2023. november 1., szerda

MINDENSZENTEK ÜNNEPE    főünnep       

Ezen a napon az összes szentet közösen ünnepeljük, vagyis mindazokat, akik nevét csak Isten ismeri.

Keleten már 380 körül megtartották ezt az ünnepet, pünkösd után az első vasárnap. Nyugaton a 7. században kezdett terjedni. 609-ben IV. Bonifác pápa megkapta Phokasz bizánci császártól a római Pantheont, azt felszentelte Mária és az Összes Vértanú tiszteletére. Kezdetben a templomszentelés emléknapját ülték meg, de Jámbor Lajos idejében, III. Gergely pápa (731-741) már minden szent emléknapjává tette. IX. Gergely pápa (827-844) november 1-jére tette az ünnepet.

Ne feledd!
    Mindenkinek örök élete van, imádkozz szent elődeink segítségéért!




Szent Didák     hitvalló, † 1463.       


Szent Hermenegild vértanú

Leovigild gót király fia volt. Az ariánus hitről Leánder püspök a katolikus hitre térítette. Az ariánus király igyekezett fiát visszavinni az ariánus vallásra, de sikertelenül. Ezért megfosztotta az utódlási jogától, birtokától és minden vagyonától, majd börtönbe záratta. Á szent ifjú megvetette a földi uralkodást, hogy a mennyek országát nyerje el. A börtönben az állhatatosság kegyelméért imádkozott. Elérkezett a húsvét nagy ünnepe. Az atya ariánus püspököt küldött a börtönbe, hogy fia tőle vegye magához a Szentáldozást. Hermenegild ezt visszautasította, mert már megelőzte Őt ezzel egy igazhitű áldozópap. Atyja ezért megkínoztatta, és 586-ban karddal lefejeztette.


Szent János és Jakab felszentelt vértanúk

János püspök volt, Jakab pedig áldozópap Szápor perzsa király idejében a IV. században. Sok pogányt térítettek keresztény vallásra, ezért sok kínzás után kard által nyerték el a vértanúságot.


Szent Keszariosz és Dásziosz vértanúk

Mindkettőjüket keresztény hitük miatt Damaszkuszban fogták el a mohamedánok. Mivel nem tudták őket hittagadásra bírni, karddal lefejezték. Velük szenvedtek vértanúságot Szabbász Szavinián, Agrippa, Adrián és Tamás vértanuk is a VII. században.


Szent Kiriéna és Juliánia vértanúnők

A két szent vértanunő Makszimián császár uralkodása alatt szenvedett. Kiriéna Tarzusból származott, Juliánia pedig Rosszon városából. Keresztény hitük megvallása miatt Markián parancsnok megkötöztette és hittagadásra kényszerítette őket. Állhatatosságukért Kiriénát kopaszra nyíratta majd Juliániával Rosszon városába vitette és tűzzel megégette őket. Ez 3o5-l1 között történt.


Ázsiai Szent Kozma és Damján

Ázsiából származó édestestvérek voltak. Görög atyjuk pogány volt, anyjuk: Teodotia keresztény vallású volt. Férje halála után továbbra is istenfélő példaképe volt a keresztény özvegyeknek. Gyermekeit is a keresztény hitben és jámborságban nevelte. A két gyermek így, igyekezett teljesíteni Isten törvényét. Növekedve, mint két fényes világító ragyogtak a jótettek által. Hogy minél több hasznot hajtsanak az embereknek, kitanulták az akkori orvosi mesterséget. Megismerték a füvek, növények gyógyító erejét, és nevezetes orvosokká váltak. Eredményesen gyógyították a betegeket. Nem fogadtak el tőlük semmi viszonzást. Hivatásukat nem a meggazdagodás vezérelte, nem arannyal, ezüsttel akartak meggazdagodni, hanem mindent Istenért tettek. Nemcsak az embereken segítettek gyógyító tudományukkal, hanem az állatokon is kipróbálták azt. Isten segítségével ezeknél is sikert értek el. Ebben a gyógyító hivatásban töltve el életüket, mindketten békésen haltak meg. Először szent Kozma halt meg. Ezután szent Damjánnak Is elérkezett élete vége. Egymás mellé temették a két szent testvért a mezopotámiai Feremánban.


AREZZOI BOLDOG RAJNÉR (kb. 1230-1304)
Arezzoban a nemes Mariani családból származott. Ifjúkorában nagy hatással volt rá Szent Ferenc és elso társainak példája, ezért jelentkezett a rendbe. Habár a klerikusok közé könnyen felvették volna, o alázatból laikus testvér maradt. Példaképül a szent életre az Üdvözíto Jézust választotta. Kereste Szent Ferenc elso társai közül a még éloket, velük szoros kapcsolatba került, különösen Masseo testvérrel. Nagynevu honfitársának, Arezzoi Benedek atyának pedig kíséroje és munkatársa lett szíriai, palesztinai apostoli útjain. Benedek atya 1221-ig az anconai tartománynak volt provinciálisa, utána pedig a szentföldi tartomány élére került hosszú ideig. Rajnér testvér az 1250-es években csatlakozhatott hozzá. Ilyen példaképek láttán o is kiváló szerzetes lett, különösen kitunt alázatával, engedelmességével, a szegénység és türelem gyakorlásával. Éjszakákat virrasztott át könyörögve az emberek üdvösségéért. Isten megáldotta a betegek gyógyításának karizmájával és hatalmat adott neki a gonosz lélek fölött. Hogy a Szuzanyát igen tisztelte, annak bizonysága, hogy nagy ügybuzgósággal járt utána a porciunkulai búcsú eredetének: följegyezte, amit Masseo testvér errol mondott, aki ott volt 1216-ban Szent Ferenccel Perugiában III. Honoriusz pápánál, aki a búcsút engedélyezte. 1304. nov. 1-én hunyt el az Arezzo melletti Borgo San Sepolcro rendházban. A breviárium arról ad hírt, hogy halálakor a kolostor templomának harangjai maguktól megszólaltak, mire sok nép özönlött oda, Rajnért szentként tisztelve, kinek sírjánál csodák történtek. 59 csodás eseményrol hivatalos írást is készítettek, egy másolatot a testvér koporsója mellett helyezték el a templomban. Tisztelete századokon keresztül élo volt, azért VII. Piusz ezt a tiszteletet megerosítette.
„Aki engem követ, nem jár sötétségben - mondja az Úr, Krisztus szava ez: arra int, hogy az o életét és erkölcsét kövessük, ha igazán világosságban akarunk járni. Legyen azért legkedvesebb foglalkozásunk a Jézus Krisztus életérol való elmélkedés.” (Kempis: Krisztus követése 1,1.)

Imádság:
Istenünk, te Boldog Rajnért a betegek gyógyításának, a gonosz lelkek kiuzésének hatalmával és különféle erényekkel ruháztad fel. Közbenjárására gyarapítsd bennünk üdvözíto kegyelmedet. A mi Urunk Jézus Krisztus által.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése