SZENT ÁGOSTON az Észak-Afrikai Tagastéban született 354-ben. Atyja eleinte pogány volt, édesanyja azonban, Mónika már keresztény.
Zavaros
fiatalsága volt tanulás és erkölcs terén is. Nagy becsvágy élt benne,
sírni tudott, ha valaki föléje kerekedett. A játék kedvéért szívesen
elhanyagolta a kötelességeit, és sok kisértése volt a hazudozásra. Jó
nevű iskolákat is látogatott, de időnként garázda fiatalok társaságában
is forgolódott. 371-ben szónoki és jogi tanulmányokat folytatott
Karthágóban. Anyja vallásosságát ekkor dajka mesének tartotta. Pogány
társaival sokat vétettek a hatodik parancsolat ellen. Ekkoriban
született egy ismeretlen lánytól fia Adeodatusz.
Tanulmányozta
az ókori klasszikusok műveit, kereste a választ az emberi lét
talányaira, de sehol sem találta. Anyja kitartó próbálkozásai, hogy
megtérjen arra ösztönözte, hogy félrevezetve anyját, 383-ban Rómába,
majd Milánóba szökött előle. Mónika utána ment fiának, Milánóban sem
szűnt meg a megtérésre buzdítani. Ágoston azonban nem tudott szakítani
bűnös életével, sem pedig gyermeke anyjával.
Édesanyja könnyei és
Milánóban Szent Ambrus beszédei térítették meg. Megragadta Ágostont
Ambrus szónoki tehetsége, fellépése, műveltsége. Aztán Szent Antal
életrajza nyomán találkozott a szerzetesi eszményképpel. Vívódva kereste
a választ, mit tegyen. És akkor egyszerre csak a véletlenszerűen
felütött Szentírás hirtelen megtérésre vezette.
Megkeresztelkedett 387. április 25-én, húsvét éjszakáján, majd hazájába visszatérve aszketikus életet élt.
391-ben
pap lett, majd 395-ben Hippo püspöke. Szavaival és írásaival az igaz
hit védelmezője volt. Hívei példaképe lett, beszédeivel és írásaival
nevelte őket. Küzdött kora tévedései ellen, és az igaz hitet bölcsen
világította meg.
430. augusztus 28-án hunyt el Hippóban,
járványos betegségben. Hippóból 500 körül a vandál üldözés elől
holttestét Szardíniába menekítették. Sírja jelenleg a Milánó melletti
Páviában van, az egykori longobárd fővárosban. Ide Luitprand Longobárd
király hozatta 740 körül. A kései századok a "kegyelem doktora" címet
adományozták neki.
Példája:
Jó gyónás után csapj át a másik végletbe: légy erős!
Szent Emil és két társa, vértanúk
PAREDESI SZENT MÁRIA ANNA szűz, III. r. (1618-1645)
Teljes
neve: Jézusról nevezett Paredesi Mária Anna. Marianna néven is
szerepel. Szüzessége miatt „Quito lilioma”-ként emlegették. Ecuador
fővárosában, Quitoban született, s korán árvaságra jutott.
Gyermekkorától kezdve imádságos lelkületű, önmegtagadó életet élt,
keményen böjtölt, igen tisztelte a Szeplőtelen Szűz Máriát. Assisi Szent
Ferenc buzgó követője volt, a quitoi ferenceseknél felvette Szent
Ferenc bűnbánó III. rendjének ruháját. A kísértések legyőzése miatt nem
riadt vissza vezeklőöv viselésétől, önostorozástól sem. Fején a fátyol
alatt töviskoszorút hordott. Amikor hallott a Japánban vértanúságot
szenvedett három jezsuitáról, nagy erővel kelt fel benne a vértanúság
vágya. Elhatározta, hogy útnak indul, hogy a pogány népeknek hirdesse
Isten dicsőségét. Hamarosan belátta azonban, hogy tervét nem tudja
keresztülvinni, nem ez az Isten akarata. Az o feladata: felkarolni a
városban az indiánokat, négereket. Felkereste tehát a rászorulókat, a
betegeket, bajbajutottakat, a földrengés áldozatait, és ahogy tudott,
segített rajtuk. Csak akkor hagyta el házát, amikor az istentisztelet
vagy a felebaráti szeretet követelte. Amikor pestisjárvány tört ki a
vidéken, hősiesen életét ajánlotta fel Istennek embertársai
megmentéséért. Isten elfogadta áldozatát. Megkapta a pestist és mint a
szeretet vértanúja fejezte be életét 28 éves korában. XII. Piusz pápa
1950-ben avatta szentté. Ecuador állam védőszentjeként tiszteli.
Részlet XII. Piusz pápa beszédéből:
Megvan
a szent bűnbánatnak és az önként vállalt vezeklésnek az a mennyei
édessége, amelyet az ideigtartó és mulandó javak nem tudnak nyújtani.
Ezt Mária Anna gyakran tapasztalta, és miközben Isten iránti szeretete
és az emberek iránti jósága szigorú vezeklésre ösztönözte, ügyelt, hogy a
többiek hibáiért engesztelést nyújtson… Így iparkodott nemcsak a saját,
hanem mások üdvösségét is előmozdítani.
Imádság:
Istenünk,
te megadtad a kegyelmet Szent Mária Annának, hogy a világ csábításai
között szűzi tisztaságban és állandó böjtölésben úgy virágozzék, mint a
liliom a tövisek között. Érdemeiért és közbenjárására segíts minket is,
hogy a bűnöktől tartózkodjunk és a tökéletesebbet kövessük. Krisztus, a
mi Urunk által.
Szent Vilma
Aquitániai Szent Vilmos hitvalló, † 812.