2011. május 23., hétfő

Maria Clara nővér lesz a 14. portugál boldogok sorában

A portugál katolikus egyház Klára Anya boldoggá avatására készül, aki a Szeplőtelen Fogantatás nővérek ispotályos ferences szerzetes rendjét (CONFHIC) alapította meg, jelentette be a portugál katolikus hírügynökség, az Agencia Ecclesia. Libânia do Carmo Galvão Meixa de Moura Telles e Albuquerque a ma Lisszabonhoz tartozó Amadorában született 1843. június 15-én egy kisnemesi családban. Szülei pestisben haltak meg, ezért egy olyan intézetbe került, ahol az elárvult kisnemesi gyermekeket fogadták be. A Portugal Diário hírportálja bemutatta az olvasóinak a leendő boldog nővért fontosabb életrajzi adatainak kiegészítésével. Amikor 1869-ben belépett a kapucinus rendbe, a Maria Clara do Menino Jesús nevet vette fel. 1870 februárjában Calais-ba küldték a noviciátus idejére, és már akkor arra készült, hogy új gyülekezetet alapít és a Szentszék 1876. március 26-án beleegyezését is adta hozzá. Amikor visszatért hazájába, meg is alapította rendjét, majd elhunyt 1899. december elsején. Földi maradványai a lisszaboni Queijas negyedben található Linda-a-Pastorában nyugszanak, a gyülekezet székházának kriptájában. A boldoggá avatás folyamata 1995-ben kezdődött, de csak egy 2003-ban bekövetkezett csoda elismerésével kapott új lendületet. XVI. Benedek pápa 2010 decemberében elfogadta a csodatételről szóló dekrétumot, és megkezdődhetett a hivatalos eljárás is. A ceremóniát május 21-én tartják a lisszaboni Restelo stadionban, José Policarpo bíboros, Lisszabon pátriárkájának celebrálásával és Angelo Amato, a Szent Ügyek Kongregációját vezető prefektus jelenlétében, aki a Pápát képviseli. A szertartáson részt vesz a galíciai születésű Georgina Troncoso Monteagudo is, aki 1998-ban ellátogatott Maria Clara sírjához, és közbenjárását kérte, hogy meggyógyuljon súlyos fekélyes bőrbetegsége (pioderma gangrenos). 2003 novemberében ez be is következett, amikor Georgina teljesen meggyógyult, és felgyorsította a boldoggá avatás folyamatát. Maria Clara már az 14. portugál boldog lesz, rajta kívül már 11 szentet is tisztelnek a portugálok.

(Magyar Kurír)

Kis Szent Teréz csodái

Amikor először utaztam vissza az óhazába, nagy vágyam volt a karmelita kolostorba elmenni, miután azok visszakapták a kolostort. A mi kertünkben volt egy nagy diófa, ahol fent a magasban volt a kedvenc helyem kiskoromban.
Onnan beláttam a kolostor elhagyott kertjére, melyről apám mindig mesélte, mennyit kapáltak ott a nővérek. Nagyon megható volt látni, hogy csupa fiatal nővérrel van tele a kolostor. Egy hálatelt,felejthetetlen találkozás volt.
A karmelita nővérek búcsúzáskor emlékbe adtak egy képet kis Teréz halálának 100. évfordulója alkalmából. Otthon felállítottam az ágyam melletti kis asztalra. Szúrós tekintettel nézett rám Teréz. Nem bírtam elviselni. Fogtam a képet és befelé fordítottam.

Azon az éjjel borzasztó álmom volt arról, hogy egy fiatal szerzetes pap meghal... Ismertem a fiatal papot, de csak látásból és a nevéről. A részletek nem fontosak, az álom abbamaradt és felriadtam.

Napközben nem gondoltam rá. Két nappal később ugyanott folytatódott az álom, ahol abbamaradt. A pap az oltár előtt volt felravatalozva, sok pap és néhány püspök is jelen volt. A koporsótól három lépcső vezetett fel az Oltáriszentséghez, mely ki volt helyezve.

A magasból hosszú, nehéz bársonyfüggöny lógott. Egyszer csak alulról meggyulladt a függöny, és a lobogó lángokból vézna, fekete, kis ördögök ugráltak ki és körültáncolták a halottat. A halott pap kinyitotta a szemét, majd az ördögök láttán mosolyogni kezdett. Ezek karjukat feléje tárva magukhoz csalogatták, mire ez felült, kiszállt a koporsóból, majd ragyogó arccal elhurcoltatva magát eltűnt a lángok között. Néhány ördög a papok és a püspökök közül is néhányat behúzott a tűzbe, a többiek kétségbeesetten, sírva maradtak.
Újból felriadtam, már nem tudtam tovább aludni.

Visszatérve Svájcba azt éreztem, hogy ez az álom különbözik a többitől. Nem láttam az összefüggést, nem volt nyugtom, míg nem el nem meséltem az egészet a pap elöljárójának - eltelt egy hónap, amíg ezt megtettem.

A pap megdermedt, és megkérdezte: mikor volt ez az álom. Ha nem ugyanazon a napon mentem volna el a karmelitákhoz, nem tudtam volna, de így megmondtam.

Érdekes módon ő is álmot kapott, hogy a pap lelke veszélyben van. Ő már egy tárgyalásra készült, de bizonytalan volt, és így jelet kért Istentől. Azon a napon én hívtam fel telefonon.

Az első álom a pap névnapján volt, a második Mária-Magdaléna napján, mely megmagyarázza, hogy miért volt veszélyben a lelke (a tisztaság védőszentje). A tárgyalás lezajlott, kitudódott, hogy minden igaz volt. Már ott akarta hagyni a rendet mind a két pap. Később azt mondta, hogy kis Szent Teréz küldte nekem ezt a figyelmeztetést, mert ő a papok védőszentje

Ez a kispap ma is ott van a helyén, megtért, ledoktorált és boldogan hirdeti az evangéliumot. Ugyanez a pap később egy igazi csodát kapott Teréztől.

Ő mesélte, mikor ismét Svájcba érkezett most külföldön él), hogy missziós úton jártak Indonéziában, kis Szent Teréz ereklyét is vittek magukkal (nem a nagy koponya ereklyét, hanem egy kisebbet).
Egy kis szigetre röpültek, ahol a repülőtér közvetlenül a tenger mellett volt. Alighogy kiszálltak, elindult a cunami alarm, félóra állt rendelkezésükre, hogy egy magasabb fekvő helyre meneküljenek, de a közelben nem volt magaslat.

A pap erre vitatkozni kezdett Istennel: "Uram, nem hiszem, hogy 12 órát engedsz úton lenni, hogy utána 30 percen belül meghaljak!"

Az ereklyetartót a tenger felé a magasba tartva így kiáltott:
"Szent Teréz, mutasd meg ki az erősebb, Te, vagy a tszunami!"
Aztán csak vártak, vártak egy félórát, egy egészet, kettőt, hármat. Nem jött a cunami? De jött. Másnap itt Európában olvastuk, hogy még halottak is voltak.

Mi történt? Megmagyarázhatatlan módon a cunami a sziget előtt pár kilométerrel szétvált balra és jobbra, és így megkímélte a szigetet. A meteorológusok is mondták, hogy ilyet még nem láttak.

(Köszönet Erikának, aki elküldte a tanúságtételt.)

2011. május 1., vasárnap

Május 1-jén avatják boldoggá II. János Pált

Január 14-én, pénteken XVI. Benedek magánkihallgatáson fogadta Angelo Amato bíborost, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusát. Az audiencia során a pápa felhatalmazta a kongregációt a következő boldoggáavatási dekrétumok kihirdetésére. A boldoggá avatandók között van Isten szolgája II. János Pál, Karol Wojtyla, aki 1920. május 18-án született Wadowicében és Rómában hunyt el 2005. április 2-án.
Még január elején hozták nyilvánosságra, hogy a  Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának orvosi szakértői elismerték a II. János Pál közbenjárásának tulajdonított csoda hitelességét. Az esetet a teológusok is hitelesnek ítélték. A csodás gyógyulás egy francia szerzetesnővel történt, akinél a Parkinson-kór agresszív formáját állapították meg 2001-ben. A rendtársak II. János Pál pápa halála után az ő közbenjárásáért fohászkodtak Marie Simon-Pierre nővér gyógyulása érdekében. Mint beszámoltak róla, a nővér 2005 júniusában egy reggel megmagyarázhatatlan módon teljesen egészségesen ébredt, olyannyira, hogy folytatni tudta szülésznői munkáját.
A boldoggáavatás kitűzött időpontja május 1-je; idén erre a napra esik az Isteni Irgalmasság vasárnapja. Mint ismeretes, ezt az ünnepet éppen II. János Pál pápa vezette be, és az ünnep előestéjén, április 2-án halt meg. Az Isteni Irgalmasság vasárnapja mozgó ünnep, és abban az évben április 3-ra esett.
A Szenttéavatási Ügyek Kongregációja a dokumentum kibocsátásakor hangsúlyozta, hogy a boldoggáavatási eljárás mindenben megfelelt az egyházi előírásoknak.
A kongregáció továbbá az alábbi személyekkel kapcsolatos dekrétumokat hirdette ki:
Isten szolgája Antonia Maria Verna, az Ivreai Szeplőtelen Fogantatás Nővérei Intézet alapítója, aki az olaszországi Rivarolo Canavesében született 1773. június 12-én és ugyanitt halt meg 1838. október 7-én;
Isten szolgája Giuseppe Toniolo világi személy, családapa, aki az olaszországi Trevisóban született 1845. március 7-én és 1918. október 7-én hunyt el Pisában;
A Szentatya továbbá felhatalmazta a kongregációt a következő személyek vértanúhalálára vonatkozó dekrétumok kihirdetésére:
Isten szolgája Mária Júlia (világi nevén: Kata Ivanišević), Mária Bernadetta (Teresia Banja), Mária Krizina (Giuseppa Bojanc), Mária Antonia (Giuseppa Fabjan), Mária Berchmana (Carolina Anna Leidenix) nővérek, az Isteni Szeretet Leányai Intézet tagjai, akiket gyűlöletből öltek meg Bosznia-Hercegovinában 1941. december 15-23. között.
XVI. Benedek felhatalmazta a kongregációt a következő személyek hősies erényeire vonatkozó dekrétumok kihirdetésére:
Isten szolgája Antonio Franco prelátus, aki Nápolyban született 1585. szeptember 26-án és Santa Lucia del Mela településen halt meg 1626. szeptember 2-án;
Isten szolgája Johann Baptist Jordan (szerzetesi nevén Keresztről nevezett Ferenc Mária), pap, az Isteni Üdvözítő Társaságának (Societas Divini Salvatoris) és a Szalvátor Nővérek Kongregációja (Isteni Üdvözítő Nővérei) alapítója, aki a németországi Gurtweilben született 1848. június 16-án és a svájci Tafersben hunyt el 1918. szeptember 8-án;
Isten szolgája Nelson Baker, egyházmegyés pap, aki az Egyesült Államokbeli Buffalóban született 1842. február 16-án és Limestone Hillben hunyt el 1936. július 29-én;
Isten szolgája Faustino Pérez-Manglano Magro, a mariánus atyák növendéke, aki a spanyolországi Valenciában született 1946. augusztus 4-én és ugyanitt halt meg 1963. március 3-án;
Isten szolgája Francesca de Paula de Jesús, ún. "Nhá Chica", világi nő, aki a brazíliai São João del Reiben született 1810-ben és Baependiben halt meg 1895. június 14-én.
Magyar Kurír