2017. április 10., hétfő

Névtelen Római     vértanúk, † 116       


Szent Ezekiel     próféta, † Kr. e. 572       


Szent Jakab és vértanútársai


Szent Jakab áldozópap volt. Azadán és Audikiosz szent Jakab diakónusai voltak. II. Szápor perzsa király alatt szenvedtek hitükért. Miután a börtönben éheztették őket, orrlyukaikba mustárt és ecetet öntöttek, aztán, ruhájukat levetve egész éjszakán a fagyban kellett felfüggesztve lenni. Utána újra a börtönbe vetették, majd végül lefejezték őket. Ez 380-ban történt.


Szent Makáriusz     püspök és hitvalló, † 1012       


BOLOGNAI* BOLDOG MÁRK (1416-1497)
Bologna egyik legszebb palotájában jött a világra Márk, mint a nemes szenátornak, Fantuzzinak* fia. A tehetséges ifjú kituno eredménnyel elvégezte szülovárosában az egyetemet, filozófiai és jogi doktorátussal. Ekkor, 26 évesen azonban belépett a Ferenc-rendbe. A szerzetesi életbe szentéletu bolognai rendtársa, Primadozzi Jakab vezette be, a teológiát pedig Sienai Szent Bernardintól tanulta. Így természetes, hogy az obszerváns mozgalom lelkes hívévé vált. Kiváló képességei és erényei miatt csakhamar házfonök, majd a bolognai rendtartomány provinciálisa lett. Ezután háromízben (1452, 1464 és 1472-ben) három-három évre megválasztották az itáliai obszervánsok vikárius generálisává, azaz rendfonökévé. Szorgalmasan orködött a szabályok betartásán, kerülte a túlzást és az indokolatlan szigort. Egyik káptalanon valaki javasolta a rendben a hústilalom bevezetését. Márk ellenállt: ez ellenkezik az evangéliummal is, és Szent Ferenc rendelkezésével is. Tudással és ékesszólással felvértezve bejárta szinte egész Itáliát, aztán Apuliát, Dalmáciát, Isztriát, mindenhol küzdve a tévtanok és vétkek ellen; saját példáján igyekezett megmutatni az igazi szeretetet és a béketurést. III. Kalliszt pápa felhívására szívvellélekkel részt vett a törökök elleni keresztes hadak toborzásában (1455). II. Pál pápa bíborossá akarta kinevezni, de o állhatatosan elhárította magától a nagy rangot. Hivatalának lejártakor nagy alázattal könnyek közt vallotta be rendtársai elott azokat a hibáit, melyeket mások ugyan nem vettek észre, o azonban igen. Még 74 évesen is megtartotta a nagyböjti beszédeket Piacenzában*. Ekkor belázasodott. Kérte a Piacenza közelében lévo, Názáret nevu kolostor gvárdiánját, méltatlansága ellenére engedje, hogy kolostorában halhasson meg. Itt halt meg szent halállal. Évszázados tiszteletét IX. Piusz pápa hagyta jóvá.
1472-ben IV. Szixtusz megpróbálta egyesíteni az obszervánsokat a konventuálisokkal, de úgy, hogy az obszervánsok a konventuális miniszterek fennhatósága alá kerültek volna és a konventuálisok megtartották volna eddigi kedvezményeiket. Mikor Márk látta, hogy szavai eredménytelenek, a pápa elé vetette a Regulát e szavakkal: „Szent Ferenc Atyánk! Te magad védd meg Reguládat, mert én szerencsétlen, nem megyek semmire!” És sírva elhagyta az üléstermet. A pápát annyira meghatotta a jelenet, hogy elállt egyesítési szándékától, és attól kezdve sokkal megértobb volt az obszervánsokkal.

Imádság:
Istenünk, te Boldog Márkot az igehirdetésben kiválóvá s Szent Ferenc rendje fegyelmének buzgó orévé tetted. Add, hogy hitünk megvallásában mi is állhatatosak legyünk mindhalálig, s a mennyei koronát elnyerjük. A mi Urunk Jézus Krisztus által.


Szent Maxim és vértanútársai


Décius császár (249-51) mindenkit a bálványimádó hitre akart vezetni országában. Amikor erről a császári rendelet megérkezett Afrikába, Portunatus helytartó mindenkit áldozat bemutatására hívott fel. 40 férfi, erősen elhatározta, hogy hitében állhatatosán kitart. Először Terentiosz beszélt a helytartóval. Őt, Áfrikánt, Makszimot és Pompejuszt börtönbe zárták, Zenont, Sándort, Teodort és másokat, összesen 36 embert pedig külön hallgatta ki. Mivel ők is állhatatosnak mutatkoztak a hitben, ütötték, vagdalták őket, tüzes vasakkal szurkálták, sebeikbe maró folyadékot öntöttek. Mindezeket megingathatatlan bátorsággal és erővel viselték el. A börtönben mérges kígyókat, áspisokat és más mérges állatokat engedtek be hozzájuk, de nem bántották a vértanúkat, hanem a lábukhoz csúsztak. Isten angyala őrizte meg ezektől őket. Végül lefejezésre ítélték őket, amit a hóhérok végre is hajtottak.

Szent Mechtildisz     szűz, † 1299