2017. szeptember 12., kedd

A feltámadás templomának felszentelése Jeruzsálemben

A mai napon, a Szent Konstantin és Ilona által Jeruzsálemben épített templom felszentelésének évfordulóját ünnepeljük. Jeruzsálem elfoglalása után, Hadrián római császár az Úr Jézus által megszentelt helyeket gyalázattal illette. Az Úr sírját betömette földdel és kövekkel, és föléje Juppiter pogány isten szobrát állíttatta. A Golgota hegyén Vénusz istennek épített templomot és felállította benne szobrát. A kereszténység győzelmével Isten felvilágosította Konstantin és Ilona szívét. Arra indította őket, hogy a kereszténység Jézus Krisztus által megszentelt helyeit tisztítsák meg minden szennytől. Szent Ilona sok pénzzel Jeruzsálembe ment. Minden pogány templomot leromboltatott, minden bálványszobrot összetöretett, és az egész szent várost megtisztította pogányok szennyétől. Ezután akkora nagy templomot épített a Golgota hegyén, hogy az magában foglalta Jézus megfeszítésének helyét és szent sírját is. A feltámadás templomát 335 szeptember 13-án szentelték fel nagy ünnepélyességgel. Szinte az egész keresztény Egyház képviseltette akkor magát főpapjaival és híveivel. Ezzel megújult egész Jeruzsálem. Szent Konstantin azt kérte az összegyűlt főpapoktól, hogy ezentúl az egész földkerekségen ünnepeljék meg ennek a jeruzsálemi templomnak felszentelését, mert ez minden templomnak anyja. Ünnepelve a templom felszentelését, benne az Üdvözítő halála és feltámadása helyének megújítását, hálát adunk Krisztus Istenünknek, hogy szenvedésével, feltámadásával megtisztította és megújította az egész teremtményt és Egyházát, minden, bálványtól eredő szennytől.


MÁRIA SZENT NEVE              

Mária nevének eredete és jelentése bizonytalan. Héberül Mirjam. Jézus idejében a 'Marjam' formát használták. Az arám 'Mara' (= Úr) szóból eredeztetve, jelentése Úrnő.

A rabbik a 'marar' (=keserűség) tőből származtatják.

A görög szentatyáknál három értelmezése szerepel:
    Úrnő;
    megvilágosító,
    tengernek mirhája.

Szent Jeromos 'a tenger csillagának' mondja.

Mária nevét helyi ünnepként az újkorban ünnepelték. Boldog XI. Ince pápa rendelte el az egyetemes ünneplését Bécs törökök alóli felszabadítása (1683. szeptember 12.) emlékére.

Gondolat:
    Imádkozzál érettünk, Istennek Szent Anyja!



205 boldog japán     vértanú † 1617-1632


Szent Gujdó     hitvalló † 1012


Szent Illés, Zotik, Lucián, Valerián, Gordián és Makrobiosz vértanúk

Mindnyájan Liciniusz császár alatt szenvedtek Krisztusért. Gordián kappadóciai, Makrobiosz paflagóniai volt. Mindketten a császár kedves szolgái voltak az étkezéseknél. Egy feljelentés folytán Szkitiába száműzték őket. Ott más keresztényeket is találtak: Zotikot, Illést, Lukiánt és Valeriánt. Zotikot, Lukiánt és Illést sok kínzás után lefejezték. Utánuk haltak meg Makrobiosz és Gordián. Szent Valerián úgy halt meg, hogy siratta sírjuknál a többi szent vértanút. Mindnyájan a IV. században haltak meg Krisztusért.


Szent Kornél százados

A pogányok szentjének tekinthetjük őt. Első volt a pogányok közül, akik felvették az apostoloktól a keresztség szentségét és elnyerték a Szentlelket. A keresztény Egyházba való belépését az Apostolok Cselekedeteinek 10. fejezetéből ismerjük meg. Kornéliusz az Itáliainak nevezett zászlóalj századosa volt. Cezareában élt családjával együtt. Bár látszólag a pogányság sötétségében élt, valójában a világosság cselekedeteit gyakorolta. Vallásos és istenfélő volt háznépével együtt. Bőségesen osztotta az alamizsnát a népnek, és állandóan imádkozott Istenhez. A zsidók között élvén, valószínűleg tőlük ismerte meg az igaz Istent. Isten nem feledkezetett meg erről az emberről. Úgy akarta, hogy az igaz hit fényével világítja meg és elvezeti az igazság ismeretéhez.

Egy napon a 9. órában (du. 3 óra) látomása volt. Isten rátekintett eddigi irgalmasságot gyakorló és imádságos életére, és angyalát küldte le hozzá. Az angyali jelenéstől megrémült századost azzal bízta meg, hogy hívassa el a Joppéban tartózkodó Simont, akinek Péter a ne ve. Ő majd mindent elmond, amit Isten akar. Kornéliusz azonnal teljesítette az angyal parancsát. Elkuldott Joppéba Péterért, akinek Isten ugyanebben az időben látomásban mutatta meg akaratát. Péter apostol, Cezereába érkezve, sokakat talált Kornéliusz házában összegyűlve. Ott ismerte fel, hogy Isten nem személyválogató, hanem Ő a pogányok Istene is. Hirdette nekik a megfeszített és feltámadt Krisztust. Még be sem fejezte beszédét, a Szentlélek leszállt mindenkire, aki hallgatta a tanítást. Ezután Kornéliusz egész családjával megkeresztelkedett. Háza keresztény templommá lett. Ezután sokat fáradozott Krisztus tanításának hirdetésével. Beszédét Isten sok csodával erősítette meg. Bár a pogányoktól sokat szenvedett‚ mégis békében halt meg késő öregségében.


CALTAGIRONE*-I BOLDOG LÚCIA szűz, III. r. (+1400 körül)
Nemes és jámbor szüloktol született a szicíliai Caltagirone városban. Hagy Isten különös oltalma alatt állt, mutatja az eset, amikor hatéves korában egy hirtelen támadt viharban villám sújtotta azt a fügefát, melyen o volt. A földre esett s halottnak látszott. Ekkor megjelent egy idos ember, Lúciát egy közeli házhoz vitte. A lány életre kelt. Kérdezte az idos embert, hogy kicsoda. Azt felelte: „Szent Miklós vagyok, akit szüleid tisztelnek. Miattuk különös pártfogásomba vettelek.” Attól kezdve Lúcia példaadóan gyakorolta vallását, különösen szeretett a szegényeken segíteni. Serdülo korában egy ferenes III. rendi no jött rokoni látogatásra Salerno*-ból. Lúcia megismerkedett vele s társául szegodött. A lelki életben vezetojének tekintette. Belépett o is a III. rendbe. Amikor az asszony visszatért Salernoba, Lúcia vele tartott. Az o házában élt, mint buzgó III. rendi, segítette a betegeket és szegényeket. Lelki anyja halála után belépett a salernoi III. rendi Szent Mária Magdolna zárdába, ahol szerzetesi életet kezdett. Különösen kitunt az alázatosságban és engedelmességben. Krisztus szenvedésérol naponta elmélkedett; virrasztással, önmegtagadás gyakorlásával igyekezett hasonlóvá válni isteni Üdvözítojéhez. Isten különös kegyelmekkel tuntette ki, ezek hírére sokan fordultak hozzá a környékbol is, hogy tanácsát, imáit kérjék. Mindenki megvigasztalódva távozott tole, sok bunös is megtért szavaira, mások a szent életre nyertek tole indítást. Hosszú és kínos szenvedés után 1400 körül szept. 26-án halt meg. Sírjánál sok csoda történt, különösen vakok, szembajosok gyógyultak meg közbenjárására. X. Leó pápa tiszteletét a Szent Mária Magdolna zárda részére engedélyezte, XII. Ince pedig ezt a tiszteletet kiterjesztette az egész Ferenc-rendre.
„Öleld át Krisztust, aki megvetetté lett éretted... Egy pillanatra se szunj meg magad elé idézni, nézni, szemlélni Jegyesedet, aki üdvösségedért az emberek legutolsójává, megvetetté, megkínzottá és egész testében sokszorosan megostorozottá alacsonyította magát, s végül a kereszt gyötrelmei között lehelte ki lelkét... Ha a kereszten osztozol vele kínjaiban, a. szentek fényességében fogod birtokolni az örök hajlékokat.”
Szent Klára levelébol Prágai Ágneshez.

Imádság:
Istenünk, te Boldog Lúciát gondviselésed titokzatos útján a szerzetesi életre vezetted és csodálatos erényekkel és karizmákkal kituntetted. Segíts bennünket, hogy mindig a jóra törekedjünk s felebarátainkkal minél több jót tegyünk. Krisztus, a mi Urunk által.

Atroszi Péter atya

Még születése előtt Istennek szentelték. Egész életét a böjt és imádság töltötte ki. Sok csodát tett úgy sanyargatta testét vas láncokkal, hogy inkább árnyéknak nézett ki, mint embernek. Isten előtt kedves lévén, békességben halt meg a 800-as évek elején.


Szent Szelukosz, Sztratonik, Kronid, Leontiosz és Szerapion vértanúk.

Szeleukosz galáciai, Sztratonik a bitbiniai Kikomédiából való volt, a többi három vértani Egyiptomból származott. Sok kínzás után Kronidának, Leontiosznak és Szerápionnak kezét és lábait összekötözve, a tengerbe vetették őket. A tenger hullámai a szárazra vetették a szent testeket. Angyalok parancsolták meg a keresztényeknek, hogy temessék el őket. Szent Szeleukosz Galáciában szenvedett. Sokféleképpen megkínozták, végül vadállatok elé dobták. Szent Sztratonik így szenvedett: a bithiniai helytartó, sok kínzás után megparancsolta, hogy kössék oda egy fa lehajtott két ágához, aztán engedjék el az ágakat. A szent vértanú, így, két részre szakítva adta vissza lelkét Istennek a III. században.


Szent Tóbiás     hitvalló

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése