Szent Áron
           

BOLDOG JUNIPER SERRA misszionárius (1713-1784)

Az Újvilág (Amerika) nagy misszionáriusa. Mallorca szigetén született. Miután belépett a Ferenc-rendbe és pappá szentelték, Mexikóba ment, ott és a szomszédos másik országban végzett igehirdeto munkát. Céljául tuzte ki a bennszülöttek (indiánok) evangelizálását, hogy „ok is legyenek megszentelve az igazságban” (Jn. 17,19). Aztán Kalifornia földjére ment. Abban az idoben kezdtek az Európából jövo vegyes jövevények letelepedni ezen a vidéken. A misszionáriusokra nehéz feladat várt. Juniper nem a világi hatalom segítségével, hanem az ige erejével igyekezett eredményt elérni. Tudatában volt az indiánok kiváló tulajdonságainak (akadtak köztük szentek, mint Tekakwita Katalin). Törekedett elomozdítani muvelodésüket is, amihez a keresztény vallás elfogadása nagyban hozzájárult. A hatalmasokat Szent Jakab szavaival intette, hogy ne nyomják el a szegényeket és a gyengéket. „Feladata teljesítésében Szent Ferenc hu fiának mutatkozott” - mondja róla a szentatya. 1749-ben, amikor rendtársaival megérkezett Kaliforniába, keresztény közösségeket (redukciókat) alapított, melyeknek misszionáriusok voltak a vezetoi s akiknek az indiánok szívesen engedelmeskedtek, különösen, ha az a misszionárius olyan volt, mint Juniper atya: nagy tudományú, szentéletu ember s az indiánok barátja. A hetvenes évek közepe táján kis csapattal behatolt Kalifornia eddig felfedezetlen, északi vidékeire. Igazi felfedezo út volt ez, tele veszéllyel, járvány, ellenséges törzsek s egyéb veszélyekkel. Ezek elol nem hátrált meg, jelmondatához huen: „Csak elore, mindig elore, sohasem hátra!” 1776-ban szept. 17-én (Szent Ferenc sebhelyeinek ünnepén) megalapította San Francisco városát, megadva ezzel Észak-Amerika ferences jellegét. Nem messze a várostól, Monterey-ben halt meg 1784. aug. 28-án. II. János Pál avatta boldoggá 1988-ban.

A szentatya beszédébol (Boldog Juniper sírjánál, a San Carlos misszióban 1987. szept.17-én):

„Isten gyakran támaszt férfiakat és noket, különösen kritikus idokben, akikre nagy jelentoségu szerepet bíz a jövo fejlodést illetoen mind a társadalom, mind az Egyház javára... Örülünk mindig amikor az ilyen személyek muködése életszentséggel párosul, melyet méltán nevezhetünk hosiesnek. Így vagyunk Serra Juniperrel, akit Isten gondviselése Kalifornia apostolául rendelt s kinek muve ennek az országnak és népének lelki örökségét képezi.”

Imádság:

Istenünk, te Boldog Junipert gondviseléseddel Kalifornia téríto apostolául rendelted és a viszontagságok elviselésére erovel övezted fel, add, hogy a hivatásunkkal járó nehézségeket mi is bátran legyozzük és felebarátaink földi és mennyei javáért tevékenykedjünk. Krisztus, a mi Urunk által.

Szent Kozma és Damján ingyenes orvosok

A szent ingyenes orvosok Rómából származó édestestvérek voltak. Keresztény szülőktől származtak, és keresztény nevelésben részesültek. Fiatal korukban kitanulták a gyógyítás tudományát. Istentől hatalmat kapva az embereknél és az állatoknál előforduló betegségeket sikeresen gyógyították, közben a keresztény hitet is terjesztették. Gyógyításukért pénzt nem fogadtak el senkitől, ezért kapták az ingyenes orvos melléknevet. Gyógyításuk közben a szegényeket is segítették tehetségük szerint, és sok pogányt térítettek meg Krisztus hitére. Irigyeik bevádolták őket a császárnál a hit terjesztése miatt. Ezért Karin császár ítélő széke elé hívta őket. Mivel bátran megvallottak hitüket és vonakodtak a bálványoknak áldozatot bemutatni, a császár meg akarta őket kínoztatni de Isten betegséget küldött rá. A két szent imádságára Isten elvette tőle a betegséget, azért mindkettőjüket szabadon engedte. Ők tovább folytatták áldásos tevékenységüket. 284—ben, egykori tanítóik, akik irigykedtek rájuk sikereik miatt az orvoslás terén, agyonkövezték őket.

Taigi Boldog Anna-Mária     özvegy, † 1837       


Szent Olivér


Szent Pambó     hitvalló, † ~385       


Szent Péter

Péter atya Konstantinápolyban született. Szülei gazdag és nemes emberek voltak, atyja patrícius lett. Péter fiatal korától szerette a tanulást, jól megtanulta a filozófiát és a többi világi tudományt is. Elérve a felnőttkort, házasságra lépett. Atyja halála után elnyerte a patrícius címet. Amikor Nikéfor lett a császár és harcolni kellett a bolgárok ellen, Péter főhadvezér lett. Először a görögök győztek, de Isten úgy rendelkezett, hogy a bolgárok legyőzték a görögöket. Fogságba ejtették többedmagával, és börtönben őrizték. Éjszaka megjelent szent János apostol, kiszabadította, és Rómába vitte őt. Innen az Olimposz hegyére ment és remete életet élt. 34 évet töltött itt el Nagy Joannik atya vezetése alatt. Visszatérve Konstantinápolyba, még 8 évig élt szigorú önmegtagadásban. Meghalt 865-ben. Az általa alapított kolostorban temették el.

Szent Potit vértanú

Szentünk Antonin császár uralkodása alatt élt. Mint fiatal pogány ismerkedett meg a kereszténységgel és titokban megkeresztelkedett. Haragvó atyja elzárta egy szobában és megtiltotta a háziaknak, hogy ételt adjanak neki. Később, atyjával való beszélgetése őt is az igaz hitre vezette. Potit bátran hirdette az embereknek a keresztény hitet. Szavaival és az eközben művelt csodáival sok pogányt térített Krisztus hitére, ezért elfogták, nyelvét kivágták, szemeit kivájták és végül lefejezés által nyerte el a vértanúságot a II. század közepén.

Szent Teobald     remete és hitvalló † 1066