Ezen a napon az összes szentet közösen ünnepeljük, vagyis mindazokat, akik nevét csak Isten ismeri.
Keleten
már 380 körül megtartották ezt az ünnepet, pünkösd után az első
vasárnap. Nyugaton a 7. században kezdett terjedni. 609-ben IV. Bonifác
pápa megkapta Phokasz bizánci császártól a római Pantheont, azt
felszentelte Mária és az Összes Vértanú tiszteletére. Kezdetben a
templomszentelés emléknapját ülték meg, de Jámbor Lajos idejében, III.
Gergely pápa (731-741) már minden szent emléknapjává tette. IX. Gergely
pápa (827-844) november 1-jére tette az ünnepet.
Ne feledd!
Mindenkinek örök élete van, imádkozz szent elődeink segítségéért!
Szent Didák hitvalló, † 1463.
Szent Hermenegild vértanú
Szent Hermenegild vértanú
Leovigild
gót király fia volt. Az ariánus hitről Leánder püspök a katolikus hitre
térítette. Az ariánus király igyekezett fiát visszavinni az ariánus
vallásra, de sikertelenül. Ezért megfosztotta az utódlási jogától,
birtokától és minden vagyonától, majd börtönbe záratta. Á szent ifjú
megvetette a földi uralkodást, hogy a mennyek országát nyerje el. A
börtönben az állhatatosság kegyelméért imádkozott. Elérkezett a húsvét
nagy ünnepe. Az atya ariánus püspököt küldött a börtönbe, hogy fia tőle
vegye magához a Szentáldozást. Hermenegild ezt visszautasította, mert
már megelőzte Őt ezzel egy igazhitű áldozópap. Atyja ezért
megkínoztatta, és 586-ban karddal lefejeztette.
Szent János és Jakab felszentelt vértanúk
János
püspök volt, Jakab pedig áldozópap Szápor perzsa király idejében a IV.
században. Sok pogányt térítettek keresztény vallásra, ezért sok kínzás
után kard által nyerték el a vértanúságot.
Szent Keszariosz és Dásziosz vértanúk
Mindkettőjüket
keresztény hitük miatt Damaszkuszban fogták el a mohamedánok. Mivel nem
tudták őket hittagadásra bírni, karddal lefejezték. Velük szenvedtek
vértanúságot Szabbász Szavinián, Agrippa, Adrián és Tamás vértanuk is a
VII. században.
Szent Kiriéna és Juliánia vértanúnők
A
két szent vértanunő Makszimián császár uralkodása alatt szenvedett.
Kiriéna Tarzusból származott, Juliánia pedig Rosszon városából.
Keresztény hitük megvallása miatt Markián parancsnok megkötöztette és
hittagadásra kényszerítette őket. Állhatatosságukért Kiriénát kopaszra
nyíratta majd Juliániával Rosszon városába vitette és tűzzel megégette
őket. Ez 3o5-l1 között történt.
Ázsiai Szent Kozma és Damján
Ázsiából
származó édestestvérek voltak. Görög atyjuk pogány volt, anyjuk:
Teodotia keresztény vallású volt. Férje halála után továbbra is
istenfélő példaképe volt a keresztény özvegyeknek. Gyermekeit is a
keresztény hitben és jámborságban nevelte. A két gyermek így, igyekezett
teljesíteni Isten törvényét. Növekedve, mint két fényes világító
ragyogtak a jótettek által. Hogy minél több hasznot hajtsanak az
embereknek, kitanulták az akkori orvosi mesterséget. Megismerték a
füvek, növények gyógyító erejét, és nevezetes orvosokká váltak.
Eredményesen gyógyították a betegeket. Nem fogadtak el tőlük semmi
viszonzást. Hivatásukat nem a meggazdagodás vezérelte, nem arannyal,
ezüsttel akartak meggazdagodni, hanem mindent Istenért tettek. Nemcsak
az embereken segítettek gyógyító tudományukkal, hanem az állatokon is
kipróbálták azt. Isten segítségével ezeknél is sikert értek el. Ebben a
gyógyító hivatásban töltve el életüket, mindketten békésen haltak meg.
Először szent Kozma halt meg. Ezután szent Damjánnak Is elérkezett élete
vége. Egymás mellé temették a két szent testvért a mezopotámiai
Feremánban.
AREZZOI BOLDOG RAJNÉR (kb. 1230-1304)
Arezzoban
a nemes Mariani családból származott. Ifjúkorában nagy hatással volt rá
Szent Ferenc és elso társainak példája, ezért jelentkezett a rendbe.
Habár a klerikusok közé könnyen felvették volna, o alázatból laikus
testvér maradt. Példaképül a szent életre az Üdvözíto Jézust
választotta. Kereste Szent Ferenc elso társai közül a még éloket, velük
szoros kapcsolatba került, különösen Masseo testvérrel. Nagynevu
honfitársának, Arezzoi Benedek atyának pedig kíséroje és munkatársa lett
szíriai, palesztinai apostoli útjain. Benedek atya 1221-ig az anconai
tartománynak volt provinciálisa, utána pedig a szentföldi tartomány
élére került hosszú ideig. Rajnér testvér az 1250-es években
csatlakozhatott hozzá. Ilyen példaképek láttán o is kiváló szerzetes
lett, különösen kitunt alázatával, engedelmességével, a szegénység és
türelem gyakorlásával. Éjszakákat virrasztott át könyörögve az emberek
üdvösségéért. Isten megáldotta a betegek gyógyításának karizmájával és
hatalmat adott neki a gonosz lélek fölött. Hogy a Szuzanyát igen
tisztelte, annak bizonysága, hogy nagy ügybuzgósággal járt utána a
porciunkulai búcsú eredetének: följegyezte, amit Masseo testvér errol
mondott, aki ott volt 1216-ban Szent Ferenccel Perugiában III. Honoriusz
pápánál, aki a búcsút engedélyezte. 1304. nov. 1-én hunyt el az Arezzo
melletti Borgo San Sepolcro rendházban. A breviárium arról ad hírt, hogy
halálakor a kolostor templomának harangjai maguktól megszólaltak, mire
sok nép özönlött oda, Rajnért szentként tisztelve, kinek sírjánál csodák
történtek. 59 csodás eseményrol hivatalos írást is készítettek, egy
másolatot a testvér koporsója mellett helyezték el a templomban.
Tisztelete századokon keresztül élo volt, azért VII. Piusz ezt a
tiszteletet megerosítette.
„Aki engem követ, nem jár sötétségben -
mondja az Úr, Krisztus szava ez: arra int, hogy az o életét és erkölcsét
kövessük, ha igazán világosságban akarunk járni. Legyen azért
legkedvesebb foglalkozásunk a Jézus Krisztus életérol való elmélkedés.”
(Kempis: Krisztus követése 1,1.)
Imádság:
Istenünk,
te Boldog Rajnért a betegek gyógyításának, a gonosz lelkek kiuzésének
hatalmával és különféle erényekkel ruháztad fel. Közbenjárására
gyarapítsd bennünk üdvözíto kegyelmedet. A mi Urunk Jézus Krisztus
által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése