Az élet győztesei: Szőke János utolsó interjújában a szenttéavatásokról beszélt

Minden katolikusból lehet szent, aki hősies fokon gyakorolja a hit, remény, szeretet hármasát és a sarkalatos erényeket, valamint ezt szavahihető tanúk igazolják. A tudás, sikeres tevékenység nem szükséges a szent élethez, voltak igen egyszerű boldogok és szentek is – mondta Szőke János szalézi atya (aki számos magyar boldoggá- vagy szenttéavatási ügyének volt a posztulátora) utolsó interjújában, amit a Szív jezsuita lap decemberi számának adott.

Szőke János január 6-án hunyt el. Ő vitte Mindszenty József bíboros, hercegprímás, Scheffler János szatmárnémeti püspök, Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök, Romzsa Tódor görög katolikus ungvári püspök, Salkaházi Sára szociális testvér, Boldog Meszlényi Zoltán Lajos, Márton Áron erdélyi püspök, Bálint Sándor néprajztudós, Marton Boldizsár karmelita szerzetes, Sándor István szalézi szerzetes, Györgypál Albert nagyváradi lelkész, Orosz Péter és Chira Sándor kárpátaljai görög katolikus püspök ügyét is.

Mint a Szívnek Az élet győztesei címmel közölt interjúban elmondta: „előfordul, hogy családok próbálnak háziszentet avattatni maguknak, például a szovjetek általi meghurcoltatásra hivatkozva. Viszont ha nincs ott az, hogy az illető Krisztusért vállalta a szenvedést, akkor nem lehet boldoggá avatni. Vértanúság esetén bizonyítani kell, hogy a kivégzők Isten és az egyház iránti gyűlöletből végeztek valakivel.”

Szavai szerint a boldoggáavatási per kezdeményezőjének anyagilag is az ügy mellé kell állnia. Maga az avatás nem kerül pénzbe, de az előkészítése igen. Állni kell ugyanis a kutatás és a szenttéavatási kötetek kiadásának költségeit is – ez időnként több ezer oldalra is rúghat, aminek ráadásul a lefordíttatása sem kis összeg. Gyakorlatilag periratot kell készíteni. Egy vértanú boldoggáavattatása sokkal egyszerűbb, mint egy hitvallóé: utóbbi folyamatos, bizonyítandó kitartását a vértanúság önmagában igazolja, így vértanúknál csodát sem követelnek meg. Egy eljárás általában 10-15 évet vesz igénybe. A Mindszenty-ügy elmondása szerint a célegyenesben van, most kell elkészülnie a periratnak, mert már minden megvan. „Tisztán látszik, hogy a bíboros szent életet élt” – fogalmazott Szőke atya.  

A sok magyar üggyel kapcsolatban megjegyezte: „a szomszédos országok is irigykednek ránk, és kérdezgetik, hogy hogy csináljuk. Hát, úgy, hogy egy boldoggáavatási ügyet nem lehet két hét alatt összerakni. Római ismerőseim azt mondják, nagyon jó az az arány, hogy tíz általam vitt ügyből már öt lezárult. Tudatosan vállaltam ezeknek az ügyeknek a vitelét, mert Salkaházi Sára szociális nővér kivételével mind a kommunizmus áldozatai voltak.”

Magyar Kurír

Huszonhárom spanyol vértanút avattak boldoggá

December 17-én a Madrid szívében lévő Santa María la Real de la Almudena-székesegyházban ünnepi szentmise keretében boldoggá avattak 23 spanyol vértanút, akiket a polgárháborúban (1936–1939) a milicisták a hit elleni gyűlöletből öltek meg.

A szertartást Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási ügyek Kongregációjának prefektusa vezette, aki egyben XVI. Benedek pápát képviselte.

A klérus- és vallásgyűlölet 23 áldozata: Francisco Esteban Lacal és 21 társa a Szeplőtelen Szűzanya Oblátus Misszionáriusai Kongregációjából, valamint egy családapa, Cándido Castán San José. A szentmisén részt vett a kongregáció általános elöljárója és számos rendtársa, Antonio María Rouco Varela bíboros, madridi érsek, továbbá külföldről – többek között Paraguayból és az Egyesült Államokból – érkezett püspökök.

Éppen ebben az évben van a kongregáció alapítója halálának 150. évfordulója. Charles-Joseph-Eugène de Mazenod (1782-1861) alapítót II. János Pál 1995-ben avatta szentté – írja a Zenit.

Magyar Kurír

Boldoggá avatták a magyar Bernadeta nővért

Szarajevóban Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa a boldogok közé iktatta az öt drinai vértanú szerzetesnőt, az Isteni Szeretet Leányai Kongregációjának tagjait, közöttük Bernadeta Banja magyar nővért. A szertartáson koncelebrált Udvardy György pécsi megyéspüspök is.

Öt szerzetesnő boldoggáavatása történt meg szeptember 24-én, akik 1941. december 15-én haltak vértanúhalált: Jula Ivanisević horvát házfőnöknő, született 1893-ban; Berchmana Leidenix nővér, született 1865-ben, osztrák származású; Krizina Bojanc nővér, született 1885-ben, szlovén származású; Antonija Fabjan nővér, született 1907-ben, szlovén származású; és Bernadeta Banja nővér, született 1912-ben, magyar származású.

Kovács Piroska Mária nővér, az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció magyarországi tartományfőnöknője még az ünnepélyes avatás előtti napokban beszélt a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásában Bernadeta nővér életéről.

Banja Terez 1912. június 17-én született mélyen hívő, katolikus családban, szülei tizenkettedik gyermekeként. Szülei harmadrendi ferencesek voltak, gyakran gyűltek össze náluk közös imára a környéken lakók. Az állatok legeltetése közben szívesen imádkozta a rózsafüzért. Csöndes, szégyenlős kislány volt. Nem szeretett társaságba menni.

Már gyerekkorában vágyott a szerzetesi életre, azt mondta, hogy ha nem engedik el, megszökik. Édesapja azt válaszolta: „elengedlek, ha megnősz”. 1929-ben, 17 évesen édesapja elkísérte az Isteni Szeretet Leányai zárdájába. Ez év decemberében Szarajevóba helyezték, ami akkor idegen föld volt a számára, itt kezdte meg a noviciátust közvetlenül előkészítő jelöltidőt. 1930. augusztus 5-én öltötte magára az isteni Szeretet Leányai ruháját, kezdte meg a noviciátust. Mindenütt kitűnt szorgalmával, munkabírásával, és azzal, hogy válogatás nélkül minden munkát lelkiismeretesen végzett el.

A zsolozsma imádkozása akkor még latin nyelven történt, ez elég nehéz volt neki. Azt írják róla, „inkább szívvel imádkozott, mint ésszel.” Egyik nővértársa így emlékezik rá: „Bernadetten látszott, hogy örömmel vállalja a szerzetesi életet, ezt az életformát, az áldozatot és szilenciumot. Csendes volt és kiegyensúlyozott. Arcán mindig ott volt a mosoly.”

1938 végén, Bernadett édesapja súlyosan megbetegedett. Utolsó kívánsága az volt, hogy láthassa szerzetesnő lányát. Megkérdezte tőle: „Te boldog vagy?” Bernadett válasza: „Boldog vagyok, édesapám! Hát nem látod, hogy végtelenül boldog vagyok!”

1941 áprilisában fejvesztve menekült a jugoszláv kormány a lebombázott Belgrádból. A kis Bernadett nővér nem zavartatta magát, amikor öt napig kellett etetnie a halálra rémült minisztereket, feleségeiket és gyerekeiket. Amikor kitört a II. világháború, Pale visszhangzott a lövöldözésektől. Két ilyen éjszaka után és tíz nappal a nővérek elfogatása előtt Bernadett nővér összetett kezekkel kérte Apolónia nővért, hogy helyettesítse és maradjon Paléban. Nagyon félt és szeretett volna Szarajevóba menekülni.

1941. december 11-én szerb félkatonai alakulatok mind az öt szerzetesnőt elfogták és Goražde irányába hurcolták. Kirabolták és felgyújtották Paléban a Mária Otthont. Ekkor kezdődött a nővérek négy napos keresztútja: hidegben és hóban, megfelelő ruházat nélkül Sjetlináig hurcolták a kihallgatásoktól meggyötört szerzetesnőket. Társaitól elválasztva itt vették őrizetbe az út fáradalmaitól legyengült 76 éves Berchmana nővért.

A többi négy nővért tovább vitték Goraždéba, és december 15-én, egy kaszárnya második emeleti helyiségében zár alatt tartották őket. Még aznap éjjel rájuk törtek. A nővérekre vetették magukat, akik, hogy emberi méltóságukat és tisztasági fogadalmukat megőrizzék, minden erővel védekeztek. Hogy támadóik kezéből megszabaduljanak, a második emeleti ablakból a mélybe vetették magukat. Támadóik döbbenten utánuk eredtek és az erősen sebesült, de még élő nővéreket késszúrásokkal halálra döfték, holttestüket a közeli Drina folyó partján hagyták.

A bátor szerzetesnők mártírhaláláról szóló hír nagyon gyorsan elterjedt. A boldoggáavatáshoz szükséges egyházmegyei eljárást 1999-ben Szarajevóban megindították és három év múltán eredményesen lezárták. A teljes dokumentációt ezután Rómába, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjába vitték. 2011. január 14-én írta alá XVI. Benedek pápa a boldoggáavatási dekrétumot.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

A reménytelen helyzetek szentjeként ismert Casciai Szent Ritának állít emléket ez a megindító film. A kalandos történetben egyszerre jelenik meg a szenvedélyes szerelem, az értelmetlen tragédiák sora, valamint az őszinte megbocsájtás és a rendíthetetlen hit ereje. A XIV. századi Itáliában, Umbriában játszódó történetben Rita, a gyönyörű lány férjhez megy egy lovaghoz és ezzel lovagi családok háborújának kellős közepében találja magát. Rita fegyvere a hit, az imádság és a feltétel nélküli szeretet, melyekkel mindenkit megváltoztat maga körül. Alázatos és szelíd lényének mindent átalakító erejét mutatja be ez az izgalmasan megjelenített történet.

Vianney Szent János, a szent Ars-i plébános titokzatos lélekbe látásáról, látomásairól és jövendöléseiról: hiteles tanúk beszámolója.
Rövid életrajza: http://www.katolikus.hu/szentek/0804.html

Fr. Csilik János: BOGDÁNFFY SZILÁRD PÜSPÖK ÉS VÉRTANÚ

A titokban szentelt nagyváradi püspök, Bogdánffy Szilárd vértanúságáról.

ISTEN SZOLGÁJA Dr. BOGDÁNFFY SZILÁRD PÜSPÖK  ÉS VÉRTANÚ (1911-1953)

Mikor és hol lesz Szilárd Püspök és Vértanú boldoggá avatása?  Erre a rendkívüli ünnepségre a nagyváradi Római Katolikus Bazilikában kerül sor 2010 október 30-án. 2010 március 27-én XVI. Benedek pápa jóváhagyta a titokban szentelt nagyváradi püspök, Bogdánffy Szilárd vértanúságát elismerő dokumentumot. 2010 május 4-6. között Böcskei László, nagyváradi megyéspüspök, Rómában megköszönte személyesen XVI. Benedek pápának a boldoggá avatás jóváhagyását. A Szentatya kihangsúlyozta, hogy Bogdánffy püspök személyében kiváló példaképet és közbenjárót kapott nemcsak a nagyváradi egyházmegye, hanem az egész világegyház. A boldoggá avatásra, Nagyváradra jön Angelo Amato érsek, a Szentté Avatási Kongregáció prefektusa, aki majd a pápai dekrétum felolvasására és bemutatására kap megbízást. A boldoggá avatáskor a szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros – érsek lesz a nagyváradi főpásztor felkérése által.

Isten Szolgája Dr. Bogdánffy Szilárd 1911 február 21-én született a Torontál vármegyei Crna Bara – Feketetó nagyközségben (Jugoszlávia). A temesvári Piarista Főgimnáziumban érettségizett, utána a nagyváradi Papnevelő Intézetbe jelentkezett. Mayer Antal apostoli kormányzó a budapesti Pázmány Péter Katolikus Tudomány Egyetemre küldte. 1934 június 29-én szentelte pappá Fiedler István Szatmár – Nagyvárad-i Püspök az újonnan épített és azon a napon megáldott Váradőssi Lisieux-i Szent Teréz templomban. Teológiai és gimnáziumi tanárként Nagyvárad magyar és román tannyelvű iskoláiban egyaránt tisztelt, szeretett és nagyrabecsült nevelő volt. 1947-ben Isten Szolgája Dr. Scheffler János, szatmári püspök, nagyváradi apostoli kormányzó áthelyezte Szatmárra, hogy az Egyház kormányzásban segítségére legyen. 1949 február 14-én Bukarestben, titokban szentelte püspökké Gerard Patrik O’Hara nuncius. Ugyan ezen év április 5-én letartóztatták és az ország különböző börtöneiben raboskodott. 1953 október 2-án a nagyenyedi börtönben vértanúhalált halt. 1993 október 2-án kezdődött el a boldoggá avatási eljárás egyházmegyei szinten Tempfli József püspök úr kérésére. 1192 február 2-án volt utoljára szenttéavatás Nagyváradon, amikor Egyházmegyénk alapító Védőszentjét Szent László királyt avatták szentté. Ennyi évszázad után ismét részünk lesz egy ilyen magasztos történelmi és szent eseményben.

Dr. Bogdánffy Szilárd Püspök az Egyházhoz való hűség vértanúja. Nem volt hajlandó egy olyan egyházi közösség élére állni, amilyet a kommunista vezetők akartak Romániában létrehozni, és amely nem ismerte el a Római Pápát a Katolikus Egyház fejének. Inkább a vértanúság útját választotta.

Miért avatja boldoggá az Egyház Szilárd Püspköt és Vértanút?

·         Pappá szentelése után, az első ünnepélyes szentmiséjét Temesváron mutatta be 1934 július 1-én. Mottója a Szűzanya Magnifikátjának első mondata volt, amelynek szellemében élt: „Magasztalja az én lelkem az Urat!” (Lk.1,46)

·          Az első misés emlékképén Assisi Szent Ferenc a keresztről hozzá lehajló Krisztust átöleli. A kép hátoldalára ezt írta: „Szeretet kereszt nélkül lehetetlen! Kereszt szeretet nélkül elviselhetetlen!”

·         Egykori növendékei így nyilatkoztak róla: „nem tett külömbséget a különböző vallásúak között! Mindenkit egyformán szeretett, segített! Soha senkit nem bántott meg a legkisebb mértékben sem, a szegényeket különösképpen szerette, segítette! Számunkra példakép volt. Naiv, gyermeki lelkülettel rendelkezett. Bízott az emberekben, akkor is, ha ezzel visszaéltek! Mi is szerettük őt kivétel nélkül. Nagy szavak nélkül, ő valóban szent volt!”

·         1949 április 5-én történt letartóztatása után szinte mindene elveszett, csupán a doktori értekezésének egy gépelt másolata, egy monogrammos ezüst zsebórája és egy fehér színű miseruhája maradt meg. Mégis a legfontosabb, ami mindannyiunkra maradt a világ végéig világító élete!

·         A nuncius, aki püspökké szentelte azt mondta neki: „téged, Szilárd testvérem a vértanúságra szentellek.” Ő, ezt Jézusi lelkülettel, bátran vállalta.

·         Imája volt: „Istenem beleteszem a Te Szent Kezedbe az én miértekkel küzdő rövíd életemet! Te, jó vagy! Te tudod mit, miért engedsz meg! Uram, legyen meg a Te, Szent Akaratod!”

·         Rabtársai a következőket mondták róla: Szilárd rendkívül figyelmes, udvarias, alázatos ember volt! Mindenkibe erőt öntött, bátorított és imádkozott velük. Nyelvórákat és történelmi leckéket adott nekünk. Mindig bizakodó, jókedvű volt. Mindig tudott örömet szerezni nekünk. Egyik püspök társának azt mondta bizalmasan: „Egész éjjel ütöttek! A talpamon eltörtek egy seprűnyelet. Teljesen összetörtek!” Úgy kínozták, hogy csigára húzták és közben kérdezgették: akarja-e még a kapcsolatot a római Pápával? Ő minden kínzás ellenére is hűséges maradt a meggyőződéséhez, a Pápához!

·         Szent József kilencede előtt ezt imádkozta: „Úristen, aki Szent Péter bilincseit csodálatosan megoldottad és őt sértetlenűl kivezetted börtönéből, vezess ki minket is ebből a nagy és nehéz börtönből.”

Amikor a gonoszok diadalt ültek halála felett, nem tudták, hogy ő már Isten örök szeretetében és békéjében van! Gondolkozzunk el azon, a kínzó gonosz emberek és a megkínzott vértanúi lelkek már Isten ítélőszéke elé kerültek. Vajon, halálunk után kinek a helyében szeretnénk lenni? Isten végtelen Irgalmát kérjük azon alvilági emberek részére, akik engedték, hogy földi életükben birtokba vegye és használja őket a Gonosz Lélek!!!

Mi engesztelők, jövőnk Isten Akarata szerinti alakulásáért, minden nap kérjük Isten Szolgája, Bogdánffy Szilárd Püspök és Vértanú égi közbenjárását! 

Hatvan emlékezik a hatvanegy éve történtekre

Az 1944 és 1954 között mártíromságot szenvedett hét magyar ferences szerzetes boldoggá avatásáért áprilisban imasorozat indult, melynek egyes állomásai a vértanúk életéhez kötődő települések. Gyékényes és Gyöngyös után a harmadik állomás június 19-én az új-hatvani templom lesz, ahol a kilenc órai szentmise keretében emlékeznek meg Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael egykori itteni házfőnökökről, akik mindketten vértanúk lettek.

A hatvani eseményt azért tartják e napon – tájékoztatta a Ferences Sajtóközpontot Szekeres Mihály plébános –, mert hatvanegy éve június 19-én fojtotta vérbe az ÁVÓ a szerzetesek elhurcolását megakadályozni szándékozó spontán tömegmegmozdulást, és százakat internáltak a Hortobágyra; a ferences szerzeteseket pedig, miután agyba-főbe verték, az Andrássy út 60-ba szállították. Kriszten Rafaelt életfogytiglanra ítélték, aki egy évvel később a börtönben halt meg. Lukács Perbált, akit 1946-ban tartóztattak le, szovjet lágerben halt meg 1948-ban. Hatvan számon tartja szeretett és hős lelkipásztorait. Mindkettejüknek emléktáblája van a templomban, az elmúlt évben pedig a templom előtti tér felvette a Szent Ferenc nevet.

Az imakilenced következő állomása a budai ferences templom lesz szeptember 15-én. Szeptember 18-án Nagyatádon tartanak megemlékezést, ahol Hajnal Zénó ferences gvárdián sokakat bújtatott az ostrom alatt. Többek között a később a ferences rendbe lépő, majd esztergomi érseki rangra emelkedő Paskai Lászlót és testvérét is, akik leventék voltak, s az SS-be sorozás elől menekültek. A ferences házfőnöknél húzták meg magukat a legnehezebb napokban. Ő gyékényesen lett vértanú.

A hatodik és hetedik állomás főszereplői Körösztös Krizosztom és Kovács Kristóf újvidéki vértanúk. November 4-én 18 órakor az újvidéki ferences templomban, november 27-én 13 órakor pedig a budapesti Szent István-bazilikában mondanak szentmisét a boldoggáavatásukért.

Az kilenced nyolcadik állomása december 10-én 14 órakor a sopronkőhidai börtön, ugyanis 1946-ban itt és e napon végezték ki a Gyöngyösön letartóztatott Kiss Szalézt.

A ferences vértanúk boldoggáavatásáért meghirdetett sorozat utolsó állomása a pasaréti ferences templom lesz, ahol letartóztatása előtt házfőnök volt Károlyi Bernát, a híres kínai misszionárius, aki az ostrom idején és a háború utáni időszakban kecskeméti házfőnökként az üldözöttek és a menekülők őrangyala volt. Az esemény időpontját akkor határozzák meg, amikor a boldoggáavatási per egyházmegyei szintű megindításához megérkezik a szentszéki engedély.

A boldoggá avatás hivatalosan jóváhagyott imádsága: Erős és Igaz Istenünk! Te Bernát szolgád és társai életében csodálatosan kibontakoztattad a kereszt misztériumát, amikor áldozatvállalásuk által a diktatúrák sötétségében is felragyogtattad a hit világosságát. Kérünk, dicsőítsd meg szolgáidat szent egyházadban, hogy hitvalló életük és vértanúságuk példája ma is bátorító erőforrásunk legyen a szegény és alázatos Krisztus követésében. Aki él és uralkodik, mindörökkön örökké.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír