Szent Anna elhunyta
Szent
Annáról, az Istenszülő édesanyjáról szeptember 8-án és 9-en emlékezünk
meg. Máthán pap leánya volt Levi törzséből, Áron nemzedékéből. A
hagyomány szerint békében hunyt el Jeruzsálemben. Egy hagyomány szerint
még Mária örömhírvétele előtt, más hagyomány szerint megláthatta isteni
unokáját Jézus Krisztust.
BOLDOG LUCCI* ANTAL minorita hittudós (1682-1752)
A
nápolyi királyság Agnoni* nevu helységében született. A keresztségben
az Angyal, Miklós nevet kapta. 15 éves korában lépett be a minorita
ferencesek közé, s ekkor kapta az Antal nevet. Védoszentjét, Páduai
Szent Antalt egész életében tisztelte. Tanulmányait Venafroban kezdte,
itt meleg barátság szövodött közte és Fasani Antal rendtársa között,
akit az Egyház a szentek között tisztel. Assisiben szentelték pappá,
majd tovább folytatva tanulmányait, elnyerte a teológiai doktori címet.
Elobb Nápoly környéki hittudományi foiskolákon, majd Rómában tanított.
Kidolgozta a ferences teológiát a ferences hagyomány alapján, muve
kéziratban maradt. Közben rövid ideig tartományfonök is volt. 1729-ben,
47 éves korában a pápa kinevezte Bovino püspökévé. Elhagyatott
egyházmegyéjét buzgón látogatta, mindent megtett, hogy elomozdítsa a
hitélet megújítását és a tridenti zsinat szellemében a papság képzését.
Sokaknak véleménye volt, hogy XIV. Benedek Ubi primum körlevele, mely a
püspökök feladatáról szólt, róla vette a mintát. Nagy gondja volt a
szegények felkarolása, szinte mindenét nekik adta, még adósságba is
keveredett, hagy rajtuk segítsen. Amikor 1752-ben meghalt, ravatala
körül rendkívül kellemes illat volt érezheto. Oszintén gyászolták hívei,
különösen a szegények. Lucci atya a hittudományok muvelése közben
jutott el az életszentségre, mert - Szeráfi Atyja intelme szerint -
megorizte az imádság szellemét. II. János Pál pápa avatta boldoggá
1989-ben.
Szent Ferenc levele Szent Antalhoz:
„Antal testvérnek,
az én püspökömnek, Ferenc testvér üdvöt kíván. Nagyon örvendek annak,
hogy a testvéreket hittudományra tanítod; de kérem oket, hogy a
tanulmányok miatt ki ne oltsák magukban az imádság és áhítat szellemét,
amint ezt a Regula is mondja.”
Imádság:
Istenünk,
te Boldog Antalt a szent tudományok kiváló tanítójává s népednek gondos
pásztorává tetted, segíts minket, hogy erényeit kövessük s egykor
részesei legyünk örök dicsoségednek. Krisztus, a mi Urunk által.
SZENT JAKAB apostol
+Jeruzsálem, 42. körül.
Betszaidában
született. Az Egyház hagyományában az ,,idősebb'' nevet kapta, hogy
megkülönböztessék a Szent Fülöppel együtt ünnepelt ,,fiatalabb''
Jakabtól, az ,,Úr testvérétől''. Zebedeus és Szalome fia, Szent János
evangelista bátyja.
Apja mesterségét örökölve halász volt. A 28.
év tavaszán vagy nyarán, amikor Jézus a Genezáreti tó partján járva
kezdte egyenként meghívni apostolait, miután meghívta Pétert és Andrást,
,,folytatva útját megpillantott két másik testvért is, Zebedeus fiát,
Jakabot és testvérét, Jánost. Éppen hálójukat javították a bárkában
apjukkal, Zebedeussal. Őket is hívta. Rögtön otthagyták a bárkát
apjukkal együtt és nyomába szegődtek'' (Mt 4,21.22). Simon Péter és
János mellett ő a harmadik, akinek az Úr különleges feladatot szánt.
Simon a szikla, János a szeretett tanítvány, Jakab az első vértanú az
apostolok közül. Ezért kiváltságos helyzetekben -- a színeváltozáskor,
Jairus leányának feltámasztásakor és a Getszemáni kertben -- csak
hármukat vette maga mellé Jézus.
Jakab egyébként robbanékony
természetű volt. Szent Lukácstól tudjuk a következő esetet, amely
mutatja, hogy Jakab tisztában volt azzal, hogy Jézus mennyire más
mester, mint a farizeus írástudók. Amikor úton Jeruzsálem felé a
szamariaiak az egyik faluban nem voltak hajlandók szállást adni Jézusnak
Jakab az öccsével együtt felháborodva mondta: ,,Uram, ha akarod,
lehívjuk az égből az Isten nyilát, hadd pusztítsa el őket!'' Ezért
nevezte el Jézus e két tanítványát Boanergesznek, ami annyit jelent: a
mennydörgés fiai.
Az Evangéliumból azt is tudjuk, hogy Jakab
milyen odaadással várta Isten országát. Szalome asszony a fiaival együtt
odament Jézushoz és leborult előtte, hogy kérjen tőle valamit. Jézus
megkérdezte tőle: Mit akarsz? -- Intézd úgy -- felelte --, hogy két fiam
közül az egyik jobbodon, a másik balodon üljön országodban. Jézus így
válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok inni azt a kelyhet,
amelyet majd én kiiszom? Ki tudjuk! -- felelték. Erre Jézus így
folytatta: A kelyhemet ugyan kiisszátok, de hogy jobb és bal felől
üljetek, ezt nincs hatalmamban megadni nektek. Az azokat illeti akiknek
Atyám szánta. -- A többi tíz ennek hallatára megneheztelt a két
testvérre. Jézus azonban odahívta őket magához és így szólt hozzájuk:
,,Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a
népeken, a hatalmasok meg a hatalmukat éreztetik velük. A ti körötökben
ne így legyen. Hanem aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a
szolgátok, és aki első akar lenni, legyen a rabszolgátok. Az Emberfia
sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon és
odaadja életét váltságul sokakért.
Jakabban jó talajba hullottak
az Úr e szavai. Mestere halála után ő lett a jeruzsálemi egyház feje, s
mint ilyen valóban ivott az Úr kelyhéből: amikor Heródes Agrippa király
41--42-ben az egyházra támadt, elsőként Jakabot ölette meg karddal. Ő
lett az első vértanú az apostolok között.
Életében is sokaknak
szolgált. Szent Pál tanúskodik arról, hogy megtérése után tizennégy
évvel úgy ismerte meg őt, mint Péter és János mellett az Egyház
,,oszlopát'' (Vö. Gal 2,1-10).
A középkor egyik leghíresebb
búcsújáró helye Szent Jakab sírja volt a spanyolországi Compostellában. A
8. századtól él az a hagyomány az Egyházban, hogy Jakab a mai
Spanyolországig eljutott missziós útján. Egy későbbi, 13--14. századi
leírás még azt is tudja, hogy igehirdetésének nem volt sok foganatja, el
is veszítette Jakab a kedvét, s akkor megjelent neki Zaragózában a
Szűzanya és megvigasztalta. E hagyomány a breviáriumba is belekerült:
,,Jézus Krisztus mennybemenetele után Jakab Júdeában és Szamariában
hirdette Jézus istenségét és sokakat elvezetett a keresztény hitre.
Ezután Hispániába ment, ahol néhány embert Krisztushoz térített, akik
közül később hetet Péter apostol püspökké szentelt és Hispániába
rendelt.''
Jakab hispániai jelenléte ereklyéi átvitelének
köszönhető. Az évet nem ismerjük, amikor Jakab földi maradványait
Jeruzsálemből Hispániába vitték. A 9. századtól a hagyomány egyöntetűen
vallja, hogy Jakab sírja Hispániában van. A legenda szerint a feledésbe
ment sír helyét éjszaka csodálatos fény jelölte meg, s a megtalált sírt
800 óta egyre növekvő tisztelet vette körül. Először egy kis kápolnát
építettek föléje, amit 899-ben III. Alfonz kibővített, de az arabok
997-ben lerombolták. Magát a sírt azonban megkímélték. 1075--1128 között
épült az a bazilika, mely lényegében ma is áll. Szent Jakabot ,,Isten
után a legjóságosabb és legerősebb pártfogónak'' tisztelték. Érthető,
hogy egész Európából zarándokoltak sírjához.
Példája:
Se az indulat, se a nagyratörés nem vezet az üdvösségre; csodáljuk inkább Krisztust!
Szent Magnerik püspök és hitvalló, † 596
Szent Olimpiáda anya
Szent Olimpiáda anya
Olimpiáda
főnemesi családból származott Konstantinápolyban. Férje halála után
teljesen átadta magát a keresztény özvegyek tetteinek. Gazdag örökségét a
templomok ékesítésére, kolostorok, vendégfogadóházak fenntartására,
börtönök és száműzetési helyek segítésére rendelte és fordította. Minden
szegényen és rászorulón segített, akit csak látott. Erényes élete miatt
az Egyház diakonisszájává szentelték. Aranyszájú szent János
tisztelettel viseltetett iránta. Meghalt Nikomédiában 410 körül.