* Prága, 1205. + Prága, 1282. március 2.
Apja
I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya
volt. Hatalomra törő apja, aki minden eszközt megengedettnek tartott
arra, hogy a német birodalomtól minél függetlenebbé tegye országát, a
kis Ágnest afféle sakkfiguraként ide-oda mozgatta jellemtelen politikai
játékainak sakktábláján. Először eljegyezte a gyermeket a sziléziai
herceg, Henrik egyik fiával. Nagy szerencse és kegyelem volt ez Ágnes
számára, mert így elkerülhetett a prágai udvarból. Ágnest jövendő férje
édesanyjának, a későbbi Szent Hedvignek gondjaira bízták, aki a
trebnitzi cisztercita nővérek kolostorában helyezte el őt. Ez a kolostor
volt Hedvig legkedvesebb alapítása, s az a három év, amit Ágnes ezeknél
a magasan művelt nővéreknél töltött, döntő hatással volt egész életére.
Amikor Ágnes jegyese egy vadászaton szerencsétlenül járt, a
kislányt hazavitték Prágába, és egy időre a premontrei nővérekre bízták
Doksonyban. Közben a becsvágyó apa új, politikailag még előnyösebb
kapcsolatot keresett. Elígérte Ágnest II. Frigyes császár
trónörökösének, a későbbi VII. Henrik királynak, és nevelésének
befejezésére Ausztriába küldte a Babenbergek udvarába. Hamarosan azonban
ürügyet keresett és talált ennek az eljegyzésnek a fölbontására is,
hiszen lányáért most már a hatalmas angol király, III. Henrik, valamint
maga -- az időközben megözvegyült -- II. Frigyes császár versengett. Mit
sem törődve immár felnőtt leánya ellenkezésével, aki mindenáron
szerzetesnő akart lenni, eljegyezte őt a császárral. Mielőtt azonban az
esküvőre sor kerülhetett volna, 1230- ban váratlanul meghalt Ágnes apja,
Ottokár, s ekkor a pápa, IX. Gergely segítségével Ágnesnek sikerült
rávennie Frigyest, hogy adja vissza szabadságát.
A huszonöt éves
hercegnő egy pillanatot sem késlekedett: királyi öltözetét durva
darócra cserélte föl, s Prága város peremén, a nyomornegyedben keresett
magának egy kis házat. Bizonyára Boldog Hedvig példája nyitotta föl
szemét az elkényeztetett királyi gyermeknek, hogy már korán észrevette
azt a minden képzeletet fölülmúló társadalmi igazságtalanságot, ami a
különböző osztályokat elválasztotta egymástól, s ami arra késztette
Assisi Szent Ferencet és Klárát is, hogy elhagyják szüleik előkelő
városi otthonát. Őket követte a cseh hercegkisasszony is.
Atyja
halála után hamarosan minoriták érkeztek Prágába. Ágnes rávette
testvérét, Vencel királyt, hogy építtessen nekik kolostort (és Szent
Jakab tiszteletére templomot) közvetlenül a kis ház közelében, ahol
lakott. A minorita testvérek között két német is volt. Az egyik Wormsból
származott, nevét nem tudjuk, a másik Kuttenbergi Theoderick volt. Ők
tanították Ágnest, és beajánlották Szent Klárának, aki csakhamar olyan
szívélyes viszonyba került vele, hogy a ,,lelke felének'' mondta. Négy,
szeretettől sugárzó levél maradt ránk, melyeket Ágneshez intézett. Egy
klarissza kolostor alapításáról és megerősítéséről van bennük szó. Szent
Jakab temploma mellett létesült a kolostor, s Klára öt nővért küldött
közvetlenül maga mellől. 1234- ben Ágnes átvette a kolostor irányítását.
A kolostor körül csakhamar kórházak és árvaházak, menhelyek és
lepratelepek egész koszorúja létesült. A gazdagok közül is sok
harmadrendi csatlakozott hozzájuk vagyonukkal és munkaerejükkel.
Különleges jelentőségű lett egy kórház-alapítása, melyben az ápolói
munkát volt keresztes vitézek vették át. Ezek ,,Keresztes Lovagok a
Vörös Kereszttel'' néven szervezetbe tömörültek, s Ágnes gazdag
alapítvánnyal látta el őket. A hercegnő szerény otthonából hamarosan
egész városnegyed lett, melyben Ágnes három templomot is építtetett:
Szent Ferenc, Mária Magdolna és Borbála tiszteletére.
Ágnes
kolostora olyan vonzerőt jelentett, hogy II. Ottokár legidősebb leánya,
valamint a legelőkelőbb nemesi családokból 12 leány kérte a fölvételét.
Hamarosan újabb és újabb kolostorokat tudtak alapítani. Ezekben a
kolostorokban úgy tartották a szegénységet, mint az Assisi melletti San
Damianóban Szent Klára körül. A nővérek, akik gyermekkorukat többnyire
fényűzésben és bőségben töltötték, új életet kezdtek: kemény vezeklésben
és a legteljesebb szegénységben táplálták, ápolták és gondozták a
szegényeket, Krisztus legdrágább testvéreit.
Ágnes a családja
iránt is megőrizte nagy szeretetét. Ha a szükség úgy kívánta, erélyesen
és okosan közbe tudott lépni ügyeiket támogatva. Halála előtt nem sokkal
békét szerzett Vencel király és lázadó fia, Ottokár között.
Hetvenhét
éves korában, 1282. március 2-án halt meg. 1930-ban a régi
Jakab-templomban megtalálták a sírját. Boldoggáavatási perét 1936-ban
újrakezdték, miután XI. Pius még könyvtáros korában a milánói Ambrosiana
könyvtárban megtalálta az ügyre vonatkozó legfontosabb okmányokat. De
mint egykor a huszita háborúk, most a II. világháború akadályozta meg az
eljárás befejezését. Ágnes kolostorai egészen 1782- ig, II. József
szekularizációs rendeletéig megmaradtak.
--------------------------------------------------------------------------------
Az
alábbiakban Szent Klára Ágneshez írt négy levele közül az elsőt és a
negyediket közöljük. (Acta Sanctorum I. kötet, 506., ill. 508. o.)
Méltóságos
és tisztelendő Ágnes szűznek, Csehország hatalmas és mindig
legyőzhetetlen királya leányának, Klára, Jézus Krisztus méltatlan
szolgálóleánya és az Istennek szentelt szüzek szolgálója a San Damiano
kolostorban, aki lélekben meghajlik előtted, és alázatos tisztelettel
kívánja örök boldogságodat.
Szent magaviseleted és feddhetetlen
életed dicsőséges hírét hallván, mely nemcsak hozzánk jutott el, hanem
szinte az egész világon közismert, nagyon örvendek és ujjongok az Úrban,
és nemcsak én, hanem mindazok, akik teszik és tenni akarják Jézus
Krisztus akaratát, és engedelmeskedni akarnak neki. Közismert ugyanis,
hogy mennyire élhettél volna e világ dicsőségével és hírnevével, s
miként fölségedhez illenék, még a fölséges császárhoz is feleségül
mehettél volna, te pedig szíved egész érzületével és bensőséges vágyával
inkább a szent szegénységet és a test megtagadását választottad, mert
az Úr Jézus Krisztust tekintetted mindenkinél nemesebb jegyesednek. Őt,
aki a te romlatlan és érintetlen szüzességedet örökre megőrzi
szeplőtelenül; akinek szeretete megtisztít téged, akinek érintése egyre
tisztábbá tesz, akivel ha egyesülsz, szűz maradsz. Az ő hatalma minden
hatalomnál erősebb, kegyelme mindennél kedvesebb, tekintete mindennél
szebb, szerelme páratlan, minden gyönyörűségnél édesebb. E Jegyes
ölelésére választattál ki, aki csodálatos drágakövekből nyakláncot és
fülbevalót adott neked, krizolitba öltöztetett, s megkoronázott arany
koronával, melyen a szentség fénye ragyog. Ezért, drága nővérem, sőt
tiszteletreméltó úrnőm, hiszen az én Uramnak, Jézus Krisztusnak nővére
és menyasszonya vagy, kit dicsőséggel ékesít a szüzesség és a szent
szegénység zászlaja, erősödj meg a szent szolgálatban, melyet a szegény
és megfeszített Jézus példájától lángra lobbanva megkezdtél. Ő minden
kegyetlen kínt elviselt értünk a kereszten, kiragadott minket a sötétség
Fejedelmének hatalmából -- aki az ősszülők bűne miatt fogságban tartott
bennünket --, és kiengesztelt minket az Atya Istennel. Ó, boldog
szegénység! Ki örök javakkal ajándékozod meg azokat, akik téged
szeretnek, s kedvesen magukhoz ölelnek! Ó, szent szegénység, kit ha
valaki birtokol, ígéretként övé a mennyek országának örök dicsősége, s
minden kétség nélkül ajándékba kapja a boldog életet! Ó, szeretetreméltó
szegénység, kit az Úr Jézus Krisztus, ki a mennyet és a földet
kormányozza és vezérli, aki szólt, és mindenek lettek, páratlanul
magához ölelt! Mert ő maga mondja: A rókáknak van barlangjuk, az ég
madarainak fészkük, az Emberfiának azonban, azaz Krisztusnak nincs hova
lehajtania a fejét, ezért a kereszten lehelte ki lelkét, ott hajtva le a
fejét. Ez a hatalmas és gazdag Úr a tisztaságos Szűz méhébe költözvén
ínségesen és szegényen akart e világra jönni, hogy az emberek, kik a
mennyei ételben szükséget szenvedtek és koldusok voltak, benne gazdagok
legyenek, és uralkodjanak a mennyek országában. Örülj tehát és ujjongj
nagyon, és töltsön el a lelki öröm! Mivel ugyanis inkább a világ
megvetését, mint a hírnevet, inkább a szegénységet, mint a mulandó
gazdagságot, és inkább a mennyei kincseket, mint a földieket
választottad, méltó lettél arra, hogy a magasságos Isten és a dicsőséges
Szűz Mária Fiának nővére, jegyese és anyja légy. Bizonyos vagyok abban,
hogy szilárd hittel hiszed és tudod, hogy a mennyek országát csak a
szegényeknek ígérték, és az Úr másoknak nem adja, csak a szegényeknek.
Ha ugyanis e világ dolgait szereti valaki, elveszíti a szeretet
gyümölcsét. Nem szolgálhatunk Istennek és a Mammonnak: mert vagy az
egyiket szeretjük és a másikat gyűlöljük, vagy az egyiknek szolgálunk,
és a másikat megvetjük. Azt is tudod, hogy a ruhátlan nem egyesülhet
azzal, aki föl van öltözve, és a gazdagon öltözött nem harcolhat a
ruhátlannal, mert ruhájánál fogva megragadható, s így azonnal földre
teperik. Fényűzően élni ebben a világban, és a másikban Krisztussal
uralkodni, nehéz dolog: könnyebb ugyanis átmenni a tevének a tű fokán,
mint a gazdagnak bemenni a mennyek országába. Azért dobtad el magadtól a
ruhákat, azaz a világ gazdagságát, hogy megharcolván hamisságaival,
erővel győzzél, és a keskeny ösvényen át beléphess a mennyek országába.
Bizony boldog és minden dicséretre méltó csere örök kincsekért elhagyni a
földieket, evilági dolgokkal kiérdemelni a mennyeieket, százat kapni
egy helyett és vég nélkül birtokolni a boldog életet. Ezért
elhatároztam, hogy méltóságodat és szentségedet alázatos könyörgéseimmel
Jézus Krisztusnak ajánlom, hogy megerősödjél az ő szent szolgálatában,
és növekedjél mindig, jóból a jobbra és erényről erényre, hogy Ő, kinek
szíved egész érzületével szolgálsz, igen gazdagon ékesítsen föl
kegyelmével. Téged is kérlek az Úrban, amennyire képes vagyok rá, hogy
engem, a te szolgálódat, ki igen méltatlan vagyok, és a többi nővéreket,
akik velem vannak a kolostorban, szent imádságaidban ajánld az Úrnak,
hogy könyörgéseidtől támogatva irgalmasságot nyerhessünk Jézus
Krisztustól, és veled együtt méltók legyünk az örök látás élvezetére.
Élj boldogan az Úrban, és imádkozz értem. Alleluja.
--------------------------------------------------------------------------------
Lelkem
felének, kit szívből, egyedülálló módon szeretek, a nagy méltóságú
Ágnes királynőnek, szerelmes anyámnak és mindenkinél jobban szeretett
leányomnak, Klára, Krisztus méltatlan szolgálója és az ő szolgálóinak,
kik a San Damiano kolostorban vannak, haszontalan szolgálóleánya,
üdvözletemet küldöm, és kívánom, hogy a többi szent szüzekkel Isten és a
Bárány trónusa előtt énekeljük az új éneket, és kövessük a Bárányt,
bárhová megy. Ó, anyám és leányom, a századok Királyának menyasszonya,
ne csodálkozz rajta, hogy nem írok neked oly gyakran, mint azt az én
lelkem, és a tiéd is kívánná, és ne gondold, hogy a szeretet, mely
irántad bennem ég, a legcsekélyebb módon is megfogyatkozott volna, mert
miként anyád szíve szeretett, úgy szeretlek én téged. Egy dolog jött
közbe: kevés a hírvivők száma, és nagy veszélyek vannak az utakon. Most
azonban, hogy lehetőség nyílik szeretetreméltóságodnak írnom, együtt
ujjongok, és a Szentlélek örömében együtt örvendezem veled, ó Krisztus
menyasszonya, mert miként az az első Ágnes egyesült a szeplőtelen
Báránnyal, aki elveszi a világ bűneit, ugyanúgy neked is, ó boldog
lélek!, megadatott, hogy élvezd a mennyei egyesülést Azzal, akit ámulva
csodálnak az égi seregek: kinek vágya mindeneket magához ragad,
emlékezete teljesen betölt, jósága minden édességgel jóllakat, és illata
holtakat támaszt föl; kinek dicsőséges látása boldogítja a mennyei
Jeruzsálem polgárait, ki a dicsőség ragyogása, az örök világosság
fényessége és makula nélkül való tükör. E tükörbe tekints naponta, ó
királynő és Jézus Krisztus menyasszonya, és benne szemléld gyakran
arcodat, hogy kívül és belül így ékesítsd magad az erények virágaival,
és olyan ruhát ölts magadra, mely a legnagyobb király leányához és
menyasszonyához illő. Ó kedvesem, ha e tükörbe nézel, az isteni kegyelem
fog gyönyörködtetni. Járulj hozzá, és lásd először e tükörben a
jászolban fekvő Jézust nagy szegénységében és hitvány pólyákkal
bepólyáltan. Ó csodálatos alázatosság, ó ámulatra méltó szegénység! Az
angyalok Királya, a menny és föld Ura jászolba helyeztetett! E tükör
közepében lásd meg a szent alázat boldog szegénységét, melynek kedvéért
az emberi nem megváltására annyi kényelmetlenséget viselt! A tükör végén
pedig lásd meg a kimondhatatlan szeretetet mellyel szenvedni és
becstelen halállal meghalni akart a kereszten. Ez a tükör, amikor a fára
volt szögezve, intette az általmenőket, mondván: ,,Ó ti mind, kik
általmentek az úton, nézzétek és lássátok, van-e oly fájdalom, mint az
én fájdalmam''. Válaszoljunk Neki, aki hív és utánunk sóhajt, egy szóval
és lélekkel: ,,Emlékezvén megemlékezem rólad, és elemésztődik az én
lelkem.'' A szeretetnek e tüze gyújtson lángra, ó királynő, s ugyanakkor
emlékezzél a mennyei király kimondhatatlan gyönyörűségére, gazdagságára
és örök dicsőségére, és sóhajtozva a nagy vágytól és szívbéli
szerelemtől kiálts: Vonj magadhoz, mennyei Jegyesem, és én futok
keneteid illata után! Futok és meg nem állok, míg be nem vezetsz a
borospincébe, míg bal karod nem lesz a fejem alatt, s jobbod boldogítón
át nem ölel engem. Csókolj meg engem szádnak csókjával!
Miközben
ezen szemlélődsz, emlékezzél meg szegény anyádról, és tudd meg, hogy én
kitörölhetetlenül szívem táblájára írtam boldog emlékezetedet, mert
mindenkinél kedvesebb vagy nekem. És mi több: hallgasson el a nyelv
szeretetedről, és szólaljon meg, ó áldott leányom, a lélek nyelve, mert a
szeretetet, mellyel irántad vagyok, a test nyelve ki nem fejezheti.
Éppen ezért, amiket gyarló módon írtam, jóakarattal és szívesen fogadd, s
legalább az anyai szeretetet vedd észre benne, mely irántad és leányaid
iránt mindennap bennem ég. Méltóságos nővérünk, Ágnes, szorgosan ajánld
leányaimat a te leányaidnak az Úrban. Élj boldogan, kedvesem,
leányaiddal együtt, míg a nagy Isten dicsőségének trónusához nem érsz,
és értünk is imádkozzál. A hírvivőket, szeretett testvéreinket, Amatus
testvért, ki kedves Isten és az emberek előtt, és Bonagura testvért,
amennyire csak tudom, szeretetedbe ajánlom.
--------------------------------------------------------------------------------
Urunk
és Istenünk, ki Prágai Szent Ágnesnak megadtad, hogy lemondva a
királyi pompáról, alázattal vállalja a keresztet, kérünk, példájával
taníts minket arra, hogy megtegyük akaratodat, és az ajándékoknál jobban
szeressük ajándékozó Jóságodat!
Szent Efrém pátriárka
Efrém először Antiochiában volt hadvezér. Sok jót tett a szegényekkel,
irgalmas és együttérző volt a rászorulókkal, szelíd és barátságos
mindenkivel. Amikor Antiochiát nagy földrengés rázta meg és az utána
keletkezett tűzvész szinte az egész várost elpusztította, Jusztin
császár Antiochiába küldte Kelet hadvezérét Efrémet, hogy irányítsa
város újjáépítését. Munkáját mindenki megelégedésére végezte. Isteni
intésre a hadvezért pátriárkává választották. Efrém buzgó védelmezője
volt az igaz hitnek az akkor az Egyházat szorongató tévtanításokkal
szemben. Sok művet írt a Khalkedoni zsinat védelmében. Hitének
igazságát nemcsak szavaival védelmezte, hanem csodákkal erősítette meg.
Meghalt 545-ban.
Szent Szívről nevezett Boldog Mária szűz, † 1899
Szent Medárd püspök és hitvalló, † ~560
Szent Tivadar nagyvértanú
Szent Medárd püspök és hitvalló, † ~560
Szent Tivadar nagyvértanú
A
mai nap szentje ugyanaz, akiről február 8-án emlékeztünk meg. A mai
napon ereklyéinek átvitelét ünnepeljük, ami 319-ben történt.
Szent Vilmos püspök és hitvalló, † 1154
Szent Zoszimász atya
Szent Zoszimász atya
Zoszimász
a föníciai Szidda városában született nem messze Tarzustól. Eltávozván
egy közeli kolostorba, szerzetessé lett. Böjttel, imádsággal és más
jótettekkel olyan lelki erősségre tett szert, hogy Isten a jövőbelátás
adományával tüntette ki. Előre meglátta az 526-os antiochiai
földrengést. Ezenkívül a vadállatok megszelídítésében is kitűnt. Elhunyt
a VI. század közepe táján.