1571-ben Lepantónál - egy tengeri ütközettel - megkezdődött a török hatalom hanyatlása.
V.
Szent Piusz pápa a csatát segítendő a rózsafüzért imádkozta, közben
látomása volt, mégpedig a győzelmet látta. Valóban, délben a szél
megfordult, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek.
A
pápa a győzelem tiszteletére engedélyezte az ünnepet. 1716-ban
Péterváradnál is a rózsafüzér imádkozása segített győzelemre. XIII.
Gergely pápa elrendelte az ünnepet, XI. Kelemen pápa az egész egyházra
kiterjesztette.
Ismerd meg, és imádkozd a Szentolvasót.
Vigyázz!
Imádságos lelkület nélkül nem élhetsz teljes értékű életet!
Szent Apulejusz vértanú
Szent Julianus és Keszarius vértanúk.
Szent Julianus és Keszarius vértanúk.
Klaudius
római császár uralkodása idején (41-54.), aki anyját is megölette, mert
titokban keresztény volt, Tarracinába jött egy Keszarius nevű diakónus.
Látva a pogány istenek szobrait és az áldozatokat, összetörte a
szobrokat. Ezért börtönbe vetették. Három nap múlva kezeit hátra kötve
Apolló temploma felé vonszolták a városparancsnok kocsija előtt.
Keszarius imájára a templom összedőlt, maga alá temetve a benne levőket.
Ezt látva egy Leontius nevű magas rangú főember a diakónus lábai elé
borult és hitt Krisztusban. Egy Juliánus nevű keresztény pap nyíltan
megkeresztelte és Krisztus Titkaiban részesítette. Leontius ezután
rögtön kiadta lelkét. A városparancsnok elrendelte, hogy mindkét szent
vértanút dobják a tengerbe. Isten akaratából a szent pap és diakónus
holttestét a víz partra vetette. A keresztények pedig a város mellett
tisztelettel eltemették őket.
Szent Marcellusz vértanú
Chappuis Boldog Mária Szalézia † 1875.
Szent Márk pápa és hitvalló
Szent Pacifikusz hitvalló, † 1721.
XII. PIUS pápa, III. r.(1876-1958)
Chappuis Boldog Mária Szalézia † 1875.
Szent Márk pápa és hitvalló
Szent Pacifikusz hitvalló, † 1721.
XII. PIUS pápa, III. r.(1876-1958)
Rómában
született, apja jogász volt. Fiatal pap korában Gasparri államtitkár
mellett, mint annak benso munkatársa, tett szert a diplomáciában való
jártasságra. 1917-29 között Münchenben volt pápai nuncius. A németek
barátja lett, de nem folytatott „németbarát” politikát pápa korában sem.
1930 óta bíboros- államtitkár volt, akit XI. Pius legesélyesebb
utódjának tartottak. 1939- ben rövid konklávé után meg is választották
pápának. Páratlan szellemi képességei, nagy muveltsége, nyelvtudása,
feddhetetlen élete, az Egyház ügyeiben való jártassága ajánlották ot az
Egyház vezetojéül. Minden erejével törekedett a béke megmentésére. „A
békével nem veszett még el semmi, a háborúval azonban minden elveszhet” -
hangoztatta. Karácsonyi beszédei mindig a béke ügyét szolgálták. Bátran
kiállt az üldözöttek védelmében is. Egyesek alaptalanul és
rosszindulatúan vádolták kollaborálással, gyávasággal. Rómát bátor
fellépése mentette meg a bombázásoktól s attól, hogy hadszíntérré
váljon. Jelmondata: Az igazságosság muve a béke. VI. Pál így jellemezte
elodjét: „Úgy kell emlékeznünk XII. Piusra, mint eros és szereto szívu
emberre, aki tevékeny volt az igazság és a béke ügyében, akinek gondja
volt minden emberi szerencsétlenségre, amelybol volt épp elég a háború
idején.” Jelentosebb körleveleiben a szentírás korszeru értelmezésével, a
liturgia megújításával s egyes tévtanok helyreigazításával
foglalkozott. 1943-ban szentté avatta Árpádházi Boldog Margitot. 1950.
nov. 1-én kihirdette Mária mennybevitelének dogmáját. Intézkedéseket
tett az egyházi élet korszerusítése terén, ezzel a II. Vatikáni Zsinat
útját egyengette. Elodeihez hasonlóan o is a ferences III. rend tagja
volt. Életszentsége miatt boldoggá avatási eljárása folyamatban van.
Lelki nagyságát Végrendelete bevezeto mondatai mutatják: „Könyörülj
rajtam, Istenem, a te nagy irgalmasságod szerint! Ezeket a szavakat,
melyeket fogyatékosságom tudatában megválasztásom feletti rémületemben
mondtam ki, most, amikor a hosszú pápaságom alatt oly nehéz idoben
elkövetett hanyagságaim, gyarlóságaim és hibáim legélesebben szemem
elott lebegnek, még jogosabban ismétlem meg.”
Imádság:
Istenünk,
te boldogemléku XII. Piusz pápát egész Egyházad pásztorává rendelted,
és az erényes élet és bölcs tanítás fényével övezted. Add meg nekünk,
hogy jótetteink világoskodjanak az emberek elott, szeretetünk pedig
szüntelenül elotted égjen. A mi Urunk Jézus Krisztus által.
Szent Polichronius vértanú.
Szentünk
egy földműves gyermeke volt. Atyja keresztény hitben nevelte és még a
Szentírás könyveinek olvasására, de arra is, hogy amit olvasott, azt
kövesse is. Amikor felnőtt, Konstantinápolyba költözött és ott
szőlőműveléssel foglalkozott. Részt vett később az I. egyetemes zsinaton
mint felolvasó, aztán majd áldozópap. Nagy Szent Konstantin császár
halála után, amikor Arius tanítása megerősödött és sokakat tévelygésbe
vitt, az ariánusok az istentisztelet végzése közben rátámadtak és
megölték. Ez a IV .század első felének vége felé történt.
Szent Szergiusz és Bakkhusz vértanúk.
Mindketten
Rómából származtak. Keresztények voltak, de hitüket egy darabig
titokban tartották. Maximián császár előtt ugyanis mindketten nagy
becsben állottak és rangos hivatalt viseltek. Ezért irigyeik is akadtak.
Jelentették a császárnak, hogy Szergiusz és Bakkhusz keresztény
emberek. A császár először nem hitt a feljelentőknek, de egy alkalommal
próbára akarta tenni őket. Mivel egy pogány ünnepen nem látta őket az
ünneplők között, megparancsolta, hogy erővel vezessék őket a császár
elé. Mivel keresztények voltak és ezt bátran megvallották, nem akartak
áldozatot bemutatni a pogány isteneknek. A császár átadta őket a népnek,
hogy gúnyolják ki őket. Ezután hízelgésekkel próbálta őket arra
rábírni, hogy tagadják meg Krisztust. Állhatatosságukat látva, a császár
nem akarta személyesen kínozni kedves embereit, hanem a keleti Antioch
parancsnokhoz küldte, hogy ő bírja őket hittagadásra, vagy ellenkező
esetben kínokkal gyötörje. Antioch, aki sokat köszönhetett a két
főembernek, kedvesen akarta őket hittagadásra bírni. Mivel ez nem
sikerült, megparancsolta, hogy irgalom nélkül verjék meg a két embert.
Bakkhusz a kínzások között meghalt. Holttestét kidobták a vadak és
madarak ételéül. A keresztények azonban titokban elvitték és eltemették.
Azon az éjszakán Bakkhusz álmában megjelent Szergiusznak és
megerősítette a bátor kitartásra. Másnap Szergiusz lábát éles szegekkel
kivert cipőbe tették, és arra kényszerítették, hogy így menjen Antioch
után városról városra, ahol neki hivatalos ügyei voltak. A szíriai
Rozáta városában, bár új kínzások alá vetették, bátran elviselve azokat,
zsoltárokat énekelt és imádságokat mondott. Végül, karddal fejezték le
290-303 között.