2017. május 1., hétfő

Szent Benedek     vértanú, † 1012.       


Szent Jeremiás próféta


Jeremiás, Krisztus előtt 650 körül született Anatótban, Jeruzsálem közelében, papi családból. Atyját Helkiásnak hívták, 627-ben Istentől prófétai küldetést kapott. Küldetése kb. 40 évig tartott, küldetését majdnem teljesen Jeruzsálemben gyakorolta. Jövendölései miatt az emberektől szenvednie is kellett. Egy alkalommal vizes gödörbe dobták, mert kellemetlen dolgot jövendölt számukra. Bátran hangoztatta Isten törvényeit, büntetését, a királyi házzal is szembeszállt. Azt szerette volna elérni, hogy a király hódoljon meg a babiloni királynak, de felülkerekedtek azok, akik Egyiptomhoz húztak. Nabukodonozor babiloni király elfoglalta Jeruzsálemet, a népet magával hurcolta Babilonba. Egyesek Egyiptomba menekültek, és magukkal hurcolták Jeremiást is. Ott agyonkövezték honfitársai a hagyomány szerint. Életének befejezéséről semmi pontosat nem tudunk. A Szentírásban jövendöléseinek könyve és Siralmainak könyve maradt ránk.


SZENT JÓZSEF A MUNKÁS a szentírásban a származásával mutatkozik be (Mt 1, 1-17; Lk 3, 23-38). Jegyese Máriának. Igaz ember, aki nem akarta Máriát rossz hírbe hozni. Engedelmeskedett az angyalnak, gondoskodott családjáról (Mt 1, 18-25), mentette a Heródesi veszély elől (Mt 2, 13-15). Názáretben otthont teremtett számukra (Mt 2, 19-23), majd észrevétlenül eltűnik látókörünkből. Mindezt ismeretlenül, anélkül teszi, hogy a Szentírás egyetlen szavát is megörökítené.

József a szolgálat embere, a cselekedetekkel beszélő gondoskodás példája. Ott van, ahol szükséges a jelenléte, nem magyarázkodik, nem okoskodik, egyszerűen csak jelen van, teszi a dolgát, csinálja azt, amit kell.

Szent József a munkások védőszentje, a jegyesek pártfogója.

Az ünnepet XII. Piusz pápa vezette be 1955-ben.

Példája:
    Háttérben is, ismeretlenül is tedd a feladatod; légy igaz ember!


KÍNSZENVEDÉSRŐL nev. Boldog MÁRIA rendalapító (1839-1904)
(A Ferences Mária Misszionárius Novérek kongreg. alapítója.) Leánykori neve: Chappotin de Neuville, Helene. 21 éves korában Nantesban a klarisszákhoz lép be, de betegsége miatt néhány hét múlva távoznia kell. Úgy érzi, hivatása.: Szuz Mária követése, különösen abban, hogy részt vegyen Jézus szenvedésébol a világ üdvösségéért. Gyóntatója tanácsára 25 évesen a Maria Reparatrix Társulatba kéri felvételét. Itt kapja a Kínszenvedésrol nev. Mária nevet. Toulouse-ban kezdi meg az újoncévet, de még a fogadalom letétele elott Indiába, a madurai misszióba küldik. 28 évesen már tartományfonökké választják. Mély lelkiség, okosság, nagy szeretet jellemzi. Úgy látja, hogy az indiai novéreket nem lehet a Franciaországban bevált módon képezni. Itt mások a viszonyok. Párizsi elöljárói nem értik meg, választás elé állítják. S ekkor lemond tisztségérol, de az indiai novérek közül sokan vele tartanak. Püspöke tanácsára néhány társával Rómába megy. IX. Piusz fogadja oket s engedélyezim - eloször egyházmegyei keretben a Mária Misszionárius Novérek megalapítását. (1882-ben veszik fel a Ferences Mária Misszionárius Novérek elnevezést, amikor elfogadják a Ferences Reguláris III. Rend szabályzatát és a Ferenc-rend általános fonöke befogadja oket a nagy ferences családba.) Sok áskálódást, igaztalan vádat kell elviselnie elsosorban elozo szerzetének néhány tagja részérol. Saint-Brieuc-ben sikerül novíciátot létesíteni. A kongregáció 1885-tol rohamosan fejlodik. Ebben nagy része van az alapító anya bölcsességének, életszentségének. A novérek az apostolkodás sokféle módját vállalják. Jellemzo a szerzetre a szemlélodo, mély lelki élet, melyet az Oltáriszentség és a Boldogságos Szuz tisztelete táplál. Mária anya halálakor (San Remo, 1904. nov. 15.) az öt kontinensen mintegy 3000 novér muködött 86 helyen. Az 1970-es években közel tízezer novér 800 helyen tevékenykedett. Boldoggá avatása 2002-ben történt. 1900-ban, amikor a rendalapító anya értesült arról, hogy Kínában 7 novér vértanúhalált szenvedett, ezeket mondta:
„Gyermekeim! Midon az Úr szent Ferencnek megadta a kegyelmet, hogy öt fia vértanúhalált halt, így kiáltott fel: Most igazán elmondhatom, hogy van öt kisebb testvérem! - Én is most elmondhatom, hogy van hét ferences Mária missziós novérem!... Ok immár az én hét fájdalmam és az én hét örömem.”

Imádság:
Istenünk, te Urunk szenvedésérol nevezett Boldog Mária anyát, a Ferences Mária Missziós Novérek alapítóját a bölcsesség és eroslelkuség erényeivel tuntetted ki. Add, hogy példájára mi is téged mindennél jobban szeressünk, és szívünkön viseljük a missziók ügyét. Krisztus, a mi Urunk által.


Szent Váta vértanú

Szentünk Perzsiából származott, ősei keresztények voltak, őt is ebben a szellemben nevelték. Harminc éves korában elhagyta családját, vagyonát szétosztotta a szegények között és szerzetessé lett. Buzgó szerzetesi életet élt, vértanúként kívánta életét befejezni. II. Szápor király alatt indított keresztényüldözésben egyedül maradt a kolostorban. Elfogták és Niszibiszi város parancsnokának adták át. Mivel a kínzások folytán nem sikerült hittagadásra venni, sőt bátran hirdette Jézust, 364 körül lefejezték.


SZENT WALBURGA APÁCA
*Anglia, 710 körül. +Heidenheim, 779. február 25.
Az angolszász egyháznak abból a nemzedékéből való, mely szent vágyat érzett arra, hogy misszionáriusként jöjjön a kontinensre. Családja is több szentet adott az egyháznak: Szent Willibald és Szent Wunibald (lásd: 345. o.) a bátyjai, Szent Bonifác (lásd: A szentek élete 247. o.) a nagybátyja, Szent Lioba (lásd: 519. o.) és Szent Tekla a nagynénjei voltak.

Kicsi korától a winburni bencés apácák nevelték. Bár királyi családból származott, apáca akart lenni. Erre akkor nyílt lehetősége, amikor apja, Richard király római zarándokútja során meghalt. Alig tett fogadalmat, amikor megérkezett Szent Bonifác kérése a winburni apátnőhöz, Tattához, hogy küldjön apácákat a missziós munka támogatására. Tatta kiválasztotta Liobát, Teklát és Walburgát, s útnak indította őket Bonifáchoz.

A kis csapat Bischofsheimben telepedett meg, s 748-ban Lioba vezetésével kolostori életet kezdett. Nem sokkal később Tekla a kitzingeni kolostor apátnője lett. Walburga hamarosan misztikus magasságokba emelkedett a szemlélődésben. Ugyanakkor az irgalmas szeretet gyakorlása közben csodatévőnek mutatkozott.

Közben két bátyja Bonifác munkatársa lett, aki Willibaldot az eichstätti püspökség, Wunibaldot a heidenheimi kolostor élére állította. Heidenheimben a leányok nevelésére is alapítottak kolostort, s azt Walburgára bízták. 761-ben Wunibald meghalt, s ekkor a férfikolostor irányítását is Walburga vette át. Mint elöljáró elsősorban példájával vezetett. Tükör akart lenni, melyben a szerzetesek eszményi példát láthatnak. A gondviselésbe vetett bizalma ínség idején sok csodát tett.

Ereklyéit 871-ben Eichstättbe vitték át, s a Szent Kereszt templomban helyezték el. A templomot akkor Szent Walburgának szentelték. Sírjának kőlapjai közül immár több mint ezer esztendeje az úgynevezett Szent Walburga-olaj szivárog, melyet az apácák összegyűjtenek és kis üvegekben szétosztanak. Az olajnak csodatévő ereje van. Megfigyelték, hogy járványos betegségek idején bővebben csorog, ha ellenben az őrzésével megbízott kolostorban bajok vannak, szinte egészen elapad.

Szent Walburga ereklyéinek átvitele után, 893-ban kezdődött meg széles körű, nyilvános tisztelete. Fő ünnepe halálának napja, február 25, de ünneplik május elsején (szentté avatása) és szeptember 24-én (ereklyéinek átvitele) is.

Szent Zsigmond     hitvalló, † 524.