Szent Fotiosz és Anikétász vértanúk
Anicét
vértanú Nikomédiában volt egy sereg katona vezére. Amikor kitört
Dioklécián császár keresztényüldözése, Anicét bátran elment a
császárhoz, kereszténynek vallotta magát, megrótta a császárt a
bálványok tisztelete miatt, és hogy ártatlan keresztény embereknek ontja
ki vérét. A haragvó császár megverette, úgy, hogy kilátszottak
csontjai. Azután a vadállatok elé dobatta, de azok nem nyúltak hozzá, ő
eközben imádkozott. Imádsága alatt földrengés támadt, a bálványtemplom,
és a város falainak egy része sok pogányt megölve leomlott. A császár
ezek után megparancsolta, hogy fejezzék le a vértanút. A hóhér, aki
kihúzta kardját, érzéketlenül földre esett. Ezután próbálták Anicétot
égetni, de a tűz kialudt, beledobták olajba, de az meghűlt. Ekkor Anicét
unokaöccse Fotiosz üdvözölte őt, és bátran megszégyenítette a császárt.
Akkor Fotioszt megkötözték, a hóhér feléje emelte kardját, de a hóhért
ölte az meg. Eközben nagy kemencét építettek, hogy abba dobják a
vértanúkat. Elsőnek Fotiosz és Anicét mentek bele, utána több más
keresztény is. Imádsággal az ajkukon mindnyájan meghaltak 306 körül.
Szent Hilariusz (Hilária), † 366
SZENT JONES* JÁNOS és SZENT WALL* JÁNOS vértanúk
SZENT JONES* JÁNOS és SZENT WALL* JÁNOS vértanúk
Angliában
VIII. Henrik után törvénytelen leánya, I. Erzsébet királyno alatt
(1558-1603) szigorú törvények sújtották a katolikusokat: Felségsértés
vádja érte azt, aki papi szolgálatot végzett vagy aki ilyet elfogadott
vagy aki papoknak szállást adott. Emiatt kb. 124 pap és 61 laikus
szenvedett vértanúságot hitéért.
Ezek között van Szent Jones János,
aki Grenwich*-ben lett ferences, szerzetesi neve: Gottfrid. Hamarosan
számkivetésbe kellett mennie. Egy ideig Franciaországban, majd Rómában
élt, de 1592-ben titokban visszatért Angliába, hogy katolikus
honfitársainak segítségére legyen. 1596-ban felfedezték kilétét s
bebörtönözték. Kétévi fogság után ítélték halálra, felségsértés
vádjával. O elismerte, hogy mint katolikus pap a lelkek üdvéért
tevékenykedett s örömmel vállalta a vértanúhalált. 1598. júl. 22-én halt
meg, felakasztották. XI. Piusz avatta boldoggá, majd XII. Piusz
szentté.
Szent Wall János 1620-ban született Angliában, de Rómában
tanult és itt szentelték pappá. Szerzetesi neve: Szent Annáról nev.
Joachim volt. 1655-ben újra angol földre lépett és húsz évig tudott
honfitársai között titokban mint pap muködni. 1678-ban, II. Károly
király alatt újabb katolikusüldözés tört ki. Akkor elfogták s
bebörtönözték. Halálra ítélték. Halála elott megjövendölte, hogy ez az
utolsó üldözés, melyet megélnek az angol katolikusok. „Remélem - mondta
-, Isten megadja mindenkinek a kegyelmet, s nekem is, hogy mindvégig
kitartsanak. Isten akarata teljesüljön a földön és a mennyben is, ahova
kísérjen az O kegyelme.” Ot is felakasztották 1679. aug. 22-én. XI.
Piusz 1929-ben boldoggá, VI. Pál 1970-ben szentté avatta oket. Egyébként
XI. Piusz 137 angol vértanút avatott boldoggá II. János Pál pedig
1987-ben újabb 85-öt. Ezek közt öt ferences pap vértanú van:
1. John Woodcock (+1646-ban), felakasztották, kegyetlenül megkínozták;
2. Thomas Bullaker (+1642-ben), felakasztották, élve kibelezték, lefejezték Londonban;
3. Henry Heath (+1643), Londonban felakasztották;
4. Arthur Bell (+1643), Londonban felakasztották;
5. Charles Mechen (+1679), Ruthinben felakasztották.
Szent Wall János szavai:
„Aki
helyesen gondolkodik a földi dolgokról, elonybe helyezi a börtönt a
palotával szemben, és a hit miatti bebörtönzést jobban becsüli, mint a
szabadságot. Mindenesetre boldog vagyok, csak az Úr kegyelmet adjon és a
hívek imája kísérjen.”
Imádság:
Istenünk,
te boldog vértanúidat a katolikus hit kiváló védoivé tetted.
Közbenjárásukra kérünk, hogy azok a népek, akiket szintén kereszténynek
neveznek, az igaz hit egységére jussanak. A mi Urunk Jézus Krisztus
által.
AVIANOI Boldog MÁRK kapucinus (1631-1699)
17
éves korában lép be a kapucinus rendbe a velencei rendtartományban. 24
éves korában pappá szentelik ugyan, de az igehirdetésre és gyóntatásra
nem kap engedélyt, csak 11 év múlva, miután a teológiát sikeresen
elvégezte. A hosszú várakozás (próbatétel) után nagy erovel lát az
igehirdetéshez. Az emberek életének megjobbítása és a vallásosság
elmélyítése terén nagy eredményeket ér el. Többször megismétlodik a
Schio-i eset: a beszéd végén sírt a hallgatóság, az emberek mellüket
verve könyörögtek Isten irgalmáért. 1676- ban Páduában a 13 éve ágyban
fekvo Vicenza novér Márk atya áldására gyorsan meggyógyul. Ettol kezdve
áldása sokszor bizonyul csodás erejunek. Velencei missziójáról a
házfonök azt írja: „Ha Márk atya beszél és áldást ad, tömve a templom.
Ha a városban jár, vagy egy házba betér, körülözönlik a segélykérok. Két
hét alatt mozgásba jött egész Velence.” De Márk atya a lényegesre
törekszik. Többre tartja az emberek megtérését, mint a gyógyulását. A
szentségek (gyónás, áldozás) feltétele annak, hogy valaki méltó legyen a
gyógyulás elnyerésére. Sokszor beszél a bun súlyosságáról (errol
könyvecskét is ír), hasonlóképpen a tökéletes bánatról. (Az inkvizíció
azonban gyanúsnak tartja a dolgokat. Megtiltják Márk atyának, hogy
nyilvánosan áldást adjon. A tilalom nem sokáig marad érvényben, mert
maguk az orvosok veszik az atyát védelmükbe, igazolva, hogy a
gyógyulások természetes okokkal nem magyarázhatók.) A törökveszély
árnyékában missziókat tart Észak-Olaszországban, Dél- Németországban,
Ausztriában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Svájcban.
(Franciaországból a Napkirály, XIV. Lajos kitiltja, mert Márk atya
muködése számára nemkívánatos.) Mikor a török sereg már Bécshez
közeledik, XI. Ince pápa ot bízza meg, hogy szövetségbe tömörítse a
keresztény uralkodókat. Ez sikerül is. I. Lipót császár, Sobjeski János
lengyel király, a bajor és környékbeli hercegek mintegy 60 ezres serege
1683. szept. 12-én Bécs mellett dönto gyozelmet arat a túleroben lévo
(200 ezres) török sereg fölött. A következo években felszabadítják Budát
(1686), majd csaknem az egész országot (1699). Mindebben
elvitathatatlan érdeme van Avianoi Márk atyának. Bécsben halt meg
szentség hírében 1699. aug. 13-án. Ott is van eltemetve a kapucinusok
kriptájában. Boldoggá avatási eljárása 1912-ben kezdodött el, s 2002-ben
fejezodött be. A tökéletes bánat. (A gyónás alkalmával vagy életveszély
esetén kell felindítani.) Teljes szívembol bánom minden bunömet, mert
azokkal jó és szeretetreméltó Istenemet megbántottam. Erosen fogadom,
hogy többé nem vétkezem, és a bunre vezeto alkalmakat elkerülöm.
Imádság:
Istenünk,
te boldogemléku Márk atyát néped javára sokféle karizmával tuntetted ki
s a kereszténység eros védelmezojévé tetted; segíts minket, hogy
lelkünk javát és felebarátaink megsegítését mindig tevékenyen
szolgáljuk. A mi Urunk Jézus Krisztus által.
Szent Pamfil és Kapiton vértanúk
Krisztus hitének megvallásáért karddal lefejezve nyerték el a vértanúságot. Haláluk ideje nem ismert.
Szent Porkáriusz és ötszáz társa vértanúk, † ~ 732
Szent Sándor felszentelt vértanú
Szent Sándor felszentelt vértanú
Sándor
vértanú Kománé városában élt Neocezáreában. Először mint egyszerű
szénégető élt, ezzel a foglalkozással szerezte meg kenyerét. Fekete
alakja és egyszerű ruházata miatt egyszerű, tudatlan embernek tartották.
Pedig nem így volt. A munkák szünetében talált magának időt, hogy
művelje és gazdagítsa elméjét hasznos elfoglaltságokkal és a Szentírás
olvasásával. Szíve tisztaságával felülmúlt mindenkit. Püspökük halála
után a város lakói kérték csodatevő szent Gergely püspököt, hogy adjon
nekik új püspököt. Sok, látszólag rátermett embert ajánlottak
Gergelynek, de ő isteni utasításra várt. A város lakói azt mondták, hogy
ha nem figyel rájuk, akkor a szénégető Sándort teszik püspökké. Gergely
látni akarta őt, de az emberek kinevették. Gergely titokban kikérdezte
Sándort és miután megmosdott és illő ruhába öltözködött, és mindenki
meggyőződött okosságáról, Isten akaratát látva benne egyhangúlag
választották meg püspökké. Ő mint püspök teljesen beváltotta a hozzá
fűzött reményeket. Buzgón jótéteményekkel, szelíden és fáradhatatlan
munkássággal kormányozta Isten szellemi nyáját. Dioklécián császár
üldözése alatt vértanúsággal pecsételte meg hitét.