Ma
hatvannyolc éve, 1946. december 10-én végezték ki Sopronkőhidán Kiss
Szaléz ferences vértanút, akiről egy hagyatékban eddig ismeretlen
fényképre bukkant Fay Zoltán, a ferences levéltár vezetője. A színezett
kép a harmincas évek végén készült az Egyesült Államokban, ahol a
szerzetes több évig a kivándorolt magyarok lelkipásztora volt.
A háború után a totális hatalom megszerzésére törekvő kommunista
vezetők konkurenst láttak a nép által szeretett ferences barátokban.
Kiiktatásuk leghatásosabb eszköze a koncepciós perek gyártása volt. Így
történt Gyöngyösön is, ahol Kiss Szaléz 1945-ben megszervezte a
Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget, amely a város
fiatalságát fogta egybe. A kommunista ifjúsági szervezet népszerűség
tekintetében nem vetekedhetett Szaléz atya mozgalmával, ezért koholt
vádak alapján 1946. április 28-án letartóztatták. Azzal gyanúsították,
hogy részt vett szovjet katonák meggyilkolásában, és fegyveres
összeesküvést szervezett. A bírósági jegyzőkönyv szerint Szaléz atya
előre megígérte, hogy feloldozza a diákokat, ha elkövetik a
gyilkosságot, illetve beszámolt arról is, mit gyóntak neki vádlott
társai. A per jogi vizsgálata azonban bebizonyította, hogy a vallomás
jelentős része nem Szaléz atyától származik. A papot a börtönben több
mint kétszáz napon át kínozták és a felismerhetetlenségig verték, de a
gyónási titkot nem árulta el, a szembesítéskor pedig kijelentette: a
jegyzőkönyvet a kínzások hatására írta alá, abból semmi sem igaz. A
tárgyalást magyarul nem tudó szovjet katonák megfelelő tolmács nélkül
vezették.
A szovjet hadbíróság 1946. december 10-i ítélete
alapján végezték ki Sopronkőhidán, de előtte még megásattak vele a saját
sírját. Negyvenkét éves volt. Szaléz atya vértanúságának 65.
évfordulója alkalmából, 2011-ben emléktáblát avattak a sopronkőhidai
börtön homlokzatán.
Halála óta rendtársai a gyónási titok
vértanújaként tisztelik. A per koncepciós jellege és a gyónás
szentségének kipellengérezése mutatja a tudatos egyházellenességet,
Szaléz atya szenvedésvállalása pedig a hit tisztaságáért hozott áldozat.
Ma
hatvannyolc éve, 1946. december 10-én végezték ki Sopronkőhidán Kiss
Szaléz ferences vértanút, akiről egy hagyatékban eddig ismeretlen
fényképre bukkant Fay Zoltán, a ferences levéltár vezetője. A színezett
kép a harmincas évek végén készült az Egyesült Államokban, ahol a
szerzetes több évig a kivándorolt magyarok lelkipásztora volt.
A háború után a totális hatalom megszerzésére törekvő kommunista
vezetők konkurenst láttak a nép által szeretett ferences barátokban.
Kiiktatásuk leghatásosabb eszköze a koncepciós perek gyártása volt. Így
történt Gyöngyösön is, ahol Kiss Szaléz 1945-ben megszervezte a
Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget, amely a város
fiatalságát fogta egybe. A kommunista ifjúsági szervezet népszerűség
tekintetében nem vetekedhetett Szaléz atya mozgalmával, ezért koholt
vádak alapján 1946. április 28-án letartóztatták. Azzal gyanúsították,
hogy részt vett szovjet katonák meggyilkolásában, és fegyveres
összeesküvést szervezett. A bírósági jegyzőkönyv szerint Szaléz atya
előre megígérte, hogy feloldozza a diákokat, ha elkövetik a
gyilkosságot, illetve beszámolt arról is, mit gyóntak neki vádlott
társai. A per jogi vizsgálata azonban bebizonyította, hogy a vallomás
jelentős része nem Szaléz atyától származik. A papot a börtönben több
mint kétszáz napon át kínozták és a felismerhetetlenségig verték, de a
gyónási titkot nem árulta el, a szembesítéskor pedig kijelentette: a
jegyzőkönyvet a kínzások hatására írta alá, abból semmi sem igaz. A
tárgyalást magyarul nem tudó szovjet katonák megfelelő tolmács nélkül
vezették.
A szovjet hadbíróság 1946. december 10-i ítélete alapján végezték ki Sopronkőhidán, de előtte még megásattak vele a saját sírját. Negyvenkét éves volt. Szaléz atya vértanúságának 65. évfordulója alkalmából, 2011-ben emléktáblát avattak a sopronkőhidai börtön homlokzatán.
Halála óta rendtársai a gyónási titok vértanújaként tisztelik. A per koncepciós jellege és a gyónás szentségének kipellengérezése mutatja a tudatos egyházellenességet, Szaléz atya szenvedésvállalása pedig a hit tisztaságáért hozott áldozat.
A szovjet hadbíróság 1946. december 10-i ítélete alapján végezték ki Sopronkőhidán, de előtte még megásattak vele a saját sírját. Negyvenkét éves volt. Szaléz atya vértanúságának 65. évfordulója alkalmából, 2011-ben emléktáblát avattak a sopronkőhidai börtön homlokzatán.
Halála óta rendtársai a gyónási titok vértanújaként tisztelik. A per koncepciós jellege és a gyónás szentségének kipellengérezése mutatja a tudatos egyházellenességet, Szaléz atya szenvedésvállalása pedig a hit tisztaságáért hozott áldozat.