Szent Dezső     hitvalló, † ~700       


Szent Florosz püspök

Florosz, Jusztin, Tiberiosz és Maurikiosz császár uralkodása alatt élt a VI-VII. században. Szüleitől jó nevelést kapott. Belépett a császári udvar szolgálatába, és patrícius rangot kapott. Megnősült és gyermekei születtek. Felesége és gyermekei halála után, elhagyta az udvari szolgálatot és mindenben a gondviselés jelét látva, lelkével akart törődni. A főváros közelében az Anapl hegyén élt vezeklő életet. Szent életéért a kappadókiai Aminsz város püspökévé szentelték. Mint jó pásztor, híveit megtartotta az igaz hitben és oktatta őket Isten parancsainak megtartására. A VII. században hunyt el.


MASSEO testvér (+1280)
Szent Ferencnek az elso 12 társa mellett volt négy bizalmas társa, akik az elsok után csatlakoztak hozzá: Masseo, Rufino, Leo és Juniper testvér. Marignanoi Masseo* testvér szép termetu, jó modorú, kedves egyéniség. A Fioretti így jellemzi: „Masseo szerény és nagyon szent életu testvér volt, gyönyöruen tudott a jó Istenrol beszélni, s ezért Szent Ferenc igen szerette.” Masseo Ferenc mellett fokozatosan ismerte fel a szentet. A Fioretti 10. fejezetében felteszi a kérdést: Miért éppen téged követ mindenki? A szent felelete gyönyöru tanúságtétel mély alázata mellett. A sienai úton pedig nem érti Szent Ferenc egyes cselekedeteit. De megtudja, hogy Ferenc belelát titkos gondolataiba is, és világossá válik elotte, hogy a szentet mindenben az isteni bölcsesség lelke irányítja (Fior 11. f). Ferenc néha próbára teszi követoi alázatosságát és engedelmességét: Masseo kiállja a próbát (12. f.). A következo fejezetben Ferenc fönséges tanítást ad az isteni gondviselésrol és a szegénységrol (Étkezés a forrásnál). Masseo annyira lelkesedik az alázatosság erényéért, hogy kész érte megválni szeme világától is (Fior. 32.). A Martyrologium erényei közt említi alázatosságán kívül imádságos lelkületét, a könnyek adományát, önmegtagadó életét. 1216-ban Ferenc atyjával ott volt Perugiában, amikor a pápa a porciunkulai búcsút engedélyezte. Hosszú élete alkalmat adott neki arra, hogy az újabb nemzedéknek elmondja a Szent Ferenc társaságában átélt eseményeket, melyek jórészt olvashatók a Fioretti-ben. Halála után az assisi bazilikában temették el.
„Krisztus csodálatra méltó szolgája és követoje, Szent Ferenc átyánk mindenben tökéletesen Mesteréhez akart hasonlítani. Ezért mint az Üdvözíto, aki az evangélium elbeszélése szerint kettesével küldte elore tanítványait azokba a városokba, ahova menni készült, Ferenc is párosával küldte tizenkét társát Isten szavának hirdetésére... O maga Masseo testvér társaságában Franciaország felé indult.” (Fioretti 13.)

Imádság:

Istenünk, te Szent Ferenc hu társát, Masseo testvért számos erénnyel, különösen az alázattal és engedelmességgel tuntetted ki. Segíts bennünket, hogy példájára téged mindennél jobban keressünk és az erények gyakorlására lankadatlan buzgósággal törekedjünk. A mi Urunk Jézus Krisztus által.

Szent Mihály hitvalló

Jeruzsálemi születéstű volt. Istenfélő szüleitől jó nevelést kapott. Jól ismerte a görög irodalmat, a keresztény írókat. Fiatal korától szerzetesi életet élt. Áldozópappá is szentelték. A hittudományok iránti szeretetből elvonult volna Teodor és Teofán hitvallókkal együtt egy puszta helyre, de I. Tamás jeruzsálemi pátriárka elhívta, és a pátriárkai tanács tagjává tette. Abban az időben lángolt fel a szentképek elleni harc. Mihály több társával együtt felkereste Örmény Leó császárt, hogy jobb belátásra bírja. Leó a börtönbe záratta őket. Onnan kiszabadulva a képromboló Teofil császár alatt újabb kínzásban részesült. A képtisztelő Teodóra császárnő alatt felkínálták Mihálynak a konstantinápolyi pátriárkai trónt, de nem fogadta el. A főváros pátriárkai tanácsának tagja lett, és jámbor élet után 85 éves korában békében hunyt el 845-ben.


Szent Modeszt püspök

Szentünk a kappadókiai Szebasztéban született. Ifjúkorától nagy vonzalmat érzett az Istennek szentelt élet iránt. Először a Sínai hegyen élt szerzetesi életet. Abban az időben Chozroész perzsa király rátámadt Szíriára és Palesztinára. Kegyetlenségét Jeruzsálemen is megmutatta. Sok keresztényt megölt, sok templomot elpusztított. Zakariás pátriárkával együtt a szent keresztet is elrabolta és Perzsiába vitte. Modeszt, aki elkerülte a halált, mint pátriárkai helytartó kormányozta az Egyházat. Sokat fáradozott a feldúlt Jeruzsálem rendbehozatalán, a lerombolt templomok felépítésén. Ebben sokat segített neki Irgalmas Szent János alexandriai pátriárka. 14 év fogság után Zakariás pátriárka a szent kereszttel együtt kiszabadult, visszatért Jeruzsálembe, de abban az évben meghalt. Utódául Modeszt tették meg pátriárkának. Öt éven át vezette egyházát, sok csodát és gyógyítást téve. 98 éves korában békében hunyt el 634-ben.


Szent Rúfusz és Zózimusz     hitvallók, † ~70       


Szent Sebestyén és vértanútársai

Sebestyén a dél-kelet Galliában született Narbonna városában. Milánóban nevelkedett és tanult. Dioklécián és Makszimián császár vitézsége és bátorsága miatt annyira megkedvelte, hogy az udvari őrség parancsnokává tette. Katonái tisztelték őt mint atyát, az udvari emberek is szerették, mert igazán jámbor ember volt. Titokban keresztény volt. Minden eszközt felhasznált arra, hogy börtönben levő keresztény társait segítse, szenvedéseiket enyhítse, ugyanakkor bátorította őket arra, hogy ha kell, vállalják Krisztusért a halált is. Amikor keresztény hite kitudódott, kínzások alá vetették, hogy eltántorítsák tőle. Fához kötözték, és nyilakkal teljesen átszurkálták. Mivel még élt, botokkal agyonverték. Nikosztrát börtönparancsnok Kasztor, Klaudiusz, Viktorin és Szimforián, akik Krisztushoz tértek a vízbe dobatva nyerték el a vértanúságot. Tranquillint kövekkel verték agyon és a folyóba dobták. Márk és Marcellin testvéreket, akiket elsőként börtönöztek be és kínoztak meg, fejjel lefelé keresztre feszítették. Tibort karddal fejezték le. Kasztult elevenen a földbe temették. Zoé, Nikosztrát felesége, aki néma volt, Sebestyén imádságára tudott megszólalni. Őt sok kínzás után a Tiberis folyóba dobták. Mindezek Rómában történtek 287 körül.

Szent Sturmiusz     hitvalló, † 779