2017. február 18., szombat

Szent Agapit püspök

Agapit Kappad6kiában született, szülei keresztények voltak. Már fiatal korában kolostorba lépett, ahol ezer szerzetes élt. Kitűnő képzést kapva tőlük, Isten törvényeinek híres magyarázója lett. Szent életéért Istentől a csodatevés adományát kapta. Licius császár, meghallva, hogy nagy testi erővel rendelkezik, katonái közé sorozta. Agapit a hadseregben sem hagyta el szerzetesi szokásait. Amikor a császár a keresztényüldözését rendelte el, Agapit, látva többek vértanúi szenvedését és halálát, ő is köztük szeretett volna lenni. Csak egy lándzsa szúrását kellett elviselnie. Nagy Konstantin császár idején a papság és a nép a frigiai Szinadé püspökévé tette. Késő öregségben, békében hunyt el a IV. században.


BOLDOG SEGNI* ANDRÁS (kb. 1250-1302)A Segni grófi családból származott, amelybol több pápa is akadt, így a 13. században: III. Ince, IX. Gergely, IV. Sándor, és VIII. Bonifác. O unokatestvére volt Andrásnak. Mellékneve: „a gróf” – „de comitibus”. Ezekkel a rokonaival ellentétben András a másik szélsoség: a gazdag, fényuzo életmóddal szemben o a szélsoségesen önmegtagadó, szegény élet képviseloje. Fiatalon o is egyházi javadalmas, ami az egyházi pályán fényes jövot ígért neki, o azonban ifjú korában ezekrol lemondott s belépett Szent Ferenc rendjébe, a Szent Lorinc kolostorba, melyet maga Szent Ferenc alapított Rómához közel. A Segni birtokok is itt, Lazio tartományban voltak, Anagni* központtal. Néhány év múlva András még jobban búcsút mondott a világnak: remeteéletet kezdett az Appennin hegység oldalában, egy barlangban, ahol feküdni és felállni sem tudott. (Ruhája és vezekloöve, melyet viselt, 400 év múlva, amikor sírját felbontották, úgy hozzánott csontjaihoz, hogy onnan nem is lehetett leválasztani.) Itt a magányban az imán és mennyei dolgok szemlélodésén kívül a gonoszlélekkel folytatott viaskodás képezte fo foglalkozását, de András Isten segítségével és a kereszt jelével legyozte a gonoszt, aki ot el akarta tántorítani ettol az életmódtól. Ezért megkapta Istentol, hogy életében és halála után másokat is meg tudott szabadítani az ördög zaklatásaitól. Hogy mekkora volt alázata, foleg abból világlik ki, hogy amikor VIII. Bonifác bíborossá akarta ot tenni, azonnal visszaküldte a hírvivot. Attól félt, hogy a bíborosi méltóság megfosztja Krisztussal való bensoséges kapcsolatától. Állhatatosan visszautasította a felkínált rangot, ami annyira meglepte a pápát, hogy azt mondta: ha túléli Andrást, a szentek közé iktatja. Andrást ugyan egy évvel túlélte, de az az egy év olyan viharos volt a pápa életében, hogy nem jutott hozzá foglalkozni a szentté avatással. András emellett kiváló muveltségu szerzetes volt. A Szuzanya tiszteletéré könyvet is írt (De partu Virginis: A Szuz szülésérol), melyet kora tudós egyházi emberei nagyra értékeltek. Életében, halála után csodákkal tündökölt, sírja a Szent Lorinc templomban nagy tiszteletnek örvend. Évszázados tiszteletét XIII. Ince hagyta jóvá.
„Szentséges Szuz Mária, nincsen másod a földön az asszonyok között; te a magasságbeli Királynak, a mennyei Atyának leánya és szolgálója, a mi szentséges Urunknak, Jézus Krisztusnak Anyja, a Szentlélek jegyese, imádkozzál érettünk Szent Mihály foangyallal és az egek minden eroivel és összes szentjével a mi Urunknál és Mesterünknél.”
Szent Ferenc

Imádság:

Istenünk, te egyedül vagy igazán szent, és nélküled senki sem lehet igazán
jó. Boldog András közbenjárására alakíts minket tetszésed szerint, hogy egykor
részesei legyünk örök dicsoségednek. A mi Urunk Jézus Krisztus


Szent Bernadett


Szent Flávián hitvalló


Flávián először a konstantinápolyi Nagy Egyház papja és szent edényeinek őrzője volt. Szent Proklosz pátriárka után őt választották meg a császárváros pátriárkájává. Mint főpap, az igaz hit erős védelmezőjének mutatta magát. 449-ben összegyűlt Efezusban az un. „rabló zsinat” az igazhitű főpapok ellen. Ezen Flávián is részt vett, és a tévtanítás behódoló főpapok annyira összeverték, hogy három nap múlva visszaadta lelket Istennek.


Szent Leó pápa

Leó előkelő család sarja volt. Korán egyházi szolgálatba lépett. Már ifjúkorában kivált nagy tudásával, ékesszólásával és világos látásával. Galliában követségben járva hívták meg az elhalálozott pápa utódának. Mint igazi jó pásztor, sokat küzdött a manicheus és eutichiánus tévtanítások ellen, így védelmezte az igaz tanítást. A chalkedoni zsinaton, amikor felolvasták dogmatikus levelét, mindnyájan megörültek és úgy fogadták, mintha Péter apostol szólt volna hozzájuk. Attila hun vezér 452-ben betört Itáliába. Az idős pápa személyesen jelent meg a vezér előtt, békét és kíméletet kérve. Attila engedett és visszavonult. 455-ben új ellenség tört Itáliára. Genzerik királlyal élükön a vandálok jelentek meg Róma falai előtt. Leó újra személyesen kérte a királyt, hogy gyújtogatás és gyilkosság ne történjék. A király engedett, de 14 nap alatt katonái kifosztották a várost. A „Nagy”-nak nevezett pápa 461-ben halt meg. Számtalan beszéd, írás maradt utána.


Szent Simeon (Simon)     püspök és vértanú, †~107