első lépés a Szalézi Szent Ferenc Obláták rendjének megalakulása felé. A rend első főnöknője Lucie Aviat, Francisca Salesia nővér lett. 1869-ben, Ravinet püspök kérésére Louis Brisson az Obláták mintájára megalapította a Szalézi Szent Ferenc Oblátusok rendjét.

Troyes püspöke szerint Louis Brisson atya élete példa arra, hogyan élheti meg valaki eredeti módon a papi hivatását: „Brisson atya a papság újító alakja volt, aki messze a Rerum Novarum enciklika kiadása előtt is kiemelkedő érzékenységet mutatott a társadalmi kérdések terén.”

La Croix/Magyar Kurír