Szent Domnika vértanúnő.

Szentünk Dioklécián császár alatt szenvedett vértanuságot. A ciliciai Anazarva helység helytartójához, Liziászhoz vitték kihallgatásra. Sokféle kínzás után börtönbe vetették. Ott, hálát adva Istennek sebeiért, adta vissza lelkét Istennek 286-ban.

Szent Edvin


Majumi Szent Kozma kánonköltő.

Damaszkuszi Szent János szülei fogadták magukhoz a Jeruzsálemből szárniazó árva gyermeket: Kozmát. Istenfélő és szegényeket szerető ifjú volt. Szent János szülei gyermekükkel együtt nevelték. Egy szintén Kozma nevű szerzeteshez adták mindkettőjüket nevelésre. Kozma, minden keresztény tudományt és bölcsességet elsajátított nevelőjénél. Amikor felnőtt korba ért, Szent Száva kolostorában szerzetes lett. Mivel abban az időben üldözést kezdtek a szentképek tisztelete ellen, Kozma buzdította Szent Jánost, hogy szálljanak szembe a téves tanítással. Kozma, az Egyház istentiszteleteinek ékességére sok tropárt és kánont szerkesztett, a feltámasztott Lázár, az Úr szenvedéseinek tiszteletére és az Úr néhány ünnepére. V. János jeruzsálemi pátriárka majumi püspökké tette, nem messze Jeruzsálemtől. Lelki nyájának jó pásztora volt és hosszú kort elérve békében halt meg 787 körül.

Szent Márton toursi püspök.

Pannóniában született, Szombathelyen. Szülei pogányok voltak. Mint római katona ismerkedett meg a keresztény tanokkal. 18 éves korában keresztelkedett meg. Két év múltán otthagyta a katonaságot, Poitiersi Szent Hilárion püspök exorcistává (ördögűzővé) avatta. Visszakerült Szombathelyre. Ott megtérített anyját és rokonait. Ezután visszakerült Franciaországba. Szent élete miatt a nép és a papság arra kényszerítette, hogy vállalja el a toursi püspökséget. Mint püspök is szigor szerzetesi életet élt. …0 éves korában halt meg, 400 körül november 11-én. Franciaország védőszentjévé választotta.

Szent Maximilián (Miksa)     püspök és vértanú, † ~300.


Szent Probus, Tarach és Andronik vértanúk.

Dioklécián és Maximián császárok uralkodása alatt, Pompleopoliszban három keresztény fogtak el, és Tarzusba vitték őket Maxim prokonzulhoz, hogy ítélkezzék fölöttük. Probus trákiai származású volt, a pamfiliai Pergéből. Tarach római polgár volt és katona, a szíriai Klaudiopoliszból származott. Andronik egy nemes efezusi polgárnak volt a fia. A kihallgatás alkalmából mindnyájan kereszténynek vallották magukat, és nem voltak hajlandóak hitüket megtagadni. A prokonzul ezért mindnyájukat megkínoztatta és a börtönbe vettette. Következő kihallgatásuk Mopszvesztiában volt, és végül Anazarvában. Különféle kínzások után karddal részekre vagdalták őket és így haltak vértanúhalált 304-ben. Holttestüket gonosztevők maradványaihoz dobták, és katonákkal őriztették. Éjszaka földrengés, villámlás és mennydörgés támadt nagy esővel. A katonák elfutottak, a keresztények pedig mennyei fény útmutatása alapján találták meg a vértanúk testeit. Elvitték és tisztességesen eltemették őket olyan helyre, ahol az istentelenek nem tudtak ráakadni.

SZENT SZERAFIN kapucinus (1540-1604)

Montegranaro-i Szerafinnak (Szeráf) is nevezik, szülofaluja után (Loretohoz közel). Apja komuves. Anyja vallásos nevelésben részesítette. 16 éves korában egyszer bátyjával komuves munkát végzett egy szomszédos faluban. A házigazda lánya, Ludovika a szentek életébol olvasott fel ebédido alatt. Ebéd után a fiú megkérdezte Ludovikát: „Mit tegyünk, hogy elkerüljük az ítéleten a megszégyenülést? Nem jobb lenne legjobb elmenni remetének?” „Miért akarsz remete lenni? - mondta a lány. Vannak a közelben kapucinusok. Ott imádkozhatsz és vezekelhetsz.” Félix (ez volt a keresztneve) még többet is megtudott a lánytól a kapucinusokról. El is határozta, hogy közéjük megy. Hamarosan fel is vették. Legnagyobb keresztje az volt, hogy a munkák végzésében lassú és ügyetlen volt. Emiatt házfonöke sokat korholta, büntette. Egyszer már ereje is elhagyta, elcsüggedt. Az Oltáriszentség elé borulva kérte az Úr Jézus segítségét. Az Úrtó1 ezt a feleletet hallotta: „Miért zúgolódsz a szenvedés miatt? Jól tudom, mi ér téged, semmi sem történik akaratom ellenére. Ha kedvemet akarod keresni és szolgálni akarsz nekem, tagadd meg magad. Gyakorold a türelmet és járd a kereszt útját. Minden elottem kedves léleknek az útját erre az útra irányítom. Ez a királyi út, ezen az úton a kegyelem kísér.” E szavak után újult erovel viselte a megpróbáltatásokat: így hamarosan nagy tökéletességre jutott. Az éjszaka legnagyobb részét imában töltötte. A kertben külön helyen termelt növényeket a szegények számára. S az o földje sokkal bovebben termett, mint a kert többi része. Sok beteg gyógyulását is kiimádkozta. Szerafint kereszttel és szentolvasóval ábrázolják, mert különös módon tisztelte a szenvedo Jézust és a Szuzanyát. A madarakkal, más állatokkal oly bizalmas viszonyban volt, mint szeráfi atyja. Utolsó éveiben már csodatevo szentként tisztelték mindenütt. Egyik kolostorból a másikba helyezték, mert a hozzá tóduló emberek felborították a kolostor rendjét. Utolsó helye Ascoli* volt, itt halt meg szent halállal. XIII. Kelemen pápa 1767-ben avatta szentté.

A pápa szenttéavatási bullája írja:

„Minden aranynál, ezüstnél, országnál és királyi széknél értékesebb az a bölcsesség, amely a mulandó dolgok megvetésére tanít... Közli ez magát a legkülönbözobb tehetséguekkel, és gazdagon szórja mennyei kincseit mindenkire. Idonként mégis boségesebben árad ki a tudatlanokra, hogy a világ tudományától felfuvalkodott bölcseket megszégyenítse.”

Imádság:

Istenünk, te Szent Szerafint Szentlelked sok ajándékával elhalmozva Krisztus gazdagságának csodálatos tanújaként adtad nekünk. Add, hogy közbenjárására növekedjünk a te ismeretedben és az evangélium igazságaihoz huen éljünk. A mi Urunk...

Szent Vilfrid     püspök és hitvalló, † 709.